full screen background image
Keresés
2019 december 14 - szombat
  • :
  • :

Fórumon nyújtott segítséget a civil szervezeteknek a CIC

Fórumon nyújtott segítséget a civil szervezeteknek a CIC

2016.12.12. Civil szervezetek vezetői kaptak felvilágosítást az aktuális jogszabályi változásokról és forrásteremtési lehetőségeikről a Tolna Megyei Civil Információs Centrum által szervezett fórumon, csütörtökön a Babits Mihály Kulturális Központban.

A megjelenteket Réger Balázs (a vezető képen balra), a Tolna Megyei Civil Információs Centrumot 2012 óta működtető Lakható Szekszárdért Egyesület elnöke köszöntötte. Mint mondta, a rendezvény célja, hogy felvilágosítást adjon a civil szervezetek forrásteremtési lehetőségeiről, a civil szervezetek szerepéről a közéletben, illetve arról, mennyiben és hogyan segíti a kormányzat a civil szféra erősödését.

Réger Balázs arról is tájékoztatott, hogy a Civil Információs Centrum (CIC) program folytatása kiírt pályázat folyamatban van. Elmondta, az egyesület szeretné továbbra is működtetni a CIC-et, de nemcsak a megyeszékhelyen, hanem kitekintve a járásokra is, igazodva a közigazgatás járási szintű megszervezésére. Szeretnének minél több helyre eljutni, a kistelepülések is fontosak számukra, hiszen ahol aktív civil élet folyik oda személyesen kívánják eljuttatni a szükséges információkat – tudatta.

Sándor Tamás irodavezető és Helf Balázs programkoordinátor felkeresi majd azokat a szervezeteket, ahol igény mutatkozik az információkra. Így a civil szervezetek első kézből informálódhatnak az iroda tevékenységéről és minden a napi működésben fontos dologról.

Réger Balázs zárásként arra kérte a civil szervezetek jelenlévő képviselőit, hogy jelezzék igényeiket annak érdekében, hogy ha az egyesület ismét elnyeri a CIC-re vonatkozó címhasználati jogot, akkor úgy tudják alakítani a programot, hogy az illeszkedjen az elvárásokhoz.

Fülöp Attila (b)  nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Mellette dr. Kákai László. Fotó: Kadarka.net

Fülöp Attila, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a civil szervezetek jogszabályi változásairól tartott előadását egy rövid összegzéssel kezdte. Mint mondta, Magyarországon összesen 55 ezer klasszikus civil szervezet működik. Hozzátette, Tolna megyében 1500-2000 a civil szervezetek száma, ám ennek csak a fele aktív, ami megfelel az országos átlagnak. A civil szervezetek kétharmada a szabadidő és hobbi, vagy a kultúra, illetve az oktatás, valamint a sport, a szociális ellátás, a településfejlesztés és az egészségügy területén működik. Az állami támogatásokról szólva megosztotta, 2010 és 2014 között 144 milliárd forintról 175 milliárdra nőtt a támogatás mértéke.

A helyettes államtitkár ezután a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítását ismertette. Elmondta, a módosítás célja annak biztosítása, hogy az egyesületek, alapítványok bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárása a jövőben ésszerű időn belül, és hatékonyabb eljárási keretek között folyjon.

1. A létesítő okirat Ptk. rendelkezéseihez való igazítása – első létesítő okirat módosításával egybekötve, megszűnik a jelenleg meghatározott véghatáridő.

2. A bíróság az egyesületi nyilvántartásba vétel, illetve változásbejegyzés során csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálja.

3. Az egyesület, alapítvány és sportegyesület nyilvántartásba vételi illetve a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzése ellen megszűnne a fellebbezési jog. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a végzések közzétételre kerüljenek az OBH által vezetett országos névjegyzékben.

4. A törvény erejénél fogva történő bejegyzés, valamint az ismételt hiánypótlás kizárásának bevezetése.

5. Az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások is nemperes eljárássá válnak. Ezeket a nemperes eljárásokat már nem csak az ügyész, hanem maga a szervezet, továbbá akár az egyéb jogilag érdekelt, például egyesületi tag is megindíthatja.

6. A javaslat szerinti törvénymódosítással egyidejűleg miniszteri rendeletben a bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban használható mintaokiratokat határoznak meg.

7. A civil szervezetek feletti törvényességi felügyeleti eljárás egy egységes nem peres eljárásként a nyilvántartó bíróság hatáskörébe kerül Az ügyész abban az esetben indíthat pert, amikor az Alaptörvényből folyó egyesülési jog súlyos sérelmet szenved.

