full screen background image
Keresés
2017 december 12 - kedd
  • :
  • :

A Paks II.. beruházás és a Sió projekt került a fókuszba a Tolna Megyei Mérnöknapon

A Paks II.. beruházás és a Sió projekt került a fókuszba a Tolna Megyei Mérnöknapon

2017.12.03. A mérnöktársadalom számára nagy kihívást jelentő  Paks II. beruházásról és a Sió projektről szerezhettek hasznos ismereteket a Tolna Megyei Mérnöknap résztvevői pénteken Szekszárdon, a Művészetek Házában.

A Tolna Megyei Mérnöki Kamara hagyományos szakmai fórumsorozatának pénteken megtartott rendezvényén Palotásné Kővári Terézia elnök köszöntötte a megjelent önkormányzati vezetőket, szakembereket és előadókat. Mint elmondta, a rendezvény célja, hogy tájékoztatást adjon a megyében megvalósuló Paks II. beruházás és a Sió projekt kapcsán.

Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke arról szólt, hogy a megye készül a fejlesztésekre, melyek megvalósításához óriási szükség van a szakmai háttér megteremtésére. Hozzáfűzte, nagy örömére szolgál, hogy a kamara és a mérnöktársadalom is készül a feladatok ellátására. Hangsúlyozta, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) – melynek keretében a megyei önkormányzat kiemelt projektje, a Sió projekt is megvalósul – jelentős pénzforrás áll rendelkezésre.

Szabó Péter, Paks polgármestere kiemelte, Paks és a környező települések az elkövetkező évtizedben nagyon komoly kihívás előtt állnak. Egyrészt fel kell építeni az új atomerőművi blokkokat, másrészt meg kell teremteni az építkezéshez szükséges infrastruktúrát. Mindebben óriási szerepe lesz a jól képzett mérnöki szakember gárdának – fogalmazott a polgármester, zárásként hozzátéve, számítanak a mérnökök szakmai tudására.

Palotásné Kővár Terézia. Fotó: Kadarka.net

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere beszédében a szakemberhiányra hívta fel a figyelmet. Elmondta, Szekszárd szakképzési programot indított, melyben a hiányszakmákban képeznek szakembereket. Ugyancsak tudatta, nemcsak a szakipari képzés, a műszaki felsőoktatás terén is lépésekre van szükség. Kiemelte, ezen a területen a város és a Pécsi Tudományegyetem közösen gondolkodik. Mint mondta, Szekszárdon komoly szakipari képzés, bázis alakulhat ki, ami nagyban segítheti az atomerőmű bővítésével, üzemeltetésével járó feladatokat.

Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke többek között arról szólt, hogy a Paks II., illetve a Sió projekt megvalósítása nagy kihívást jelent a mérnöktársadalom számára. Mint fogalmazott, a mérnököknek és vállalkozásoknak versenyképesnek kell lenniük, a versenyképesség megtartásában pedig a munkaalapú fejlesztések mellett a tudásalapú fejlesztéseknek is rendkívül nagy szerep jut. Emellett fontosnak nevezte, hogy a mérnökök segítséget kapjanak az üzleti fejlesztés terén, annak érdekében, hogy a vállalkozások megfelelő üzleti struktúrával rendelkezzenek a feladatok ellátásához.

Mint mondta, ma a hazai mérnöki vállalkozások nagy része kis-, illetve mikrovállalkozás. Kiemelte, a tervezett fejlesztések túl nagy terhet jelentenek ezek számára, ha nem fognak össze. Hangsúlyozta, a paksi bővítés kerítésen belüli és kívüli  munkálataihoz kapcsolódva több száz tervező munkájára lehet szükség. Hozzátette, Paks környékén gyakorlatilag egy kisebb város fog épülni. Mindezeket pedig nem lehet tízfős vállalkozásokkal megvalósítani.

