full screen background image
Keresés
2018 október 19 - péntek
  • :
  • :

A magyar identitástudatot erősítik a programok

A magyar identitástudatot erősítik a programok

2015.11.27. Sokszínű Tolna megye címmel rendezett konferenciát a Tolna Megyei Civil Információs Centrum (CIC) csütörtök délután a Babits Mihály Kulturális Központban.

2018hirdetés

A megjelent civil szervezetek képviselőit Réger Balázs, a Lakható Szekszárdért Közhasznú Egyesület elnöke üdvözölte. Mint felvezetőjében elmondta, a konferencia  fő célja, hogy összehozza azokat a feleket, akik valamilyen módon határon túli kapcsolatokat ápolnak, vagy terveznek kiépíteni.

Dr. Horváth Kálmán, Tolna megye kormánymegbízottja köszöntőjében többek között arról szólt, hogy a történelmet tanulmányozni kell, a magyar történelemben pedig vannak olyan témák, melyeket még nem sikerült kitárgyalni. Ilyenek az első világháború eseményei, vagy éppen a 1945 utáni események. Példaként említette, hogy aki nem székely, az csak elvétve ismeri  a népcsoport Magyarországra történő betelepítésének körülményeit. Zárásként elmondta, éppen ezért örül annak, hogy a témában társadalmi párbeszéd indult.

Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke beszédében rövid áttekintést adott Tolna megye lakosságának, nemzetiségeinek sokszínűségéről és röviden szólt azok betelepítésének történeti hátteréről.  A megyében is fontos a többnemzetiség, nem is beszélve a határon túli magyarokról – mondta. Mint azt hangsúlyozta, Magyarország az egyetlen önmagával határos ország és csak rajtunk múlik, hogyan ápoljuk azokat a kulturális, testvéri szálakat, melyek összekötnek bennünket a határon túli magyarokkal, nemzetiségekkel. A nemzetiségi és civil közösségek a nemzet tartópillérei – tudatta Fehérvári Tamás, aki köszönetet mondott a megjelent civil szervezetek képviselőinek a nemzeti identitástudat megőrzése terén végzett munkájukért.

sokszinu-tolna-konferencia-szin

Tolna megyében szinte nincs is olyan település, ahol ne élnének nemzetiségek – mutatott rá előadásának elején Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Kiemelte a német nemzetiséget, a felvidéki magyarokat, akiket 1945 után telepítettek be, a cigány kisebbséget és a székelyeket. Ma Magyarországon mintegy 2,5 millió embernek van valamilyen kötődése a határon túli magyarokhoz, ami óriási szám.

Az államtitkár előadásában a Kárpát-medence demográfiájáról is szólt. Mint elmondta, jelenleg mintegy 13 millió magyar él a Kárpát-medencében, ahol még mindig messze a magyarok lélekszáma a legmagasabb. Hozzátette: a határon túli területeken mindenhol fogy a magyarság, de a leginkább szórványterületeken csökken a magyarok száma.

Potápi Árpád János elmondta, ma minden határon túli területen adott a lehetőség, hogy az óvodától a felsőoktatásig magyar nyelven tanuljanak a fiatalok. Vannak állami egyetemek magyar karokkal , és a magyar állam által alapított egyetemek is. Ilyen például a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola,  vagy a Partiumi Keresztény Egyetem Erdélyben, az elmúlt héten pedig felavatták az Európa Kollégiumot a Vajdaságban.

A nemzetpolitikában a kormány egyre inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a külföldön élő magyar embereket és vállalkozásokat bevonják a gazdasági vérkeringésbe, akár pályázatok segítségével. Az otthon maradottak támogatása létérdek – mondta Potápi.

Megemlítette, komoly eredményt hozott az egyszerűsített honosítási eljárás. Mostanáig mintegy 720 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a közelmúltban elkészült a Külhoni magyarság helyzete 2015 című felmérés. Az eredmények alapján öt fő célterületet határoztak meg. Célkitűzés, hogy több gyermek szülessen a magyar- és a vegyes házasságokban, hogy többen szerezzenek magyar nyelvű diplomát, hogy több legyen a magyar és magyar munkavállalókat foglalkoztató cég, illetve, hogy nőjön a magyarság vagyona.

Az államtitkár előadásában bemutatta azokat a programokat, melyeket a kormány a közelmúltban indított, vagy a közeljövőben tervez indítani a magyar identitástudat erősítése érdekében. 2013-óta zajlik a Kőrösi Csoma Sándor program, melynek keretében idén száz diák utazott ösztöndíjjal öt kontinens huszonhat országába tanulni olyan helyekre, ahol nagyobb lélekszámú magyar közösséget találni. Idén indult útjára a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor program, melynek célja szintén a magyarságtudat növelése.

A lassan kifutó Mikes Kelemen program célja, hogy összegyűjtsék a diaszpórában élők könyvtári örökségét. Észak- és Dél Amerikából, valamint Ausztráliából összesen mintegy 100 ezer magyar nyelvű könyv érkezett a programban hazánkba. A programhoz kapcsolódva a tervek szerint a közeljövőben létrehozzák a Magyar Diaszpóra Központot, mely többek között a magyar emigráció történeti hátterét mutatná be kiállításokkal.

Idei program volt a „2015 – a külhoni szakképzés éve”, amire 500 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre. A magyar állami támogatás segítségével a programban tantermeket, műhelyeket építettek külhoni területeken, összesen hat országban. A programba különböző úton-módon mintegy tízezer tanulót vontak be, ami a harmada a magyar nyelven tanuló külhoni diákok számának.

2016 a külhoni magyar vállalkozók éve lehet, amennyiben azt a Magyar Állandó Értekezlet jóváhagyja és az Országgyűlés is megszavazza, ami a közeljövőben megtörténhet. Potápi Árpád János elmondta, a programra egymilliárd forintot szeretnének előirányozni.

Az idén indult útjára a Kárpát-medencei testvérvárosi program, melynek célja, hogy magyar városok kössenek egymással testvérvárosi szerződést. A 100 milliós keretösszegű programra 168 külhoni és 123 magyar település adott be pályázatot. Tolna megyéből is több település pályázott és nyert. A program keretösszege jövőre 160 millió forint lesz.

Kárpátalja szinte már önálló területet képvisel a nemzetpolitikában. Szinte nincs olyan kárpátaljai magyar, akit a magyar állam ne támogatna valamilyen formában. Erre nagy szükségük van, ugyanis enélkül szinte meg sem tudnának élni – fogalmazott az államtitkár. A magyar állam fizeti többek között az összes Ukrajna területén élő magyar óvodás gyermekétkeztetését, de a testvérvárosi programokon keresztül további mintegy 200 millió forinttal támogatták a kárpátaljai magyarokat  – mondta el befejezésül Potápi Árpád János.

Az előadás után a megjelentek kérdéseket tehettek fel a témával kapcsolatban. Kérdésként elhangzott például, hogy az állam hogyan tudja támogatni egy külhoni magyar magyarországi tanulmányait, vagy hogyan tudja segíteni a külföldi magyar szervezetekkel történő kapcsolatfelvételt. A konferencián rövid műsort adott a Garay János Gimnázium Német Nemzetiségi Kamarakórusa.

A vezetőképen (legfelül) Fehérvári Tamás (balról), Potápi Árpád János és dr. Horváth Kálmán a konferencián. Fotó: Steiner V.




Read previous post:
Close