Ezek közül kiemelte az 1-es pontot. Elmondta, hogy a 2017. március 17-re kitűzött határidő megszűnik, így a következő esedékes létesítő okirat módosításakor kell megtenni a létesítő okirat Ptk-hoz való igazítását. Ugyancsak kiemelte a 4-es pontot, mint fogalmazott: egy kérelem a jövőben egy szálon futhat, egy körben csak egy hiánypótlás lehetséges. A 6-os pontot kiemelve arról szólt, hogy egységessé válnak a formanyomtatványok és megyéktől függetlenül ugyanazt a gyakorlatot követik majd mindenhol, ami nagy könnyebbséget jelent a civil szervezeteknek.

Civil szervezetek képviselői kaptak tájékoztatást a fórumon. Fotó: Kadarka.net

Fülöp Attila a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet módosítását ismertetve a következőket tudatta. A módosításra a pályázati eljárás optimalizálása céljából a pályázók, a döntéshozó kollégiumok és az alapkezelői feladatokat ellátó Emberi Erőforrás Támogatáskezelő közötti együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében kerül sor – mondta a helyettes államtitkár.

A legjelentősebb módosítások

1. Az együttesen benyújtott támogatási igény esetén azok a hazai civil szerveztek, amelyek határon túli társpályázóval közösen nyújtanak be pályázatot, már önállóan is nyújthatnak be támogatási igényt.

2. A működési célú pályázatok esetén nyújtható támogatások összeghatárának módosítása
– 250.000 forintos alsó határ 100.000 forintra csökkentése
– a támogatási összeg és a támogatási igény arányának változása
(a támogatás összege nem lehet kisebb a civil szervezet által igényelt támogatási összeg egyharmadánál, az eddigi 50% helyett)

Ezek közül a 2-es pontot emelte ki, melynek értelmében a legkisebb megpályázható összeg 250 ezer forintról 100 ezer forintra csökken.

Dr. Kákai László, a Nemzeti együttműködési Alap (NEA) Közösségi Környezet Kollégiumának elnöke a civil szervezetek forrásteremtési lehetőségeit, a NEA hazai civil szektor területi esélyteremtésben betöltött szerepét ismertette. Mint elmondta, a NEA -nak valóban komoly szerepe lehet, mint a civil szervezeteknek egyfajta forrást biztosító alapnak. Dr. Kákai László arról is tájékoztatott, hogy a NEA forrás négyötöde a szektor egyötödénél koncentrálódik.

Hozzátette, a Kollégium szándéka volt az elmúlt időkben, hogy Budapest súlyát a vidék javára csökkentsék a pályázatok elbírálásakor, ami meg is valósult. Ugyancsak elmondta, a szervezetek a rendelkezésre álló források kilencszeresére nyújtottak be igényt, a nyertes pályázatok aránya pedig 8,3 százalék volt. Hozzáfűzte, az elbírálásnál azt is szem előtt tartják, ha olyan szervezet pályázik, mely már többször nem nyert, igyekeznek pozitív döntést hozni.

Dr. Kákai László, a Nemzeti együttműködési Alap (NEA) Közösségi Környezet Kollégiumának elnöke. Fotó: Kadarka.net

Dr. Kákai László figyelmeztette a civil szervezetek képviselőit, alaposan olvassák el a pályázati kiírásokat és ne rutinból állítsák össze pályázatukat. Megemlítette, azok, akik a kultúra és a hagyományőrzés, valamint a határon túli kettős kapcsolatok területén szeretnének forráshoz jutni, ne a közösségi környezet kollégiumhoz nyújtsanak be pályázatot. Ugyancsak hangsúlyozta, a pályázatok elbírálásánál számít a beadás sorrendje, ezért minél előbb érdemes benyújtani a pályázatokat. Jövőre január közepe lesz a beadási határidő, míg a döntés március közepére várható, így a pályázók április közepe, vége felé juthatnak hozzá a forráshoz – tette hozzá.

Ugyancsak kiemelte, fontos, hogy a költségvetés módosításával a pályázatban szereplő önrészt is módosítsa a pályázó. Azt is lényegesnek tartotta megemlíteni, hogy a pályázó ne sok évvel ezelőttről kezdje a szervezete tevékenységének bemutatását, hanem koncentráljon az elmúlt néhány évre.

Dr. Kákai László zárásként hangsúlyozta, egy nagyobb költségvetésű programra érdemes pályázni, nem pedig több kisebb megvalósítására, vagy működést biztosító forrásra.

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
A bogyiszlói őstölgyes

2016.12.12. A...

Close