Nagy Gyula. Fotó: Kadarka.net

Nagy Gyula felajánlotta a mérnöki kamara segítségét. Mint mondta, a kamara segítséget kíván nyújtani azzal,  hogy kidolgozza azokat a szervezeti, szerződési és együttműködési normákat, amelyek keretében a mikro- és kisvállalkozások nagyvállalkozásként tudnak megjelenni, mint ajánlatadó. Zárásként tudatta, a kamara nemcsak a jogszabály által meghatározott területeken, hanem a különféle képzések kapcsán is segíteni szeretné a mérnököket.

Süli János, a paksi atomerőmű-beruházást felügyelő miniszter beszédében elmondta, „hiába vettek kulcsrakész erőművet”, a bővítés kapcsán bőven lesz teendőjük a mérnököknek. Kiemelte, a bővítéshez illeszkedve fejleszteni kell Paks és a környék infrastruktúráját. Példaként említette, hogy az élelmiszer- és a tartósítóipart is fejleszteni kell, ugyanis mintegy tízezer munkás dolgozik majd a bővítésen. Rámutatott, ha megépül az 5. és 6. paksi blokk, a számítások szerint 2030-ban akkor is további mintegy 5000 megawatt teljesítményre lesz szükség. Mint mondta, erre is fel kell készülni, a hiányzó kapacitást is pótolni kell, a munkában pedig számítanak a mérnökökre.

Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár részletes előadásában többek között elmondta, a beruházás megtérülő, illetve, hogy mára minden uniós jóváhagyás megszületett a Paks II. projekt kapcsán.  Ismertetése szerint a beruházás megvalósításához mintegy 6000 hatósági engedélyre van szükség. Ebből eddig mintegy háromszázat szereztek meg, köztük az igen fontos környezetvédelmi, illetve telephely engedélyt.

Dr. Aszódi Attila. Fotó: Kadarka.net

Az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár tájékoztatása szerint a következő nagy feladat a létesítési engedély megszerzése, amihez mintegy 200 ezer oldalas dokumentumot állítottak össze. A nukleáris létesítmények építését  csak azt követően lehet megkezdeni, hogy megszerezték a létesítési engedélyt. Az államtitkár ismertette, összesen mintegy 1 millió köbméter betont kell bedolgozni az építkezés során, melynek keretében közel száz épületet építenek az üzemi területen.

Dr. Aszódi Attila megosztotta, a bővítéssel járó építkezés egy 7,9 hektáros felvonulási területen kezdődik meg 2018 elején.  A területen többek között irodaépületek és  tárolásra szolgáló létesítmények kapnak helyet. Ezt követően egy 64,7 hektáros területre terjesztik ki a konkrét építkezés megkezdéséhez szükséges felvonulási területet. Az új blokkok üzemi területe 156 hektáron húzódik majd, északra a jelenlegi blokkoktól.

Az építési területen mintegy 6,6 millió m3 földet kell kitermelni, és ennek nagy részét el is kell szállítani. Ez mintegy 180 ezer fuvart jelent 40 tonnás teherjárművekkel számolva.

Dr. Becskeházi Attila Csaba, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár elmondta, az építkezésen összesen több, mint hétezer munkás, közte mintegy háromezer orosz dolgozik majd.

Dr. Becskeházi Attila Csaba. Fotó: Kadarka.net

Egy 2 évvel ezelőtti helyzetelemzésből származó adatra hivatkozva tudatta, a  hazai vállalkozások legnagyobb részben az építészet területen vehetnek részt a beruházásban. Ezen az 565 milliárd forintot kitevő területen akár a 86 százalékot is elérheti a hazai beszállítói arány. Az 1712 milliárd forintot kitevő gépészeti területen 34, míg a 867 milliárd forint értékű villamos-, és irányítórendszerek terén 22 százalék lehet a magyar beszállítói arány. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy ezeket a hazai beszállítói arányokat elérjék, további komoly fejlesztésekre van szükség. Megjegyezte, a fővállalkozó Atomstroyexport szándéka, hogy előminősítse az építkezésben részt venni szándékozó vállalkozásokat, mielőtt kiválasztaná azokat és megkötné a szerződéseket.

