full screen background image
Keresés
2019 augusztus 22 - csütörtök
  • :
  • :

A Szekszárdi borvidékre is komoly hatással lesz a klímaváltozás

A Szekszárdi borvidékre is komoly hatással lesz a klímaváltozás

2019.03.28. A klímaváltozás komoly hatást gyakorolhat a Szekszárdi borvidék egységes arculatára, a borok ízvilágára – hangzott el „A klímaváltozás itt van: a szőlő jövője Szekszárdon” című konferencián, melyet szerda délután tartottak meg a Vármegyeháza Dísztermében.

A Szekszárdi Klímakör, a Zöldtárs Alapítvány, a szekszárdi önkormányzat és a Tolna Megyei Önkormányzat által szervezett klímakonferencián Baka György, a Zöldtárs Alapítvány elnöke és Kővári László, a közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket.

Baka György felidézte, az önkormányzat 2009 óta minden évben megszervezi a klímakonferenciát. Kiemelte, míg korábban az volt a fő kérdés, hogy mi is az a klímaváltozás és miként lehetne megállítani a folyamatot, addig mostanra – kényszerűen – már főként az a kérdés, hogy miként lehet alkalmazkodni ahhoz.

Kővári László az egyre inkább gondot okozó vízhiányra hívta fel a figyelmet köszöntőjében. A gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke úgy véli, hogy egyre többet kell foglalkoznunk a témával. Hozzátette, Szekszárd vonatkozásában a szőlő rendkívül fontos növény, ezért a konferencia is azt járja körbe, hogy a klímaváltozás milyen hatást gyakorol a szőlőre és azon keresztül a borászatra.

Dr. Buzási Attila „A klímaváltozás hatása a szekszárdi borvidékre” címmel tartotta meg előadását. A Budapesti Műszaki Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének adjunktusa felhívta a figyelmet, a klímaváltozás nyomán Magyarország egyre inkább mediterranizálódik, a tavaszok enyhébbek, a nyarak forróbbak és szárazabbak, a telek mérsékeltebbek lesznek. Emellett több hőségnap és kevesebb fagyos nap lesz, ahogy a súlyos aszályok, a viharok és a villámárvizek is gyakoribbá válnak. Ezen túlmenően új kártevő fajok megjelenése is várható.

A szőlőtermesztéssel és borkészítéssel kapcsolatosan dr. Buzási Attila a klímaváltozás nyomán jelentkező, a növénytermesztés területén várható új problémákra hívta fel a figyelmet, valamint az időjárás fajtaválasztásra gyakorolt jelentőségét hangsúlyozta.

Mint kiemelte, a vegetációs időszakban jelentkező vízhiányos időszakok kritikusak lehetnek, ezért egyre inkább fontossá válik a víz helyben tartása. Megjegyezte, Szekszárd környékén jelenleg mintegy 100 milliméter csapadék hiányzik a talaj felső rétegéből. Emellett többek között arról is szólt, hogy nőni fog a peronoszpóraveszély, a gomba okozta fertőzések a jövőben akár minden második évben komoly gondot jelenthetnek. Ugyan a változások nyomán a fagyásveszély mérséklődik, a nyári magas hőmérsékletek miatt a jövőben érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyi lombozatot hagyjon a gazda a szőlőn.

Dr. Buzási Attila hangsúlyozta, a klímaváltozás komoly hatást gyakorolhat a borvidék egységes arculatára, a borok ízvilágára. Ezzel kapcsolatosan többek között arról beszélt, hogy azok a termelők, akik túl későn szüretelnek, nem fognak tudni olyan minőséget előállítani. Mindehhez hozzátartozik, hogy a nagy hőségben nehezebb lesz munkaerőt találni a szürethez, ami miatt azok a termelők, akik nem lépnek időben, nem találnak elegendő munkaerőt. Ezért aztán elcsúszik a szüret, ami a forró nyári napokat is figyelembe véve azt eredményezheti, hogy kiégnek a savak.

Fotó: Kadarka.net

A várható hatásokhoz hozzátette, a meleg miatt a szőlő cukortartalma gyorsabban nő, a termés korábban beérik. Emellett a száraz borok túl magas alkoholtartalom mellett erjednek ki. Ezen túlmenően a borok íze, gyümölcsössége, sav- és és alkoholtartalma is változik a magasabb hőösszeg miatt.

Az adjunktus szerint a változásokhoz fajtacserével és a termőterület változtatásával lehet alkalmazkodni. Szavai szerint a meleget jobban tűrő klónok telepítése javasolt. Dr. Buzási Attila néhány kérdésre és ellentmondásra is rávilágított a fajtaválasztással kapcsolatosan.

A kékfrankos esetében a fentieknek megfelelően például pozitívum, hogy jól bírja a szárazságot, bogyói pedig nem érzékenyek a rothadásra, ám a peronoszpórára és a lisztharmatra érzékeny fajta. A kadarka igen igénytelen és szárazságtűrő, napigényes szőlő, viszont fagyérzékenysége és rothadékonysága okán már gyakran szeptemberben szüretelni kell, miközben a fajta kései érésű. Emellett a növény a gombás megbetegedésekre is érzékeny.

A cabernet sauvignon esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fajta közepesen vízigényes, illetve a meleg klímát kedveli és vastag héjának köszönhetően ellenáll a rothadásnak. Viszont érzékeny a lisztharmatra és magas csersavtartalma miatt kiemelten fontos a szüret időpontjának helyes megválasztása. A merlotról elmondta, a fajta mellett szól, hogy a lisztharmatra kevésbé fogékony, ám ellene szóló érv, hogy a peronoszpórára rendkívül érzékeny. Emellett korán hajt, ezért a tavaszi fagyok is veszélyt jelentenek rá.

A fajtaválasztás fontosságával kapcsolatosan dr. Buzási Attila a balatoni termelők által létrehozott BalatonBor brand-et is megemlítette. Mint mondta, a balatoni termelők egy egész márkát építettek az olaszrizlingből készülő borra. Ám kiemelte, ez a brand legfeljebb néhány évtizedig lesz életképes, ugyanis a Balaton környékén 2050-re egyszerűen túl meleg lesz a fajta termesztéséhez.

A konferencián Kővári László, a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke, agrometeorológus Szekszárd 2018. évi időjárásáról tartott előadást, míg, Baloghné Gaál Zsófi, a Zöldtárs Alapítvány titkára a Szekszárdi Klímakör 2018. évi tevékenységét mutatta be. Előadást tartott még – Települési jó gyakorlatok a klímavédelem területén címmel – Naszvadi Balázs, a Tolna Megyei Önkormányzat, Terület- és Vidékfejlesztési Osztályának vezetője, illetve Mészáros Pál borász. A Mészáros Borház Kft. Ügyvezetője „Válaszok a környezetvédelem és az időjárás kihívásaira a szőlőtermesztésben és a borászatban”, míg Heimann Zoltán, a Heimann Családi Birtok Kft. ügyvezetője „Kihívások egy szekszárdi családi borászatban: a piac-, a klíma- és a generációváltás esélyei, veszélyei” címmel tartott előadást.

A vezetőképen dr. Buzási Attila. Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close