full screen background image
Keresés
2017 november 22 - szerda
  • :
  • :

Bor, egészség és gasztronómia a Harmadik Kor Egyetemén

Bor, egészség és gasztronómia a Harmadik Kor Egyetemén

2016.05.11. A bor jótékony hatásai és a borgasztronómia volt a téma „Az aktív időskorért – Szekszárdi Harmadik Kor Egyeteme“ hétfő délután, a PTE KPVK-n megtartott előadásán.

A sorozat legutóbbi előadásán, mely két téma köré csoportosult, Vas-Guld Zsuzsanna élelmiszermérnök, doktorandusz, egyetemi tanársegéd elsőként azt tárta a népes hallgatóság elé, hogy a bor mely összetevői gyakorolnak az emberi szervezetre jótékony hatást.

Mint az előadásában elhangzott, a boroknak számos egészségre gyakorolt jótékony hatása ismert. A mértékkel fogyasztott bor kedvező élettani hatása nem feltétlenül az alkoholtartalmából, hanem egyéb alkotórészeiből ered. A borban található savak – a borkő-, a citrom-, a borostyánkősav – segítik a gyomorban az emésztést.

A minőségi fehérborokban lévő sikiminsav és quercetin védelmet nyújthat az influenzavírus ellen. A vörösborban kimutatható flavonoidok gátolják a káros LDL koleszterin kialakulását, ami az egyik okozója az érfalak károsodásának. A vörösborokban, az alkoholos erjedés hatására képződő transz-rezveratrol képes lecsökkenteni a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, gátló hatással van egyes leukémiás sejtekre és az emésztésre is jótékony hatást gyakorol.

A mértékletesség azonban rendkívül fontos, nők esetében ez maximum napi 1-2 dl, férfiak esetében 2-3 dl étkezésekkel egybekötött bor elfogyasztását jelenti – emelte ki Vas-Guld Zsuzsanna.

Sok érdeklődőt vonzott az előadás témája. Fotó: PTE KPVK

Az előadás második felében a borgasztronómiáról esett szó. Az élelmiszermérnök előadásából kiderült, hogy a borgasztronómia alapja a borok és ételek harmóniája. A borokhoz illő étel kiválasztásában a borok elsődleges és másodlagos aromajegyei segítenek. Az elsődleges aromajegyek a szőlőből származó gyümölcsök, fűszerek, míg a másodlagos aromajegyeket a fahordós és palackos érlelés határozza meg. Megkülönböztetünk reduktív, valamint oxidatív borokat, melyek eltérő technológiával készülnek, és különböző aromajegyeket hordoznak.

A reduktív borok friss, intenzív illatjegyekkel rendelkeznek, melyek ajánlott fogyasztási hőmérséklete 10-12 °C fok. A rosé borok, főleg, ha széndioxidot is tartalmaznak, aperitifként, de nyáron a nagy melegben fröccsként is tökéletesek, a borgasztronómiában tésztaételekhez pizzákhoz, salátákhoz is kiválóak.

Az előadás anyagát itt találja PDF formátumban – kattintson!

A vörösborok többsége oxidatív jellegű, így a fahordós érlelésnek köszönhetően plusz illat- és ízanyagok – másodlagos aromajegyek – kerülnek a borba, melyek további gasztronómiai lehetőséget nyújtanak. A barrique hordós érlelés következtetőn a vanília, füst, bacon, de a legmagasabb perzselési fokozatnak, az úgynevezett „high-toast“-olásnak köszönhetően megjelenik a borban az étcsokoládé és a kávé is, mely lehetővé teszi azt, hogy egy barrique hordós érlelésű vörösbor kiválóan passzoljon étcsokoládés, kávés desszertekhez – derült ki Vas-Guld Zuzsanna előadásából.

A PTE KPVK, Szekszárd város önkormányzatával együttműködve megtartott „Az aktív időskorért – Szekszárdi Harmadik Kor Egyeteme“ sorozat következő előadását május 23-án tartja dr. Kurucz Rózsa CSc neveléstörténész, főiskolai tanár, oktatási és felnőttképzési dékánhelyettes „Híres családok – híres gyermekek“ címmel.

A vezetőképen Vas-Guld Zsuzsanna. Fotó: PTE KPVK




Read previous post:
Close