full screen background image
Keresés
2019 május 22 - szerda
  • :
  • :

Jakab István Tengelicen: az osztatlan közös földtulajdont versenyképes birtoktörzsekké kell formálni

Jakab István Tengelicen: az osztatlan közös földtulajdont versenyképes birtoktörzsekké kell formálni

2019.05.09. Tengelicen tartotta közgyűlését szerdán a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ). A Tolna megyei rendezvényen részt vett Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, valamint Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke, akiknek köszönhetően számos olyan érdekes témáról esett szó, mely a magyar vidéken élő embereket foglalkoztatja.

A rendezvényen Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, egyben a MÖOSZ elnöke köszöntötte Jakab Istvánt, a MAGOSZ elnökét, a Magyar Országgyűlés alelnökét, illetve Kis Miklós Zsoltot, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnökét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek alelnökét, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkárát.

Jakab István, aki a MAGOSZ elnökeként szólt, elsőként ismertette a szervezet létrejöttének körülményeit, a MAGOSZ feladatait, célkitűzését, működését, illetve tevékenységét. Kiemelte, a szövetség a kormányzattal és a NAK-kal szoros együttműködésben végzi munkáját, melynek célja a magyar gazdák versenyképességének elősegítése. Kiemelte, azon dolgoznak, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat, lehetőségeket minél hatékonyabban lehessen hasznosítani.

Mint azt az aktuális teendőkkel kapcsolatban Jakab István elmondta, hazánkban mintegy 6,5 millió hektár termőföld található, ebből mintegy 4,5 millió hektár a szántó.

Jakab István. Fotó: Kadarka.net

A MAGOSZ elnöke ezzel összefüggésben hangsúlyozta, nem lehet tovább halasztani az osztatlan közös földterületek ügyének rendezését. Mint fogalmazott, ezeket versenyképes birtoktörzsekké kell formálni. Elmondta, azon dolgoznak, hogy törvényi szabályozás útján olyan helyzetet teremtsenek, melyben azé lesz a föld, aki meg akarja művelni. Ezt például olyan pályázatok vagy kedvezményes hitelek nyújtása útján lehet megvalósítani, melyeknek köszönhetően a gazdálkodó meg tudja vásárolni, váltani a gazdálkodni nem kívánó testvérétől, rokonától az adott osztatlan közös föld rá eső részét, hogy egy kézben maradjon a terület. Mindehhez azonban összesen 16 törvény módosítására van szükség. A nemzeti birtokrendezési programról az őszi ülésszak ideje alatt tárgyalhat az Országgyűlés.

Arról is szólt, hogy több tízezer olyan földtulajdonos van, akik már egészen biztosan nem élnek, de a tulajdoni lapon az ő nevük szerepel. A helyzet tisztázása, rendezése pedig ugyancsak az osztatlan közös földterületek rendezéséhez kapcsolódik.

Jakab István szintén rendkívül fontosnak nevezte a nagy vízügyi infrastruktúrák mielőbbi rendezését is. A célra a kormányzat 2020-tól 10 éven át évi 17 milliárd forint forrást biztosít – fűzte hozzá. Mint mondta, az összeg elég ahhoz, hogy a munka elkezdődjön, de összességében ennél jóval nagyobb összegre lesz szükség.  Megjegyezte, a  vízügyi létesítmények hossza Magyarországon 103 ezer folyamkilométer, ezek 80 százaléka jelentősebb felújítást igényel. A műtárgyak állapota még ennél is rosszabb.

Fotó: Kadarka.net

Nagy probléma, hogy nincs infrastruktúrája a határnak, a tulajdonjogok pedig különböző kézben vannak. A dűlőutak nagy része és a csatornák egy része önkormányzati tulajdonban van. Bár a Belügyminisztérium átvett 40 ezer folyamkilométert, még így is sok esetben tisztázatlanok a tulajdonjogok. Mégsem a tulajdonjogok tisztázása, hanem a vízkormányzás alapjainak megteremtése a legfontosabb feladat, ugyanis elsőként a víz csatornákban való áramlását kell biztosítani az öntözés feltételeinek megteremtéséhez – tudatta Jakab István.

