full screen background image
Keresés
2019 november 17 - vasárnap
  • :
  • :

115 éve született Mattioni Eszter Szekszárdon

115 éve született Mattioni Eszter Szekszárdon

2017.03.13. Vasárnap volt 115 éve, hogy megszületett Mattioni Eszter (Szekszárd, 1902. március 12. – Budapest, 1993. március 17.) képző- és festőművész.

Olasz, selyemhernyó-tenyésztési szakértő apját, aki maga is amatőr festő volt, Lombardiából szerződtették Magyarországra. Tolna megyei származású édesanyja Szekszárdon abban az óvodában tanított, amelyet Brunszvik Teréz alapított. Nagyanyja volt az a Sass Erzsike, akihez Petőfi a Négyökrös szekér című versét írta. Apja korán meghalt; 16 éves korától rokonai taníttatták.

Öt évig tanult az Iparművészeti Főiskola grafika szakán, mestere Helbing Ferenc volt, majd hat évig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Rudnay Gyula tanítványaként. Nyaranta művésztelepeken dolgozott, 1931-től 1942-ig a Szolnoki művésztelep tagja volt. Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Pátzay Pál stílusa, szemlélete befolyásolta leginkább. 1926-tól kiállító művész.

1937-ben a párizsi világkiállításon bemutatott munkáiért a Diplome d’Honneur díjat, később a Fehér lányok népviseletes festményéért a Szinyei Nagydíjat nyerte el. 1946-ban beválasztották a Szinyei Társaság tagjai közé. 1972-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Legnagyobb gyűjteményes kiállítását 1977-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. A katalógus 29 beépített és 341 más munkáját sorolta fel.

Budapesten és Szolnokon kívül számos magyarországi településen dolgozott huzamosabban, Szentendrén, Kalotaszegen, Igalon, Sióagárdon és nógrádi falvakban gyűjtött témát, alkotott mozaikterveket. A magyar népviselet és népművészet, a magyar tájak és virágok látványának, motívumainak egyik legjelentősebb megörökítője volt.

Az 1930-as években Pólya Ivánnal feltalálták és védjegyeztették az ősi mozaik új változatát, amely kezdetben főként színes kőporból és cementből készült. Később, Pólya korai halála után Mattioni Eszter továbbfejlesztette a hímeskőnek elnevezett eljárást, a témához illeszkedően faragott és vésett nemes, természetes köveket felhasználva. E művek időálló, beépíthető, vasbeton alapú lapok, melyeket a végső csiszolással és kontúrok bevésésével tesz a művész egyedülállóvá.

A Rákosi korszakban „klerikális” festőnek bélyegezték („Mattioninál csupa szent van”), szükségben élt. Egyes életrajzírói szerint ő volt a „legkatolikusabb protestáns” festő.

Mattioni Esztert, Szekszárd a város díszpolgárává választotta. A festő sok művét a városnak ajándékozta, melyből állandó kiállítás nyílt a szekszárdi Megyeházán. Alkotásait a Louvre-tól elkezdve mindkét amerikai kontinensig számos köz- és magángyűjtemény őrzi, Japánba legalább 30 műve került, ott is volt kiállítása.

Mind festményeivel, mind hímesköveivel kiemelkedő képviselője, megörökítője a magyar népművészet, népviselet, esküvők, táncok és búcsúk világának. Sok külföldre került műve hirdeti a magyar népviselet sokoldalúságát, színességét.

Fotó: kieselbach.hu

Forrás: wikipedia.org. Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0




Read previous post:
Close