full screen background image
Keresés
2017 november 18 - szombat
  • :
  • :

A középkorban muszlimok élhettek Orosháza környékén

A középkorban muszlimok élhettek Orosháza környékén

2017.08.28. Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly – véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója.

Rózsa Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy 2004-ben, a 47-es főút orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely során egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak.

Ami meglepetést okozott, hogy utóbbiból mindössze 24 darab volt a sertéscsont. “Ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori, feldolgozott állatcsontanyaga” – húzta alá az igazgató, hozzátéve, hogy mind a 24 sertéscsontról bizonyították, hogy azok a korábban ugyanott létezett avar kori településről származtak.

Találtak számos palackmaradványt is, amelyek összefüggésben lehetnek a muszlim előírással, a kötelező rituális mosakodás szokásával. Emellett Orosházától északra egy 1400-as évekből származó oklevél említ egy Böszörményestelek nevű települést. A telek szó már nem lakott területre utal, a böszörmény szóban a muszurmán-muzulmán-muszlim szavak fedezhetők fel, amely nem etnikumot, hanem vallást jelöl – magyarázta Rózsa Zoltán.

Így zárták ki, hogy nem zsidók lakták a területet, hanem valószínűleg a Volgai Bolgárországból érkezett, sókereskedelemmel és pénzváltással foglalkozó muszlim vallású kálizok – húzta alá.

Hogy mikor érkezhettek a mai dél-alföldi területre a kálizok, pontosan nem tudni, erről a vidékről ugyanis nem maradtak fenn a korból írásos emlékek, Orosháza neve először az 1400-as években fordul elő írott oklevelekben, onnan datálható ugyanis – a marhakereskedelem megjelenésével – a terület újbóli felvirágzása – válaszolta a kutató az MTI kérdésére.

A honfoglalás idején már bizonyítottan érkeztek muszlimok a Kárpát-medencébe; Anonymus pedig azt írta, hogy 970 körül bolgár földről, a Volga és a Káma összefolyásának vidékéről, a mai Kazany térségéből izmaeliták sokasága érkezett ide. ” Az igazolható, hogy a kálizok a 11. században már itt éltek” – húzta alá az igazgató.
1150-1153 között egy arab utazó leírta, hogy tízezerszámra élnek muszlimok a Kárpát-medencében. A hvarezmiek kamarai és pénzügyletekkel foglalkoztak, a magrebiták pedig a katonai réteget alkották – fűzte hozzá Rózsa Zoltán.

A 12. század közepén kezdhettek az Orosháza környékén élő muszlimok piacot és pénzváltóhelyet üzemeltetni. Előbbit igazolja a szakember szerint, hogy a kálizoknak három nagy központjuk volt az akkori Magyarországon, mind fontos sókereskedelmi útvonalak mentén: Nyitrán (az északi kereskedelmi útvonal mellett), Przemsyl-ben és Orosházán (az Erdélybe és Délvidékre irányuló kereskedelmi út mentén).

A pénzváltásra is találtak bizonyítékot, a múzeum régészei civil fémkeresők segítségével mintegy negyven ólomsúlyra bukkantak, amelyek a kutatásaik alapján az úgynevezett budai márka egységeinek feleltethetők meg. Az ólomsúlyt nehéz keltezni, de közvetlen környezetükben bizánci és osztrák pénzek is voltak, amelyek főként a 12. század második fele és a 13. század első évtizedei között voltak használatosak – magyarázta a régész.

Írásos források szerint a budai márka 1271-ben jelent meg mint történelmi tömegegység, pénzverési alapsúly, amellyel már a pénz ezüsttartalmát is képesek voltak mérni, ami így egy pénzreformnak számított a folyamatos pénzrontás-pénzmegújítás korszakában. A budai mérték használatát Luxemburgi Zsigmond király tette kötelezővé 1405-ben.
Az, hogy már a 12. században ott volt a budai márka, azt valószínűsíti, hogy nem a skandináv országokból, majd onnan Anglián keresztül jutott át az európai földrészre, ahogyan eddig a történelemtudomány gondolta; vagy ha mégis onnan érkezett, akkor az eddig gondoltaknál jóval korábban – mondta Rózsa Zoltán.

A pontos pénzváltási, számítási ismeretek miatt válhattak a muszlimok a pénzügyek és a kamarai ügyletek lebonyolítóivá – vélekedik a régész. Orosháza környékéről a tatárjárást (1241-1242) követően tűntek el a muszlimok, ami azzal is magyarázható, hogy áthelyezték a sószállítási útvonalakat – tette hozzá.

* A kép illusztráció

MTI




Read previous post:
Close