A MAGOSZ elnöke szerint nem feltétlen az állami vállalatoknak kell rendbe tenniük a csatornákat. Ha a gazdák tulajdonában van ehhez való gép, akkor például egy kiegészítő rézsűkasza vásárlásával ők is elvégezhetik ezt a teendőt, természetesen úgy, hogy a munka elvégzéséért cserébe pénzt kapnak, amivel további források érkeznek vidékre. Megemlítette, a finneknél a hóeltakarítást is a gazdák végzik.

Hozzáfűzte a dűlőutak rendezése is alapvető fontosságú. Arról is szólt, hogy a határban sok olyan híd található, melyek nem bírják el a modern gépek súlyát, ami miatt a gazdáknak nagy kerülőutakat kell tenniük, ez pedig rendkívül gazdaságtalan.

Fotó: Kadarka.net

Az öntözés fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva elmondta, a lehetséges adottságainknak még csak az 50 százalékát sem hasznosítjuk. Tudatta, a kukorica esetében nem hektáronkénti 6-7 tonna, hanem 12-14 tonna termést kellene betakarítani ahhoz, hogy a gazdák versenyképesek legyenek. A termésátlagok növelését nem kizárólag az öntözött területek arányának növelésével, hanem bemutató gazdaságok létrehozásával és az egyre korszerűbbé váló oktatással kívánják segíteni hazánkban.

Az öntözés kapcsán Jakab István azt is megosztotta,  ha valaki felszíni vízből kívánja öntözni a földjét, ahhoz mostanra elég egy bejelentés és másnap kezdheti is a munkát.  Mint azt elárulta, az ötlet a MAGOSZ-tól jött és az agrárkamara szakértőivel munkálták ki a javaslatot – mindössze fél nap alatt – úgy, hogy ezt a kormány elfogadta és két héten belül megjelent az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Az elnök zárásként arról is szólt, hogy az osztatlan közös földek ügyének rendezését és az öntözés fejlesztésének intézményrendszerét a kormány a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával szeretné megvalósítani.

Ezt követően Kis Miklós Zsolt, a NAK elnökhelyettese ismertette a szervezet felépítését és tevékenységét, valamint annak önkormányzatokkal való kapcsolódási pontjairól is szólt.

Mint azt megosztotta, a majd 400 ezres tagságú, 2013-ban újjáalakult NAK célja, hogy a kormány első számú tárgyalópartnere legyen a mezőgazdaságot érintő ügyeket illetően, ezzel biztosítva azt, hogy szakmai döntések szülessenek.

Fotó: Kadarka.net

A NAK feladatiról elmondta, az agrárkamara a tagdíjakért cserébe különféle szolgáltatásokat nyújt tagjainak. Ilyen hasznos szolgáltatás például a már az egész országban elérhető tápanyag-gazdálkodási terv készítési szolgáltatás, vagy a biztosításközvetítés. Emellett érdekképviseleti tevékenységet végeznek a különféle nemzetközi fórumokon.

Kis Miklós Zsolt kiemelte, a NAK legfontosabb feladata, hogy olyan falugazdász hálózatot működtessen, mely szavatolja a tudásátadást, illetve, hogy kivegyék részüket a kamarai tagok bonyolult adminisztrációs munkájából. Utóbbi részeként elsősorban az egységes uniós támogatási kérelmek benyújtása kapcsán segítik tagjaikat annak érdekében, hogy a pályázatokkal összefüggésben ne legyen szükség hiánypótlásokra és ne merüljenek fel kifizetési problémák. Az alelnök megjegyezte, a kamarai rendszer  jól működik, amit bizonyít, hogy alacsony a hibaarány.

