full screen background image
Keresés
2020 április 3 - péntek
  • :
  • :

Amikor még fattyúnak hívták a leányanyák gyermekét…

Amikor még fattyúnak hívták a leányanyák gyermekét…

2020.01.15. Dr. Varga István, egyetemi adjunktus tartott előadást „Leányanyától az egyedülálló szülőig – a házasságon kívüli születés Magyarországon” címmel szerda délután a PTE KPVK Család Akadémia előadássorozatának részeként.

Amióta a házasság intézménye létezik, azóta három módon lehet valaki egyedülálló szülő. Ez a három státusz a következő: özvegy, elvált, illetve leányanya – mondta előadásában dr. Varga István. Hozzátette, Magyarországon 1895 óta van polgári házasság és azóta lehetséges a válás is. Előtte a protestáns vallásúaknál indokolt esetben történt meg, hogy szétválasztották a házaspárt, a katolikusoknál inkább érvénytelenítették a házasságot – jegyezte meg. Mint azt az egyetemi adjunktus mondta, amióta létezik a házasság, azóta voltak olyan esetek is, amikor házasságon kívül született a gyermek.

A törvénytelen gyermeket régen a köznyelvben többek között lelenc gyereknek, potyagyereknek, zabi gyereknek, vagy éppen fattyúnak nevezték, vagyis nem éppen szép jelzőkkel illették.  Hazánkban 1946 óta nincsenek törvénytelen gyermekek, egy törvény ugyanis akkor mondta ki, hogy a házasságból és a házasságon kívül született gyermekeknek ugyanolyanok a jogai és kötelezettségei vannak – fogalmazott dr. Varga István. Hozzáfűzte, bár a törvényt 1946-ban bevezették, a társadalom tagjai még sokáig, használták a fent említett jelzőket a házasságon kívül született gyermekekre, sőt a mai napig hallani a zabigyerek kifejezést.

A családjogi kérdések Magyarországon 1946-ig a magánjog körébe tartoztak, így volt ez a törvénytelen gyermekek „kérdésével” is. A házasságon kívül született gyermek az anyja leánykori nevét viselte, állampolgárságát és vallását kapta, csak az anyjával és az ő vérrokonaival volt rokonságban és örökölni is csak utánuk tudott. Az apát pedig csak tartásdíj fizetési kötelezettség terhelte. 1946-ig négyféle módon – utólagos házasság útján, királyi kegyelem által, a római pápa kegye által és örökbefogadással –  lehetett utólagos törvényesítés útján törvényesítettni a gyermeket.

Prof. dr. Szécsi Gábor, a PTE KPVK dékánja. Fotó: kadarka.net

Dr. Varga István kutatásai nyomán tudatta, 1926-ban 236 ezer gyermek született Magyarországon, ebből mintegy 19 ezer volt a törvénytelen gyermek. Vagyis hazánkban egy időben akár több százezer törvénytelen gyermek élt, ami jelentős társadalmi tömeget jelentett.  Míg az összes született gyermek 8-9 százaléka volt törvénytelen gyermek, addig a menhelyi gyermekek körében ez az arány 50 százalék volt. Minél nagyobb településen élt egy nő, annál nagyobb eséllyel szült törvénytelen gyermeket. A legnagyobb eséllyel a nagyvárosi cselédlányok hoztak világra törvénytelen gyermeket.

Persze gyakran megesett, hogy az anyák pert indítottak a tartásdíj megállapítására. A tartásdíj megállapításakor az anya társadalmi állása számított, tehát egy középosztálybeli anya magasabb tartásdíjra számíthatott mint egy cseléd, vagy napszámos. A bíróság azonban – modern eljárások híján – nehéz helyzetben volt, amikor az apa személyét kellett megállapítani, ugyanis csak tanúvallomásokra hagyatkozhattak. Az anyák többek között ilyenkor elmondhatták, az adott férfi szüleitől is megkérte kezét, vagy éppen azzal, hogy az illető eljegyezte őt. Az alperesek, tehát a férfiak pedig sok esetben azzal igyekeztek bizonyítani, hogy a gyermek nem az övék, hogy a nő feslett életű, netán egyenesen prostituált volt. A lányok mindazonáltal elég jó eséllyel indultak ezeken a pereken, ugyanis – a dr. Varga István által vizsgált – 65 peres esetből 47 esetben ítélték meg a tartásdíjat.

1946 után aztán változott a törvénytelen gyermekek társadalmi megítélése. Ezt követően, a szocializmusban ugyanis már szinte dicsőség volt leányként szülni – mondta el dr. Varga István. Hozzátette, mára már nem érheti jogi hátrány az egyedülálló szülőket, és gyermekeiket. Sőt az egyedülálló szülők valamivel magasabb családi pótlékra jogosultak.

Az előadással lezárult a Család Akadémia aktuális szemesztere is, azok akik pedig részt vettek az előadásokon, oklevelet és emléklapot vehettek át prof. dr. Szécsi Gábortól, a KPVK dékánjától és Gyurkovics Jánostól, Szekszárd alpolgármesterétől. Az alpolgármester elmondta, a város továbbra is támogatni fogja a rendezvénysorozat megtartását.

Fotó: kadarka.net




Read previous post:
Close