full screen background image
Keresés
2017 április 27 - csütörtök
  • :
  • :

Hazahúzta a szíve Szekszárdra dr. Csepi Gábor Pált

Hazahúzta a szíve Szekszárdra dr. Csepi Gábor Pált

2017.04.16. Külföldön talán jobban lehet keresni, de a pénz korántsem minden, igazán boldog a szülőföldjén lehet az ember – véli a szekszárdi dr. Csepi Gábor Pál.

A 31 éves szekszárdi dr. Csepi Gábor Pál általános iskolás kora óta állatorvosnak készült. Mint mesélte, az állatok iránti vonzalma akkor ébredt fel benne igazán, amikor szomszédjuk vásárolt egy lovat.

– Addig krosszmotorozni szerettem volna, de ahogy meghallottam a ló nyerítését, és megláttam az állatot, vagyis a találkozás hatására rögtön megfeledkeztem a motorozás iránti vágyamról. Attól kezdve rendszeresen jártam át a szomszédba, hogy segítsek a lovak csutakolásában és minden másban, amiben csak tudtam. Aztán nem sokkal később, 2000-ben vettük meg az első saját lovam – mesélte dr. Csepi Gábor Pál, aki tagja a Rády József Huszárbandériumnak is.

– A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karára 2008-ban iratkoztam be és 2014-ben szereztem diplomát. Aztán hamarosan dr. Borus István mellett kezdtem el dolgozni vegyes praxisban. Főként macskákat és kutyákat, de lovakat és más haszonállatokat is elláttam. Azonban úgy gondoltam, hogy jó volna szakmai tapasztalatot szerezni és a látókörömet szélesíteni, ezért úgy döntöttem, hogy külföldön vállalok állatorvosi munkát. Így kerültem 2015 elején Ausztriába, a Vorarlberg tartományban található Bludenzbe, ahol egy állatorvosi rendelőben helyezkedtem el.

A svájci határ közelében fekvő 14 ezer fős alpesi város az ott található Milka csokoládégyárról híres. A gyárnak köszönhetően gyakran fürödtünk a városban terjengő csokoládé illatban. Két hónapig laktam egy munkásszállón, majd albérletbe költöztem. Németből ugyan volt nyelvvizsgám, de szabadidőmben sokat kellett tanulnom, gyakorolnom, hogy a munkámat el tudjam látni – emlékezett vissza az állatdoktor.

Dr. Csepi Gábor Pál. Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap

Bludenzben gyakran esett az eső és a nyár is valamivel hűvösebb volt, mint nálunk. A környéken haszonnövényeket csak korlátozottan termesztenek, mivel a köves talaj és időjárási viszonyok kedvezőtlenek, ám rengeteg a legelő. A háztáji állattartás ott nem lett úgy lepusztítva, mint a rendszerváltozás utáni Magyarországon. A város környékén jellemzően kisebb gazdaságok találhatók, melyeknél általában 10-20 db, zömében borzderes (helyi fajtájú) szarvasmarhát tartanak. Emiatt, és a kaszálókra kiszórt hígtrágya miatt nemcsak csokoládé illat terjengett a városban. A trágyaszag teljesen normálisnak számított, emiatt senki sem rohant a hatóságokhoz bejelentést tenni, nem úgy, mint idehaza. Odakint főleg a munkatársaimmal találkoztam szabadidőmben, emellett sokat úsztam, futottam és bicikliztem – árulta el dr. Csepi Gábor Pál.

Bludenzben nincs kóborkutya, de az itthoninál arányaiban több a macska, melyek közül sok volt az elvadult példány. A munkám során is házi kedvenceket, macskákat és kutyákat láttam el. Több általam kezelt állatot is Magyarországról fogadtak örökbe. A rendelő rendkívül jól felszerelt volt, a röntgengép, ultrahang, endoszkóp mellett volt saját laboratórium, így szakmai szempontból igen hasznos tapasztalatra tettem szert. Nemcsak a berendezések használata, de a kezelési rutin terén is sokat tanultam.

Emellett szélesedett a látóköröm, megismertem egy új tájegységet, a helyieket, szokásaikat és sok kapcsolatra tettem szert. A fizetés jó volt, de a költségek is magasak voltak, csak az albérlet ára elvitte a fizetésem felét. Kezdő orvosként nem sokkal jártam jobban, mintha idehaza dolgoztam volna. De nem ezért tértem haza – mondta a fiatal állatorvos.

Szekszárdi lokálpatriótaként nem tudtam volna és nem is akartam örökre ott maradni. Ausztriában mindig csak egy idegen lettem volna. Nagyon hiányzott a magyar nyelv, a családom és a lovam, az ismerős és kedves szekszárdi dombok, melyekre gyakran gondoltam és ahol gyakran lovagolok. Számomra mindez nagyon fontos. Hiába kerestem volna később jobban, a pénz nem pótolhatja ezeket. Egyszerűen hazahúzott a szívem, jobban szeretek itthon lenni – fogalmazott az állatorvos, aki 2015 novembere óta ismét itthon él és önálló praxist működtet, illetve hatósági állatorvosként is dolgozik.

Dr. Csepi Gábor Pál záró kérdésünkre – miszerint mit javasolna annak a fiatalnak, aki azon gondolkodik, hogy idegen országban vállal munkát – elmondta, menjenek külföldre, szerezzenek tapasztalatot szakmájukban, de aztán térjenek haza és megszerzett tudásukat kamatoztassák itthon. Illetve, hogy jövőjük megtervezésekor ne csak a pénz lebegjen szemük előtt, de mérlegeljék azt is, hogy csak szülőhazájuk lehet igazi otthonuk.

A képeken dr. Csepi Gábor Pál. Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap




Címkék: állatok, állatorvos, Ausztria, dr. Csepi Gábor Pál
Close