Arról is szólt, hogy igyekeznek a nagy tapasztalatú falugazdászokat megtartani, adott esetben magasabb fizetés biztosításával is. Hozzátette, a falugazdászi szaktanácsadói hálózat problémamentes működtetésében az önkormányzatok is érdekeltek, hiszen az adott településen élő gazdálkodók igénylik a szolgáltatást. Ennek érdekében az önkormányzatok sok esetben olcsón, vagy térítésmentesen biztosítanak irodahelyiséget a célra.

A NAK alelnöke szintén beszélt arról, hogy az agrárkamara a különféle helyi adók kapcsán is egyeztetéseket folytat a helyi önkormányzatokkal. A NAK többek között az önkormányzatok által kivetett föld- és útadó, de a mezőőri szolgáltatások kapcsán is egyeztetéseket végez az önkormányzatokkal.

A fúrt kutak kérdésköre szintén kapcsolódási pontot jelent a NAK és a helyi önkormányzatok között. A cél, hogy a mezőgazdasági és a lakossági célú vízfelhasználást jelentő kutakat, valamint a különféle agrárberuházásokhoz köthető kutakat különválasszák.

Fotó: Kadarka.net

A megyei önkormányzatok és a NAK, illetve annak megyei szervezetei közötti kapcsolatról Kis Miklós Zsolt elmondta, jelenleg kevés a kapcsolódási pont. Megosztotta, több megyében vannak átfedések a megyei közgyűlés és a helyi NAK szervezet tagsága között. Mint részletezte, vannak olyan megyei képviselők, akik tisztséget töltenek be a NAK megyei szervezetében is. Hozzátette, néhány megyében van szakmai kapcsolat a két szervezet képviselői, illetve tisztségviselői között, sőt együttműködési megállapodások is léteznek bizonyos megyei önkormányzatok és a NAK megyei szervezete között, ám ez nem mindenütt van így. Megjegyezte, jogszabályi kötelezettség nincs az együttműködésre.

Kis Miklós Zsolt úgy vélekedett, hogy Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázati koordinációs teendőkön túl is kell, hogy legyen a megyei önkormányzatoknak feladata, amire szerinte „részben van igény”. Hozzátette, a pályázatok terén – ahogy a megyei önkormányzatok, úgy – a NAK is rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal.

Mint mondta, több egyeztetésre volna szükség a NAK és az önkormányzatok között, ugyanis az agrárpolitika jelentős változásokon megy keresztül. Szerinte azért is indokolt az egyeztetések szorgalmazása, mert amennyiben forráscsökkenés következik be akkor a vidékfejlesztés területén több feladatot kell majd ellátni kevesebb pénzből, ami gondot jelenthet a kistelepülési önkormányzatok számára is.

A jelenlévő közgyűlési elnököknek, valamint önkormányzati képviselőknek, szakembereknek az előadásokat követően lehetősége nyílt kérdéseik feltevésére, észrevételeik felvetésére.

A jelenlévő megyei közgyűlési elnökök közül Kis Miklós Zsoltnak többen is elmondták, a megyék a TOP megvalósítása során hatalmas tapasztalatra tettek szert a pályáztatás terén és az is elhangzott, hogy a közigazgatási középszint, még sosem volt olyan közel a helyi önkormányzatokhoz, mint most. A felszólalók úgy vélték, hogy ezt a hatalmas tudást, tapasztalatot, a helyi önkormányzatokkal való kiváló kapcsolatukat érdemes hasznosítani és erre lehetőséget kell keresni, a megyei önkormányzatok pedig nyitottak az együttműködésre.

Fehérvári Tamás, a MÖOSZ elnöke hasznosnak találta a tengelici fórumot, ahol szavai szerint számos olyan érdekes és aktuális témáról esett szó, mely a magyar vidéken élő embereket foglalkoztatja.

A vezetőképen Fehérvári Tamás (b), Kis Miklós Zsolt és Jakab István. Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close