full screen background image
Keresés
2017 június 26 - hétfő
  • :
  • :

Először került jeladó kanalasgémre Közép-Európában

Először került jeladó kanalasgémre Közép-Európában

2017.04.12. Először sikerült jeladóval ellátni egy kanalasgémet Közép-Európában, a Csongrád megyei Tömörkény határában, a Csaj-tavon – tájékoztatta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője az MTI-t.

Pigniczki Csaba elmondta: tíz napon át tartott a megfelelő módszer kifejlesztése, mire sikerült úgy befogni egy öreg madarat táplálkozása idején, hogy közben ne zavarják meg a gémtelep nyugalmát a fészkelőhelyen.

A kanalasgém-kutatási projekt koordinátora beszélt arról is, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szakemberei javaslatára döntöttek egy idősebb madár befogása mellett. Az esetükben évről-évre mérhető túlélési ráta ugyanis 90 százalék feletti, a fiatal példányok háromnegyede azonban élete első két-három évében elpusztul. Az öreg madárra helyezett jeladóval jó esély van rá, hogy mozgásáról akár több éven át kapjanak majd értékes információkat.

A viszonylag nagy testű, másfél kilós madár hátára egy 20 gramm tömegű, napelemmel működő GPS-GSM jeladót szereltek, de kapott egy messziről is jól látható, felirattal ellátott műanyag gyűrűt is, hogy a készülék meghibásodása esetén is követhető legyen. A madár nemének beazonosításához egy tollmintát is vettek befogásakor. A szakemberek, ha kiderül, hogy tojó, Bogyókának nevezik majd, ha pedig hím madárról van szó, a Bulcsú nevet kapja.

A készülék jelei alapján az elmúlt napokban megállapítható volt, hogy a madár az egyik gémtelepen mozgott, ahol feltehetően a fészkelőhelye is van. Időnként pedig felkeresett egy nagyjából két kilométerre fekvő táplálkozó-területet, majd néhány óra elteltével visszatért a kolóniára – mondta.

A fokozottan védett kanalasgémek kizárólag a sekély vizű vizes élőhelyeken tudnak táplálkozni, ezért egy természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos fajról van szó. A jeladós madár mozgásából kideríthető, hogy a vizes élőhelyek hálózatát hogyan használják ezek a madarak, milyen messze mennek el táplálkozni, milyen körülmények hatására váltanak területet. Ezek az információk segíthetik a vízmegőrzési törekvéseket, a megfelelő élőhelykezelést és az élőhely-helyreállításokat is – magyarázta a szakember.

Pigniczki Csaba kiemelte, hogy egy másik tisztázandó kérdés a faj vonulásával kapcsolatos. Az eddigi gyűrűzésekkel ugyanis csak az Adriai-tenger mellett vonuló, Tunéziába tartó útvonalat sikerült megfelelően feltérképezni, a feltételezett Nílus menti telelőterületekhez vezető útvonallal kapcsolatban azonban még sok a tisztázatlan kérdés. Ezek kiderítéséhez még további két jeladó felhelyezésére van lehetősége a nemzeti parknak.

Mint mondta: a Kiskunságban korábban kerecsensólyomra, túzokra, valamint szalakótákra sikerült jeladókat felhelyezniük, amik napjában többször, akár ötpercenként képesek jelet küldeni. A készülékekkel a madarak pontos napi rutinja válik ismertté a szakemberek előtt – tette hozzá.

MTI

Fotó: aerien.ch




Címkék: kutatás, madarak
Close