full screen background image
Keresés
2019 december 6 - péntek
  • :
  • :

A világon egyedülálló rendszer védi az országot

A világon egyedülálló rendszer védi az országot

2019.11.23. A világon egyedülálló módon csak Magyarországon található az egész ország területét lefedő jégesőelhárítási rendszer, melyet a NEFELA Jégesőelhárítási Egyesülés segítségével épített ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A rendszernek köszönhetően nem csak a mezőgazdasági, de a lakossági károk is jelentősen csökkentek hazánkban.

A klímaváltozás egyre inkább érezteti hatását, az időjárás az elmúlt években szélsőségesebb lett, ezzel párhuzamosan a jégkárok is egyre gyakoribbakká váltak – mondta el  péntek délelőtt sajtótájékoztatón Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei szervezetének elnöke. Emlékeztetett, a Dél-Dunántúlon 2003 óta működik régiós szinten az a talajgenerátoros jégesőelhárító rendszer, melyet a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés épített ki és üzemeltetett. Hozzátette, a jégkármérséklő-rendszer országos méretűvé fejlesztése a károk csökkentése érdekében rendkívül fontos volt.

A fejlesztést a NAK vállalta fel, és Vidékfejlesztési Program pályázati forrásából kezdte meg 2017-ben a NEFELA közel 20 éves tapasztalatára alapozva. Mint azt tudatta, az 1,8 milliárd forintból létrehozott – 986 generátort számláló – országos rendszert 2018 május 1. óta az agrárgazdasági kamara üzemelteti a kárenyhítési alap terhére, évi mintegy 1,5 milliárd forintból. A védekezést korábban május 1.-től kezdték, de az elmúlt évek időjárása alapján már áprilisban is számítani lehet jégesővel kísért zivatarok kialakulására, ezért ettől az évtől április 15. a védekezési időszak kezdete.

Vendégh Edith tudatta, az idén Tolnában 56 napon, összesen 344 óra és 40 percen át működtek a talajgenerátorok, melyekből összesen 37 található a megyében. Hozzáfűzte, országos szinten Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működött a legtöbbet a rendszer, mely 447 órán át üzemelt. A legrövidebb üzemidőt Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták, 227 órával.

Vendégh Edit és Huszár István. Fotó: Kadarka.net

Bár a rendszer nem tud minden jégesőt megakadályozni, hatékonyan működik, hatására jóval kisebb jégszemek keletkeznek, így a károkozás jóval kisebb, vagy teljesen  elmarad. Tolna megyében egyébiránt az idén 26 helyről jelentettek jégesőt. A legjelentősebb jégeső június 16-án esett a Zomba-Bonyhád vonalban.

A NAK megyei elnöke kiemelte, a rendszernek köszönhetően a mezőgazdaságban jelentősen növekedett  a termelés biztonsága, melynek hála mérséklődött az elemi károkból származó adóbevétel-kiesés. Ennek köszönhetően hektáronként akár több ezer forinttal csökkentek a biztosítási díjak, ami a mezőgazdasági termelők számára jelentős költségmegtakarítást eredményez. Emellett azért is csökkentek a gazdák terhei, mivel egy-egy jégverés után többszöri permetezésre lehet szükség. A permetezések számának csökkenése a kiadások csökkenésén túlmenően környezetkímélő hatással is jár. A jégkármérséklő rendszer működésének előnyeit azonban nem csak a mezőgazdasági termelők élvezhetik, ugyanis a lakossági károk is jelentősen csökkentek – mondta Vendégh Edit.

Huszár István, Nefela Dél-Magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés igazgatója az előzményekről elmondta, a NEFELA 1991-ben jött létre Baranya megyében, ahol addig rakétás jégesőelhárítás működött. Összesen 68 talajgenerátorral kezdtek, a rendszert francia segítséggel építették ki. 2003-ban aztán regionális méretűvé bővítették a rendszert, Baranyában, Somogyban és Tolnában egymástól 10 km távolságra elhelyezett generátorokkal.

A NEFELA igazgatója 29 évnyi tapasztalat alapján tudatta, a rendszernek köszönhetően mintegy 70 százalékkal csökkent a kárarány Baranya megyében. Ez azt jelenti, hogy csak Baranya megyében évi 2 milliárd forinttal kevesebb jégkár keletkezik, mint a rendszer kiépítését megelőzően. Vagyis a megelőzött kár mértéke csak ezt az egy megyét tekintve félmilliárd forinttal több, mint a rendszer országos szintű működtetésének évi 1,5 milliárd forintos költsége. Hozzátette, más megyére vonatkozó adatot nem lehet közölni, ugyanis nincs viszonyítási alap, mivel a többi megyében korábban semmiféle elhárítás nem működött.

Oklevelet vehetett át Németh Szabolcsné, a legjobb Tolna megyei generátorkezelő. Fotó: Kadarka.net

A rendszer működéséről tudatta, a generátorok aceton és ezüst-jodid elégetésével működnek és az egészségre teljesen ártalmatlanok. Hatására kisebb jégszemek keletkeznek, melyek jó esetben teljesen elolvadnak, mire földet érnek. Hozzáfűzte, a szupercellák esetén nem lehet teljesen megakadályozni a jégesők kialakulását, ám ezek károkozása jelentősen mérsékelhető. Az időjárási adatokat a NAK az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapja, ezek alapján mobiltelefonos applikáción keresztül juttatják el a generátorkezelőkhöz, hogy mikor kell ki- és bekapcsolni a generátorokat.

Huszár István zárásként arról is szólt,  hogy tudomása szerint a világon egyedülálló a Magyarországon működő rendszer. Mint mondta, több országban így például Franciaországban is található  egy több mint 900 generátorból álló rendszer, ám az koránt sem fedi le az ország teljes területét. Magyarország eddig az egyetlen olyan ország, ahol a teljes országot védő rendszer épült ki.

Oklevelet kapott Németh Szabolcsné, a legjobb megyei generátorkezelő

A sajtótájékoztatón a legjobb Tolna megyei generátorkezelőt is elismerték. Vendégh Edit oklevelet nyújtott át Németh Szabolcsné részére, aki 2004 óta mindig pontosan végzi munkáját Pusztahencsén. Németh Szabolcsné elmondta, a munka velejárója, hogy évi 168 napon át készenlétben kell lennie, hiszen bármikor érkezhet „riasztás” mobiltelefonján, melyet sosem kapcsol ki és mindig magánál tart. Ha riasztás érkezik, azonnal a generátorhoz siet és működésbe helyezi azt.

A kárenyhítési alapból fedezik a rendszer működését

A rendszer működtetését  a kárenyhítési alapból finanszírozzák. Az a termelő, aki 10 hektárnál nagyobb szántóföldi növénytermesztési kultúrával rendelkezik, 1000 Ft-ot az 5 hektárnál nagyobb ültetvénnyel rendelkezők pedig 3000 Ft-ot fizetnek be. Ebből évente mintegy 4,2 milliárd forint jön össze, amit az állam ugyanennyivel kiegészít. Az így összejövő évi 8,4 milliárd forintból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot fordítanak a rendszer működtetésére, míg a fennmaradó összegből a károkat szenvedett gazdákat segítik meg.

Vezetőkép: MTI Fotó/Sóki Tamás

Fotó: Kadarka.net