full screen background image
Keresés
2018 november 16 - péntek
  • :
  • :

„Feltárta titkait” a szekszárdi Vármegyeháza pincerendszere

„Feltárta titkait” a szekszárdi Vármegyeháza pincerendszere

2018.10.21. „Feltárta titkait” a szekszárdi Vármegyeháza alatt húzódó szerteágazó pincerendszer pénteken a Múzeumok Őszi Fesztiválja részeként megtartott különleges programnak köszönhetően. 

2018hirdetés

A Múzeumok Őszi Fesztiválja „Nyitott ajtó” – Látogatás a vármegyeházi pincerendszerben elnevezéssel – munkaidőben – megtartott programra közel hatvanan voltak kíváncsiak. A Vármegyeháza bejáratánál összegyűlt kisebb tömeg a szervezőket is meglepte. A programnak köszönhetően a több csoportra osztott érdeklődök sokat megtudhattak a Vármegyeháza és az alatta húzódó pincerendszer történetéről. Emellett megtekinthették az egykori börtöncellákat, a légópincét, illetve a néhai Koszorú István táv- és hírközlési gyűjteményét, valamint a Baka Múzeumot és a Garay Élménypincét is.

Az épület történetét ismertető Maul-Link Dóra levéltáros elmondta, a Vármegyeháza helyén – nyughelyének szánva – 1061-ben létesített apátságot – templommal és kolostorral – I. Béla király. Az apátság, melyhez uradalom és szőlőbirtokok is tartoztak, jelentős volt a középkorban, hiszen a pécsi és a pannonhalmi mellett a harmadik legnagyobbnak számított.

Maul-Link Dóra levéltáros ismertette az épület történetét. Fotó: kadarka.net

A pincerendszer első 20×7 méteres része, melyet raktározásra használtak, a 13. és 16. század között épült és a mai Vármegyeháza nyugati szárnyától húzódott déli irányba. A török időkben romhalmazzá vált apátsági épületek egy részét aztán Mérey Mihály szekszárdi apát irányítása alatt 1696-tól újraépítették. A pincerendszer nyugati szárnyának 1720 és 1730 között történt bővítése már Trautson János József apát nevéhez fűződik, ahogy a déli szárny alatt található pince kialakítása is az 1730-as években.

A vármegye székhelye Simontornya után 1779-ben lett Szekszárd, miután a történet szerint egy szavazattal megelőzte Kölesdet. A vármegye 1782-ben vásárolta meg a területen akkor még többé-kevésbé különálló épületeket, ahol a megyei közgyűlés, illetve a törvényszék is helyet kapott. 1794-ben azonban tűzvész pusztított, melyben a 600 ház mellett többek között az apátsági templom is leégett. A romok helyén 1795-ben kezdtek el ismét építkezni, de a munka 1810-ben pénzhiány miatt leállt. A ma ismert Vármegyeházát végül Pollack Mihály tervei alapján építették meg 1828 és 1833 között.

Ma is levéltári iratok tömege található a pincerendszerben. Fotó: Kadarka.net 

A pincerendszer utolsó részét, mely az eredeti nyugati szárny előtt található, az 1780-as évek második felében hozták létre. Ekkor épült meg a már meglévő nyugati szárny és a déli szárny közötti összeköttetést biztosító átjáró. A 19. század elején előcsarnok épült az új folyosópince déli részén, mely a korábbi bejáratokat felváltva az egyetlen bejárat lett.

A pincerendszert aztán egy budapesti borkereskedő vásárolta meg a Vármegyétől, mely később visszavásárolta és bérbe adta számára. A pincéket borkereskedők bérelték 1901 és 1929 között és borok tárolására használták. 1929-ben aztán létrejött a Szekszárdi Bortermelők Pinceszövetkezete, mely onnantól kezdve bérelte a pincéket.

Hecker Henrietta levéltáros a börtöncellák történetével kapcsolatosan tudatta, a börtön, mely eredetileg Simontornyán volt, a 18. század végén került Szekszárdra. A pincerendszer jelentős része – többek között a volt Főispán Étterem és a mai Baka Múzeum, illetve a vármegyeházi kávézó is – börtönként szolgált. Már lopásért is börtön járt, legyen szó szegényről, vagy gazdagról. Azonban míg utóbbiak a feljebb található, jobbnak nevezhető cellákba, addig a szegényebbek a lenti részen fekvő még nyomorúságosabb cellákba kerültek.

Akár nyolc rabot is tartottak egy néhány négyzetméteres cellában. Fotó: Kadarka.net 

A börtönélet nem lehetett éppen vidám, egy-egy mintegy 8 négyzetméter területű kis cellába ugyanis akár nyolc embert is bezsúfoltak. A fennmaradt iratok szerint megesett, hogy a börtönben 620-nál is több fogoly raboskodott egyszerre, de ez már kirívóan soknak számított. Érdekesség, hogy a dokumentumok alapján az utolsó boszorkánypert 1848-ban tartották Tolnában. A Vármegyeháza börtön funkciója végül a 19. század végén szűnt meg, amikor megépült a jelenlegi börtön régi szárnya.

A szekszárdi Vármegyeháza az eredetileg az épületnek szánt börtön és levéltári funkció közül az országban egyedüli módon ma is betölti egyik funkcióját, miután a mai napig helyet ad a levéltárnak. Erről a látogatók saját szemmel is meggyőződhettek, hiszen az egykor cellaként működő kis helyiségek zömében és sok folyosón polcokra helyezve ma is régi iratok tömkelege található.

Számtalan elágazás és lépcső után lehet a légópincébe jutni. Fotó: Kadarka.net 

A rengeteg ágból és összeköttetésből álló pincerendszer összetettségét jól szemléltette a légópincékbe vezető út. A légópincékbe Szűcs Zsuzsanna, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum vármegyeházi részlegének munkatársa kíséretével, a ruhatártól a déli épületszárny felé elindulva érhettek el a látogatók.

A pincerendszer legmélyebben található részére egy dupla fémajtó mögött meredek húzódó lépcsősoron haladva, több fordulót megtéve lehet lejutni. A Vármegyeháza déli és nyugati részén található, ma már leromlott állapotú légópincét saját szellőztető rendszerrel is ellátták és légi támadások esetére alakították ki. A légópincéket egyébként egy ajtó választja el a jelenlegi Garay Élménypincétől.

Sok érdekességet fed fel a Garay Élménypince borturisztikai kiállítása. Fotó: Kadarka.net

A látogatók emellett az épület északi szárnya alatti egykori pincékben található, főként az 1. és a 2. világháború korából származó háborús relikviákat is megtekinthették Tálosi Zoltán segédletével.

Az érdeklődők ugyancsak betekintést kaphattak a közvetlenül a múzeum mellett található, a néhai Koszorú István által összegyűjtött táv- és hírközlési gyűjteménybe is. A gyűjtemény a 19. században a néhány évtizeddel ezelőtt gyártott eszközökön, berendezéseken, készülékeken mutatja be a táv- és hírközlés fejlődését.

A pincerendszerben tett „kirándulás” a Garay Élménypincében zárult, ahol a látogatók az interaktív borturisztikai kiállításnak köszönhetően szerezhettek a borokkal, borászattal kapcsolatos ismereteket és egy pohár kiváló szekszárdi vörösbort is elfogyaszthattak.

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close