full screen background image
Keresés
2018 augusztus 17 - péntek
  • :
  • :

A nyugdíj jelenéről és jövőjéről szólt a Szekszárdi Harmadik Kor Egyetemének előadása

A nyugdíj jelenéről és jövőjéről szólt a Szekszárdi Harmadik Kor Egyetemének előadása

2018.02.12. Az első nyugdíjrendszer kidolgozása óta alaposan megváltozott a világ, ennek következtében pedig az időskori ellátás rendszere is folyamatos változásban van – derült ki a Szekszárdi Harmadik Kor Egyetemének hétfői előadásán, melyet dr. Berke Gyula tartott „A nyugdíjról jelen és jövő időben” címmel.

2018hirdetés

A nyugellátással kapcsolatosan felmerülő kérdések társadalmi, politikai és gazdasági problémákat is felvetnek. Azért is érzékeny téma ez, mert a népesség nagy részét érinti, emellett a nyugdíjrendszer apró változtatása esetén is jelentős pénzügyi, költségvetési hatásokkal lehet számolni – mondta előadásában dr. Berke Gyula, a PTE rektorhelyettese. Hozzátette, a téma az elmúlt évtizedben jelentős jogtudományos kérdéssé vált.

Mint azt a rektorhelyettes, a terület szakértője felidézte, az első nyugdíjbiztosítási törvényt 1889-ben vezették be Németországban. Mint azt a törvény létrejöttének körülményeiről tudatta, akkoriban még igen alacsony – mindössze körülbelül 20-30 év között – volt a várható átlagos élettartam, a fiatalok aránya jóval magasabb, az időskorúak aránya pedig jóval kisebb volt a társadalmon belül a jelenleginél.

A rendszert úgy finanszírozták, ahogy nagyrészt a jelenlegi rendszert is. Vagyis levontak egy előre meghatározott százalékot a munkavégzők béréből, a pénzt pedig különböző alapokba fektették. Ezt nevezik járulékalapú rendszernek.

Csakhogy, mint dr. Berke Gyula fogalmazott, mostanra alaposan megváltozott az a valóság, melynek talaján az eredeti nyugdíjrendszer létrejött. Ennek nagyrészt az az oka, hogy jelentősen változott az egyes országok demográfiai helyzete azzal, hogy jelenősen nőtt a várható élettartam. Emellett a fejlett országokban megfigyelhető tendencia szerint egyre szűkebb fiatal munkavállalói réteg tart el egyre több nyugdíjaskorú embert. Mindennek messzemenő következményei lesznek a nyugdíjrendszerre – véli a rektorhelyettes.

Magyarországon ma mintegy 2 millió ember kap öregségi nyugdíjat, az  egyéb nyugellátásszerű ellátásban részesülők száma mintegy 650 ezer, míg özvegyi nyugdíj 84 ezer embernek jár. A nyugellátásra mintegy évi 3400 milliárd forint megy el, ami az ország GDP-jének 10 százaléka. Ebből jelenleg mintegy 65 milliárd forintot a saját költségvetése terhére biztosít az állam – tudatta dr. Berke Gyula. Hozzáfűzte, a 65 milliárd forint talán nem sok a teljes összeghez képest, de jóval több mint az eredeti rendszerben, melyben a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges pénz tisztán a befizetésekből, illetve azokból az alapokból származott, amelyekbe a befizetésekből származó pénzt befektették.

Dr. Berke Gyula kijelentette, biztos abban, hogy az állami hozzájárulás mértéke jelentősen nőni fog a jövőben. Ugyancsak a jövő tekintetében közölte, a nyugellátás járulékalapú finanszírozása várhatóan nem fenntartható. A szaktekintély szerint a jelenlegi rendszer legfeljebb a 2020-as évek végéig lesz működőképes. A rektorhelyettes véleménye, hogy a nyugdíjkorhatár tovább fog növekedni, valamint, hogy a nyugdíjkorhatár bizonyos csoportok esetében való csökkentése nem reális illetve elmondta, újra kell gondolni az úgynevezett öngondoskodás szerepét.

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close