full screen background image
Keresés
2019 november 14 - csütörtök
  • :
  • :

„Fősővárosi Szent Ivó nap” – nyitott pincés programot szerveznének

„Fősővárosi Szent Ivó nap” – nyitott pincés programot szerveznének

2019.05.26. Az idén első alkalommal, zárt körben, próba jelleggel tartotta meg a Szekszárdi Fősővárosi Kör a „Fősővárosi Szent Ivó napot”, melyet a jövőben szeretnének szélesebb körben, nyitott pincékkel megünnepelni.

A mindössze néhány éve megalakult Szekszárdi Fősővárosi Kör minden évben két nagyobb programot szervez. Februárban kiszebábégetéssel egybekötött télűző mulatságot, szeptemberben pedig búcsút tartanak a Kápolna téren. Ám az igen aktív egyesület nem éri be mindezzel.

Szollár Zoltán elnök elmondta, a Kör megalakulásakor elhatározták, hogy egy olyan nyitott pincés programot is szeretnének megszervezni, ahol a szekszárdiaknak és a városba érkező turistáknak az ősi városrész ódon pincéit és az azok mélyén fekvő hordók gyümölcseit is megmutathatják. Olyan időpontot kerestek a rendezvényre, mely valamely szenthez köthető és az egyéb szempontokat figyelembe véve is megfelelő. A városban már több olyan szőlővel, borral kapcsolatos ünnep van, mely valamely szenthez köthető, végül keresgélés közben bukkantak Szent Ivo-ra.

A Kör Bocskai utcai közösségi házának udvarán korábban már egy kis kápolnát is építettek, melybe a szent szobra kerül, amit Szollár Zoltán farag meg. A tervek szerint az első hivatalos, jövőre megtartandó „Fősővárosi Szent Ivó napot” a kápolna felszentelésével kezdenék.

A „Fősővárosi Szent Ivó nap” programjaival kapcsolatosan a Kör elképzelései között szerepel a református templom bemutatása, majd a Kápolna tér felé haladva 5-6 nyitott udvarba lehetne betérni. Ezekben az udvarokban a tervek szerint bort, illetve ételeket lehetne kóstolni és az érdeklődők megismerkedhetnének a Felsővárosban élő kézművesek munkájával, alkotásaival. A cél a városrész, no meg természetesen az itt készülő kiváló borok, ételek és művészeti értékek bemutatása.

A „Fősővárosi Szent Ivó napot” az idén még csak egyfajta próbaként, zárt körben tartotta meg a Szekszárdi Fősővárosi Kör, de a tervek szerint 2020 májusában az első hivatalos „Fősővárosi Szent Ivó napot is megtartanák.

A képen Felsőváros. Fotó: Kiss Albert

Szent Ivó-ról (forrás: jelesnapok.oszk.hu)

Ivó Bretagne szülöttje (1253–1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje A római S. Ivo, a vele összefüggő Sapienza néven emlegetett egykori pápai, most állami egyetem (1303) barakk temploma az ő oltalma alatt áll.

Tisztelete főleg a jezsuita barokk, vagy a Collegium Germanico-Hungaricum magyar növendékeinek közvetítésével hazánkba is eljutott, de szélesebb társadalmi körökben nem vált egyetemessé. A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa. 1695-től kezdve ünnepélyesen ülte meg névünnepét: vagy valamelyik professzor, vagy egyik kiváló hallgató méltatta Ivó érdemeit. Így volt a XVIII. században is. Trencsénben színjátékkal is ünnepelték (1729).

A kiscelli trinitárius templomnak az óbudai templomba került oltárképe Ivót úgy ábrázolja, hogy a szegények írásbafoglalt kérvényeit angyalnak nyújtja át, mintegy mennyei elintézés végett. Oltára állott a budavári Nagyboldogasszony templomban is, amely a XVIII. században tudvalevőleg a jezsuiták kezén volt.

Az Ivó név a régi, jókedvű, mulatós jurátusokban rokon képzeteket szült. Egy Szeged környékén, Szőregen följegyzett félnépivé vált diákdal szerint:

E szép szóra: jurátus, jurátus,
Ej de ráillik a tus, a bor tus!
Többet ér ez mint a jus, mint a jus,
Élj hát vele jurátus, jurátus.
Ősapánk is szent Ivó, szent Ivó,
Nem volt soha vízivó, vízivó.
Hogy éltében tusozott, tusozott,
Azért szentté változott, változott.

 

 




Read previous post:
Close