Az államtitkár közölte, az állam a Paks II. beruházáshoz kapcsolódva komoly infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket kíván megvalósítani. Ezek célja, hogy fejlessze a térség gazdaságát, valamint, hogy általuk Paks élhető maradjon, illetve, hogy biztosítsák a beruházás elérhetőségét. Nemcsak az erőmű területén építenek új utakat, hanem Pakson és a térségben is. Pakson elkerülő út épül, illetve fejlesztik az M6-os autópályát és a 6-os számú főút közötti összekötő utat. Emellett a 6-os út egy, az erőmű közelében vezető szakaszát 2×2 sávosra bővítik. Fejleszteni fogják a Paks-Németkér-Cece, a Madocsa-Bölcske-Dunaföldvár, illetve a Paks-Nagydorog, valamint a Paks és Gerjen közötti utat.

A lakásproblémák elkerülésére csak Pakson mintegy 3300 lakást építenek.

Emellett Gerjen és Foktő között új Duna-híd épül, amihez természetesen a megfelelő útrendszert is kialakítják. Ezen kívül vasúti rekonstrukciót hajtanak végre a Paks és Mezőfalva közötti pályán. A Bács-Kiskun megyei részen pedig felújítják a Dunapataj és Foktő közötti utat – tájékoztatott dr. Becskeházi Attila Csaba. Hangsúlyozta, mindez csak az útfejlesztések első szakasza, de további útfejlesztéseket is megvalósítanak.

Fotó: Kadarka.net

Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az államtitkárság több munkatársa is Pakson dolgozik. A csapatot dr. Sztruhár Sándor vezeti, aki szívesen ad tájékoztatást azokon a területeken, melyek az államtitkárság tevékenységéhez tartoznak. Dr. Becskeházi Attila Csaba zárásként tudatta, már alakul feladataik ellátását segítő menedzsment, mely a közeljövőben saját honlapot indít, melyen az oroszok által kiírásra kerülő tenderekről is lehet információt szerezni.

Sulyok Balázs, megyei főépítész, a Tolna Megyei Önkormányzat kiemelt projektjéről, a Sió projektről adott tájékoztatásában tudatta, a TOP-ban a Sió komplex turisztikai fejlesztése valósul meg a csatorna Tolna megyei szakaszán. A projekt célja a vízi-, és kerékpáros turizmus fejlesztése, illetve, hogy a balatoni turizmus alternatívájaként szolgáljon. A főépítész elmondta, a vízi turizmus egyre népszerűbb, a Sió pedig lassú folyása révén kényelmes evezést tesz lehetővé. Emellett mederszélessége miatt a csatornán akár kezdők is biztonságban kajakozhatnak.

A három szakaszban megvalósuló projekt összköltsége mintegy egymilliárd forint. Az első szakaszban Ozora és Szekszárd között összesen 12 kiszállóhelyet létesítenek.

Kiszálló helyek lesznek Ozorán, Simontornyán, Pálfán, Sárszentlőrincen, Úzdon, Borjádon, Kölesden, Medinán, Harcon, Sióagárdon és Szekszárd-Palánkon és a Bogyiszlónál, az árvízkapunál. Kerékpáros megállót alakítanak ki Simontornyán, Pálfán, Sárszentlőrincen, Kölesden, Medinán és Harcon. Komplex kerékpáros és vízi megállóhely létesül Simontornyán, Pálfán, Sárszentlőrincen, Kölesden és Harcon. A komplex kiszállóhelyeken fogadóépület létesül teakonyhával, étkezővel, illemhelyiségekkel.

Sulyok Balázs. Fotó: Kadarka.net

A második ütemben a Sió Kerékpáros turisztikai fejlesztése valósul meg. Tíz kilométeren kerékpárutat építenek, emellett nyolcvan kilométeren bicikliutat jelölnek ki. A kerékpárutak egy része a töltésen, vagy közvetlenül mellette halad majd, másik része a csatornától legfeljebb 5 kilométer távolságra kerül kialakításra olyan alsórendű utakon, melyeken alacsony a járműforgalom.

