full screen background image
Keresés
2019 augusztus 18 - vasárnap
  • :
  • :

Feltárultak a Csopaki Kódex „titkai” a Szekszárdi Boregyetemen

Feltárultak a Csopaki Kódex „titkai” a Szekszárdi Boregyetemen

2019.06.21. A csopaki borokról hallhattak számtalan érdekességet a vendégek Kovács Tamás, a Szent Donát Birtok tulajdonosa jóvoltából szerda este a Szekszárdi Boregyetem „Csopaki Kódex” című borkóstolós előadásán, a Garay Élménypincében.

Kovács Tamás érdekfeszítő és minden részletre kiterjedő előadásában tudatta, a ma mindössze 200 hektáros borvidéken évszázadokon át a szőlőtermesztés és a borkészítés jelentette a megélhetést, természetesen a Balaton nyújtotta lehetőségeken túlmenően. Ezért a borvidéken, melyhez Csopak, Paloznak Lovas, Alsóörs, illetve Felsőörs 42 történelmi dűlője tartozik, nagy hagyománya van a borkészítésnek. Mint megosztotta, a gazdák a filoxéravész után kezdtek az olaszrizling telepítésébe és ma is ez a fő fajta.

Az olaszrizlingről elmondta, a fajta előnye, hogy a gyengébb évjáratokban is beérik, jó évjárat esetén pedig kiváló bor készíthető belőle. Hátránya, hogy forróság esetén elillannak savai, ezért az olaszrizling a rövid, de forró nyarakat szereti. Megosztotta, a helyi gazdák ezt ellensúlyozandó a savakban gazdag furminttal házasítják a rizlinget.

Csopakon a termőterületek igen tagoltak, általában néhány hektárosak és a legnagyobb birtok is csak 22 hektáros. A borvidék önkormányzatai annak érdekében, hogy a termőterületek „nehogy áldozatul essenek a balatoni nyaralóépítéseknek” védetté nyilvánították a szőlő növényt, melyet szigorúan tilos kivágni. Csopakon ezért is igen magas – hektáronként 30 és 150 millió forint között mozog – a szőlőültetvények ára.

Mivel a borvidék igen kicsi, ezért annak érdekében, hogy a csopaki borok jól felismerhetőek és egységesek legyenek – ami a piac miatt rendkívül fontos –, kidolgozták a fő eredetvédelmi elveket. Ennek első szintje a Csopak OEM, vagyis az a kritériumrendszer melynek meg kell felelni ahhoz, hogy a Csopak eredetmegjelölést (Csopak OEM) használhassa az adott borászat.

Kovács Tamás, a Szent Donát Birtok tulajdonosa. Fotó: Kadarka.net

A Csopak OEM – melyet terjedelme miatt ezen a felületen nem lehetne teljes egészében kifejteni – megjelölés alatt egy fajta borstílus készíthető két szinten az olaszrizling legalább 85 százalékos és a furmint legfeljebb 15 százalékos arányú házasításával. Az egyik a dűlőbor, a másik a hegybor. Az dűlőbor képviseli a magasabb minőséget a maga maximális 1,5 kg/tőke terhelésével, míg hegybor legfeljebb 2 kg/tőke terheléssel készülhet.

A Csopak OEM-re épülve, illetve amellett a helyi gazdák megalkották az úgynevezett Csopaki Kódexet, mely a még magasabb minőségi kategóriájú borok készítésének követelményrendszerét írja le. Azoknak a gazdáknak, akik a Csopaki Kódex alapján úgynevezett minősített dűlőbort szeretnének készíteni, minden évben érvényes regisztrációval kell rendelkezniük és igen szigorú szabályokat kell betartaniuk egészen a metszéstől a palackozásig.

Forrás: csopaki.hu

Csak a Csopak körzet első osztályú dűlőiből és csak egy azonos dűlőből származó alapanyagból készülhet ilyen megjelöléssel bor, ám ez koránt sem minden. A borászoknak többek között vállalniuk kell, hogy ökológiai gazdálkodást folytatnak, aminek részeként nem használhatnak gyomirtót és rovarölő szereket sem. A szabályozás olyan részletekre is kiterjed, mint a terület maximális tőkeszáma, vagy éppen a tőkék maximális fürtszáma. A szabályozás azt is tartalmazza, hogy a leszüretelt szőlő cukorfoka legfeljebb 20% lehet, illetve, hogy legalább 12%-os és legfeljebb 13%-os lehet az alkoholfoka a készülő bornak, melynek minimális érési ideje 9 hónap. A szigorú szabályok betartását egy 10-12 főből álló bizottság ellenőrzi évi több alkalommal.

Aki megfelel az igen szigorú követelményrendszernek, csak az használhatja palackján az oroszlános logóval ellátott Csopaki Kódex címert. Hogy a követelményeknek menyire nehéz megfelelni, azt jól mutatja, hogy a kódex megalkotás utáni első évben – 2012-ben – egyetlen olyan bor sem született, mely megfelelt volna a megszabott elvárásoknak, mivel túl magas lett az elkészült borok alkoholfoka – mondta el Kovács Tamás. Hozzátette, 2013-ban viszont már egy tucat bor készült a Csopaki Kódexnek megfelelően.

A borász megosztotta, egy átlagos évben 6-8 olyan bort sikerül készíteni, mely teljesíti a kritériumrendszert, míg egy jobb évben 10-12 olyan bor készül, mely megfelel a Csopaki Kódex elvárásrendszerének.

Az előadáson Kovács Tamás a Csopakon fellelhető különféle talajokat és azok szőlőtermesztésre, borkészítésre gyakorolt hatását, abban betöltött szerepéről is részletekbe menően szólt. A hallgatók emellett arról is hallhattak, hogy a balatoni szőlőtermesztésre is hatást gyakorol a klímaváltozás, a felmelegedés, ami miatt egyre több kékfrankost és syrah-t telepítenek a gazdák.

A Szekszárdi Boregyetem következő előadását a nyári szünetet követően, októberben tartják majd meg – tájékoztatott Vitéz Attila szervező.

Bővebben a Csopaki Kódexről – kattintson!

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close