full screen background image
Keresés
2017 november 21 - kedd
  • :
  • :

Aszódi: a paksi bővítés összhangban áll az uniós energiapolitikával

Aszódi: a paksi bővítés összhangban áll az uniós energiapolitikával

2016.04.18.  A paksi atomerőmű bővítési projektje során Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik, mivel az Európai Bizottság is a nukleáris termelőkapacitás szinten tartásával számol a jövőben – mondta a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-nek.

Aszódi Attila kiemelte: az Európai Bizottság közelmúltban kiadott stratégiai jelentése a nukleáris termelőkapacitás jelenlegi szintjének fenntartásával számol 2050-re Európában, amelyhez 400-450 milliárd euró beruházásra lehet szükség. A kapacitás-fenntartáshoz tartozik az új erőművek építése és a meglévők élettartamának meghosszabbítása is – tette hozzá. Hangsúlyozta: a jelentésben a bizottság is a legfejlettebb reaktorok közé sorolja a paksi projektbe tervezett VVER-1200-as reaktort.

A kormánybiztos az Energiaklub paksi bővítésről szóló hétfői rendezvényén elhangzottakra reagálva leszögezte: valóban fontos szuverén jog, hogy minden ország maga döntsön az energiamixéről. Míg Ausztria a magas hegyek miatt képes arra, hogy a felhasznált villamosenergia 60 százalékát vízenergiából állítsa elő, addig Magyarországon ez nem lehetséges – fogalmazott az osztrák álláspontra reagálva, amely a megújuló energiák felhasználását hangsúlyozza.

Kitért arra, hogy jelenleg az európai villamosenergia-termelés 27 százalékát adják az atomerőművek, és a 28 tagállamból 14-ben van reaktor. Óriási ellátásbiztonsági és klímavédelmi előnyei vannak annak, hogy ezek az erőművek a nap 24 órájában termelnek – mutatott rá. Kitért arra is, hogy jelenleg 10 országban zajlik atomerőmű-építés vagy engedélyezési, előkészítési folyamat, példaként Szlovákiát, Franciaországot és Finnországot említette.

A kormánybiztos elmondása szerint Ausztriával korrekt, szomszédi partneri együttműködés zajlik a paksi bővítéssel kapcsolatban. A környezeti hatásvizsgálati eljárásba 30 országot hívtak meg, Ausztria kérdésére közmeghallgatásra és szakértői konzultációra is sor került, amelyeken minden kérdésre válaszoltak. Ausztria március végén jelezte, hogy az eljárást lezártnak tekinti, a biztonsággal kapcsolatos fennmaradt műszaki kérdéseket pedig bilaterális úton kívánja rendezni – számolt be Aszódi Attila.

Kitért arra, hogy a megújuló energiák, a nap- vagy a szélenergia és a biomassza óriási állami támogatásokat élveznek. Paks II-nél pedig nincs szükség ártámogatásra vagy fix átvételi árra, hogy a projekt megtérüljön – hívta fel a figyelmet. A 2020-as évek közepére várható piaci villamosenergia-árnál a projekt az összes költségét ki tudja termelni – jelentette ki.

Hozzáfűzte, hogy az Európai Bizottsággal régóta folyamatosan egyeztetnek az állami támogatás ügyében, minden kérdésükre válaszoltak. Hangsúlyozta, hogy nem tiltott állami támogatás miatt folyik a vizsgálat, egyben jelezte: remélik, hogy az év közepéig kialakítja a bizottság az álláspontját.

Aszódi Attila elmondása szerint a kormány vizsgálta a beruházás alternatív forgatókönyveit, beleértve a zéró alternatívát is. A parlament által 2011-ben elfogadott energiapolitikai forgatókönyv szerint az atomenergiát is tartalmazó változat hosszú távon a legjobb megoldás az ország energiaellátásának biztosítására – mondta.

Mivel az orosz fővállalkozóval fix áras szerződést kötöttek, nincsen szükség olyan többletberuházásokra, amelyek eddig nem lettek volna benne az eddigi számításokban – tette hozzá a kormánybiztos.

MTI

A képen Aszódi Attila. Fotó: facebook.com




Read previous post:
Close