A harmadik, Szekszárddal, illetve a Szekszárdi Kajak-kenu Sportegyesülettel közösen megvalósuló szakaszban turisztikai célú szolgáltatóbázis létesül Szekszárd-Palánkon. Mint azt megírtuk, a fejlesztés részeként egy teljesen új épületet emelnek a Szekszárdi Kajak-Kenu Sportegyesület telepén és komplett infrastrukturális fejlesztéseket valósítanak meg, eszközöket szereznek be, például kerékpárok tárolásához. A szolgáltatóbázisnál emellett parkolóhelyeket alakítanak ki és létrehoznak egy szabadtéri edzőparkot, illetve egy pihenőparkot. Ezen túlmenően a Sió szekszárdi szakasza mentén kerékpárút készül.

Dr. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője előadásában a Balaton és Sió vízleeresztő rendszerének fejlesztéséről és kapcsolatáról szólt. Előadásában bemutatta a Balaton vízháztartásának szélsőségességeit, és arról is beszélt, hogy a Sió-csatorna a Közép-Dunántúl vízrendszerének gerincét jelenti. Tudatta, a csatorna a Siófokon található leeresztő zsilip révén a Balaton többlet vizeinek levezetésének egyetlen lehetőségét biztosítja.

Csonki István. Fotó: Kadarka.net

Mint mondta, a Balaton vízlevezető rendszerének korszerűsítése a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 12 milliárd forintos támogatásával valósul meg 2020 év végéig. A program részeként teljesen új leeresztőzsilip épül a jelenlegi zsilip helyén Siófokon, ahol új hajózsilipet is építenek. Emellett Balatonkilitinél új duzzasztómű épül. Mindegyik műtárgyat úgy tervezték meg, hogy egyben turistalátványosságként is szolgáljon.

A programban a Sió torkolatánál megszüntetik a feliszapolódást, zátonyokat, megtörténik a magaspartok, magassághiányos töltések és depóniák rendezése. Ezen túlmenően korona stabilizációt, mederbiztosításokat hajtanak végre, műtárgyak és környezetük újul meg és monitoring rendszert építenek ki – tájékoztatott Csonki István.

Rosza Péter tervező, a VIZITERV Consult Kft. munkatársa a program Siót érintő tervezett fejlesztéseiről számolt be. Tudatta, a Sió üzemelési engedélye nem változik, mind a medernek, mind a műtárgyaknak továbbra is 80 m3/s marad a névleges vízhozama. Azonban a műtárgyak és a meder esetében is jelentős „biztonságokat” terveztek be az üzemeltetés biztonságának garantálása érdekében.

 Rosza Péter. Fotó: Kadarka.net

A legfontosabb teendő a mederkotrás, mely a Kapos torkolata alatt és felett két tervcsomagban valósul meg. A felső szakaszon a kotrással egyidejűleg megtörténik a kétoldali depóniarendezés is.

Az alsó szakaszon – két terv alapján – a bal parton töltésáthelyezést valósítanak meg. A jobb parti magas szakaszon új depónia szakaszokat létesítenek. Összesen négy depónia létesül: egy Kölesden, egy Sárszentlőrincen, egy Úzdon, egy pedig Pálfán. Emellett nyolc keresztező műtárgy és két híd rekonstrukcióját is elvégzik, egy hidat pedig elbontanak. Ezen kívül összeköttetést biztosítanak a Nádor és a Sió között Pálfánál. A Sió-Nádor összekötés névleges kapacitása 30 m3/s lesz. Az összekötés nyomán arra is lehetőség nyílik majd, hogy a kajakosok, kenusok átevezzenek a Sióról a Nádorra.

Rosza Péter zárásként a Sió árvízkapu projektet mutatta be. Mint elmondta, a Sió dunai torkolatánál található árvízkapu esetében gondot okoz a hajózsilip előtt rendszeresen felhalmozódó uszadékfa. A problémát mederkotrással és terelőmű beépítésével kívánják orvosolni.

A délutánig tartó Tolna Megyei Mérnöknap állófogadással zárult.

Fotó: Kadarka.net

 




Read previous post:
Close