full screen background image
Keresés
2018 szeptember 20 - csütörtök
  • :
  • :

A hozzáadott érték növelése jelenti a jövőt a Szekszárdi borvidék számára

A hozzáadott érték növelése jelenti a jövőt a Szekszárdi borvidék számára

2017.09.16. Boregyetemek, borrégiók nemzetközi találkozója címmel tartottak konferenciát csütörtökön a PTE KPVK-n. A rendezvényen jeles európai és hazai szakemberek tartottak előadást.

2018hirdetés

A konferencia kettős évforduló jegyében született meg. A Pécsi Tudományegyetem, Magyarország legrégebbi egyeteme ugyanis az idén 650 éves, a szekszárdi kar pedig 40 éve jött létre – tudatta köszöntőjében dr. Horváth Béla, a PTE KPVK dékánja. Mint azt elmondta, a karon, mely Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye, a megye sajátosságaira alapozva 2016-ban indult el a szőlész-borász képzés.

Heimann Zoltán borász, a Szekszárd Borvidék Kft. elnöke a borvidék jelenéről, jövőjéről – angolul – megtartott előadásában többek között arról szólt, hogy a borvidéken mintegy kétezren készítenek bort. Mint mondta, a valamivel több mint kétezer hektáros borvidéken – ahol mintegy kétezren készítenek bort főként maguknak – az átlagos birtokméret mindössze egy hektár. Hozzátette, a nagyobbnak nevezhető, kimondottan értékesítési céllal bort készítő pincészetek száma negyven körül alakul.

Több más borvidékre is kitekintve elmondta, 2003. és 2017. között a Villányi borvidék 50-, az egri 15-, míg a szekszárdi területe mindössze 3 százalékkal gyarapodott. Hozzátette, ha csak az utolsó néhány évet vennénk figyelembe a gyarapodásbeli különbség kisebb volna. Egy 15 ezer fős mintán elvégzett kutatásra alapozva azt is megosztotta, hogy a Tokaji borvidéket a válaszadók 58 százaléka, az egrit a feleletadók 52 százaléka, a badacsonyit a megkérdezettek 26 százaléka, a villányit a válaszadók 21 százaléka, míg a szekszárdi borvidéket mindössze a feleletadók 7 százaléka keresné fel szívesen.

A borász ezzel kapcsolatban elmondta, büszkék arra, hogy divatos lett a szekszárdi bor, de a fenti eredményt figyelembe véve a borvidék még messze van attól az elismertségtől, amit a borkészítők maguktól elvárnak. Mint fogalmazott, sok munka áll még előttük.

Kiemelte a kérdés az, hogy a borvidék milyen irányba mozduljon el. Mint azt részletezte, az egyik út a mennyiség növelése, a másik pedig a minőség emelése, a hozzáadott érték növelése. Mivel azonban a borvidék kis mérete miatt az előbbi út nem járható, így a borvidék számára a hozzáadott érték növelése jelentheti a jövőt. Hozzáfűzte, néhány éve elkészült a szekszárdi palack, melybe kizárólag a borvidék jellegzetes fajtáit, a szekszárdi bikavért, a kadarkát és a kékfrankost töltik, melyek ugyan nem fogják a világfajtákat „legyőzni”, ellenben jól megmutatják a borvidék egyediségét

Heimann Zoltán hangsúlyozta, lényeges, hogy a borvidék borászai konszenzusra jussanak és közös stratégiát alkossanak. Mint zárásként mondta, az Ő generációja csak az első lépést tette meg, a minőség és a hozzáadott érték további emelése a következő borászgeneráció tagjaira vár.

A konferencia célja a nemzetközi szintű szőlész-borász képzést segítő, országos szakmai platform létrehozása, a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs programokhoz nélkülözhetetlen kapcsolathálózat bővítése volt. A tanácskozás prioritásaként a biogazdálkodás, valamint az ágazat teljes termékszerkezetének és kapcsolódó szolgáltatási rendszerének elemzését, a nemzetközi kutatási és oktatási együttműködések kialakításának kezdeményezését fogalmazták meg a szervezők.

Az esemény előadói között neves európai és magyar szakembereket lehetett találni. A nemzetközi hírű, nagy borászatok mellett sikeres kézműves családi termelők és bioborászatok is bemutatkoztak.

A plenáris ülés előadói között volt többek között a palermói egyetemről Giovanni Ruggieri és Giuseppe Lo Papa, illetve Johanna Döring és Szolnoki Gergely a geisenheimi egyetemről. A plenáris ülés végeztével négy szekcióra oszlott a konferencia. Az első szekció „Szőlészet: szőlőnemesítés, biogazdálkodás és szőlőökológia”-, a második „Borászat és borászati kémia”- a harmadik „Borturizmus, borászat-menedzsment, bormarketing, borkultúra”, míg a negyedik „Oktatás (szőlészet-borászat, borturizmus, borkultúra) szakképzések, felsőoktatás, hazai és külföldi oktatási piac, új nemzetközi perspektívák címmel zajlott. Előadást tartott többek között Mészáros Pál szekszárdi-, Gere Attila és Bock József villányi borász is.

A vezetőképen Heimann Zoltán borász. Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close