full screen background image
Keresés
2019 június 18 - kedd
  • :
  • :

Fél éve meditálnak együtt

Fél éve meditálnak együtt

2019.06.11. Egyre többen tudnak róla, hogy Tolna megyében is működik már meditációs csoport. A kezdetben két fővel indult közös gyakorláson mindig megjelenik egy-két új érdeklődő. A meditáció egészséges, megnyugtatja a résztvevőket, akik ennek köszönhetően kellemesebb emberré válnak, kevésbé égnek ki a munkájukban, így hasznos a megyének is.

A hétfői munkanap végén a legtöbben a boltba és hazafelé igyekeznek. Azonban vannak olyanok is, akik feltöltődéssel indítják a hetet. November óta működik Tolna városában meditációs csoport, ennek alkalmaihoz pedig bárki csatlakozhat, aki képes 25 percig csendben lenni. De honnan jött az ötlet arra, hogy meditációs csoportot indítsanak?

A meditáció a 70-es évek vége óta része az orvoslásnak. Egy amerikai orvos olyan stresszcsökkentő klinikát hozott létre az egyetemén, ahol a betegek a meditációt gyakorolták, ezáltal pedig mérhetően csökkent a stressz-szintjük. Jobban érezték maguk a bőrükben, kevésbé szorongtak az esetleges betegségük miatt, így a felépülés ideje is lerövidült. Jon Kabat-Zinn azóta világhírű lett az általa kidolgozott tudatos jelenlét (angolul: mindfulness) alapú módszerrel. A gyógyítás során használt eljárás lényege az, hogy a résztvevők a buddhizmusban alkalmazott meditációs gyakorlatot sajátítják el annak vallási keretei nélkül, ami segít csökkenteni az aggodalmaskodást és a jövőtől való félelmeket. Ezek helyett inkább a jelen érzéseire, gondolataira fókuszálnak.

De hogy kerül a meditáció Tolnára? Schell Gergely pszichológus egy évtizede költözött a megyébe, és magával hozta a meditáció iránti érdeklődését. A szakember a zen buddhizmus ülő- és sétálómeditációját oktatja konferenciákon, műhelyfoglalkozásokon, és szakmai munkájába is beépítette ezeket a gyakorlatokat. Minden foglalkozásnak két oldala van, vallja, az egyiket kitesszük a kirakatba és megtanuljuk, a másik oldalára viszont szükségünk van ahhoz, hogy fenntarthatóan dolgozhassunk. A folyamatos teljesítmény fenntartásához öngondoskodásra, rekreációra van szükségünk.

Ez az, amit az iskolák és képzőhelyek csak ritkán tanítanak meg az adott foglalkozásról: hogy hogyan kapcsolódjunk ki, amikor éppen nem dolgozunk. Az egyre fiatalabbakat érintő krízis, a kiégés ellenszere a meditáció. Egy évtizede még Budapestre vagy Sárbogárdra kellett mennie annak, aki csoportosan akart meditálni. Ezen változtatott ez a kezdeményezés.

A szakember folyamatosan képzi magát, keresztény szerzetesekkel meditál együtt, hozza magával a tudást a megyébe. Tapasztalatairól konferenciákon tart beszámolókat szerte az országban.

A csoport ökumenikus szemléletű, azaz bármilyen vallású vagy épp vallástalan ember is részt vehet rajta. Bár a meditációról a buddhizmus szokott eszünkbe jutni, ez a módszer gyakorlatilag minden vallásban megtalálható: hindu, keresztény, zsidó és muszlim meditáció is létezik. Maga az alapgyakorlat minden kultúrában hasonló, azaz a gyakorló megfigyeli a saját testi érzeteit, gondolatait, és a velük való hadakozás helyett elfogadóan megtűri a jelenlétüket. A keresztény imának is létezik olyan formája, amikor az imádkozó nem fogalmaz meg kérést vagy üzenetet, hanem csak egy szót vagy mondatot ismétel, vagy teljesen némán szemlélődik. Szerencsére egyre kevesebb a nem tudásból fakadó félreértés a meditáció körül, így egyre több ember építi be mindennapjaiba azt.

A közös gyakorlásra elsősorban olyanokat várnak, akik már rendelkeznek egyéni vagy csoportos meditációs tapasztalattal. Elsőre meglepő lehet, hogy nincs semmilyen tanítás, nem végeznek bevezető gyakorlatokat, nem beszélgetnek. A közös együttlétek egyetlen értelme a csendben eltöltött idő. A kezdők megkapják az alap tudatos jelenlét gyakorlatának leírását, amit rögtön önállóan próbálhatnak ki. Egy szék, jógamatrac, meditációs párna vagy térdelőzsámoly elég a választott testhelyzet fenntartásához. Gyakori, hogy az érdeklődők — ismerve a csoport vezetőjét — pszichológiai beszélgetést várnak, ám ezekre az alkalmakra senki nem dolgozni jár. Ez a
feltöltődés helye és ideje.

Hogy néz ki egy alkalom? A résztvevők öt perccel a kezdés előtt helyet foglalnak a teremben, majd huszonöt perc csend következik. Ennek végén öt percig lehet mozogni, sétálni. Végül újabb huszonöt percet töltenek a csendben. Az alkalom végén mindenkinek lehetősége van két-három mondatot mondani a megélt tapasztalatokról, arról, mivel is találkozott a csendben.

Nagy érték egy ilyen csoport, a közösen töltött idő segít elköteleződni a saját gyakorlásunk és vallásunk mellett, rendszert visz az életünkbe, és sok újat tanulhatunk közben saját magunkról is. A részvételről a tolnai Mag-ház munkatársainál érdemes érdeklődni.




Read previous post:
Close