full screen background image
Keresés
2017 november 21 - kedd
  • :
  • :

Csatajeleneteket közvetített az erdélyi Magyarfenesen felszerelt gólyakamera

Csatajeleneteket közvetített az erdélyi Magyarfenesen felszerelt gólyakamera

2017.04.16. Már az interneten is élőben követhetők az erdélyi Magyarfenes egyetlen gólyafészkében zajló események. Az érdeklődők máris valóságos csatajeleneteknek lehettek tanúi.

A Kolozsvártól mintegy 20 kilométerre fekvő falu gólyafészkére az Apáthy István Egyesület és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológia és Ökológia Intézete szerelt webkamerát, amelynek képeit a clujbird.ro honlapon közvetítik. A magyar, román és angol nyelvű honlap működtetői az élőképek mellett rövid bejegyzésekben is rögzítik a gólyafészek eseményeit.

A beszámoló szerint a magyarfenesi gólyafészekbe március 22-én tért vissza a hím gólya, és több mint két héttel később, április 8-án érkezett melléje a tojó. A fészekben kedd hajnalban jelent meg az első tojás, de ez a fészket elfoglalni próbáló idegen gólyákkal vívott csata közben szerda este kiesett a fészekből. Csütörtök délelőtt mintegy 10 tagú gólyacsapattól védte meg erős kelepeléssel a fészket a magyarfenesi gólyapár.

A gólyamegfigyelés szakmai vezetője, Szabó D. Zoltán, a BBTE oktatója az MTI-nek elmondta: nem ritkák a gólyák közötti csatajelenetek a fészkek körül. A gólyák hároméves korukra lesznek ivarérettek, ekkor jönnek vissza először Afrikából a kikelési helyük környékére. Ha nem találnak fészkelőhelyet vagy párt maguknak, kisebb-nagyobb csapatokba verődve kóborolnak.

“Könnyebb elfoglalni egy jó fészket, mint újat építeni. A jobb helyekért mindig nagy a csata. A jobb fészkek általában egy olyan táplálkozóhely középpontjában vannak, ahol könnyű sok fiókát felnevelni. Minden gólyának az a végső célja, hogy a saját szaporodási sikerét maximalizálja” – magyarázta a biológus.

Szabó D. Zoltán elmondta: 4000-4500 párra becsülik a romániai gólyapopulációt, amelynek nagysága az elmúlt tíz évben nem változott. Elsősorban az erdélyi, partiumi és bánsági fészkek helyzete ismert. Romániában Maros, Szeben és Temes megyében vannak még bekamerázott gólyafészkek.

A biológus megjegyezte: nevelő, tudatformáló, információközlő célja van a magyarfenesi kamera felszerelésének. Azt szeretnék, hogy ezzel is közelebb hozzák a természetet az emberekhez. Az éjjel is látó kamera 2015-ben egy kolozsvári vörösvércsecsalád fészkébe nyújtott betekintést.

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:




Read previous post:
Close