full screen background image
Keresés
2018 november 16 - péntek
  • :
  • :

Merre tart Közép-Kelet-Európa?

Merre tart Közép-Kelet-Európa?

2018.10.13. Dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója tartott előadást „Merre tart Közép-Kelet-Európa” címmel a Vállalkozó Szalon pénteki rendezvényén a Mészáros Borházban.

2018hirdetés

Mint azt Dr. Tálas Péter elmondta, ahhoz, hogy tudjuk, merre tart régiónk, első sorban azt kell tudnunk, hogy állunk jelenleg. A biztonságpolitikai szakértő előadásában beszélt a megváltozott világról, arról, hogy melyek azok a folyamatok, amik alakítják a világ történéseit, így a mi sorsunkat is.

A kutatóintézet vezetője ezzel összefüggésben szólt Európa helyzetéről. Mint mondta, Kelet-Közép-Európa gazdasági értelemben erősen Nyugat-Európához van kötve, de kulturális értelemben véve is kötődik ahhoz. Utóbbival kapcsolatosan azonban vita zajlik – jegyezte meg. A vita elsősorban arról szól, hogy ki az európaibb, mert mi a régióban európaiabbnak tartjuk magunkat mint a Nyugat-európaiakat. Hozzáfűzte, ennek ellenére az mégsem vitás, hogy Európához tartozunk, a kérdés az, hogy mit tudunk ezzel kezdeni.

Dr. Tálas Péter a térségünk sorsát meghatározó jellegzetességek között elsőként a demográfiai hullámvölgyet említette meg. Mint részletezte, Közép-Kelet-Európa a világ két azon térségébe tartozik, ahol ténylegesen fogyott a lakosság, míg Nyugat-Európában az elmúlt 30 évben 19 millióval nőtt a lélekszám. Ezzel kapcsolatban elmondta, a modern népesedés politikának három fő eleme van. Az egyik – melyet nálunk erőteljesen szorgalmaznak – a családpolitika, a másik az egészségügyi szemlélet, mely azt célozza, hogy minél inkább egészségben éljük az életünket, hogy nevelni tudjuk gyermekeinket, míg a harmadik a bevándorlással, a befogadással kapcsolatos politika.

Fotó: kadarka.net

A biztonságpolitikai szakértő szerint Európának és benne régiónknak nem az lesz a legfőbb gondja, hogy érkezik-e a térségbe bevándorló, vagy sem, hanem az, hogy ki tudjuk-e választani azokat, akikkel együtt tudunk élni. Hangsúlyozta, nem gondolja, hogy a magyarok, vagy a Közép-európai társadalom egy az egyben elutasítaná a bevándorlást. Hiszen, mint mondta, mindenki tud példát olyan bevándorlóra, akikkel jól elvagyunk, gondoljunk csak a korábban érkezettekre, akik most orvosként dolgoznak.

Az igazgató a demográfia mellett a térségünk sorsát meghatározó másik jellegzetességnek, nagy problémának azt nevezte, hogy a régiós gazdaságok kisebb hozzáadott értéket termelnek, mint nyugatiak. Kiemelte, meg kell találnunk azokat a területeket, ahol a magyar termékeket szerelik össze másutt és nem mi vagyunk az összeszerelők, mint például a hazánkban működő autógyárak esetében.

Dr. Tálas Péter úgy véli, annak kiderítése, hogy melyek ezek a területek, erősen fel kell futtatni az oktatási rendszert, hogy kreatív és vállalkozó kedvű emberek „szülessenek”. Utóbbihoz hozzáfűzte, többnyire ma még nem ilyenek vagyunk.

Fotó: Kadarka.net

Arról is szólt, hogy azt tartja az egyik legnagyobb gondnak Közép-Kelet-Európában, hogy az itt lévő társadalmakban sokan vannak, akik egyszerűen nem szeretik azt a munkát, amit végeznek. Márpedig, ha valaki nem szereti azt, amit csinál, akkor nem is szokott nagyot alkotni az adott területen. Szerinte fejlődésünk egyik kulcskérdése, hogy tudunk-e változtatni gondolkodásmódunkon.

Kérdésünkre elmondta, szerinte most nem annyira a gazdaság teljesítménye okozza Közép-Kelet Európa Nyugat-Európától való periferizálódását, hanem az erős érték- és ideológiai harc, az elkülönülés, az amit mi megfogalmazunk itt a régióban Nyugat-Európával szemben. A szakértő pozitívnak gondolja, hogy olyan erős gazdasági szálak alakultak ki Nyugat-Európa és régiónk között – gondoljunk Németország és a visegrádiak kapcsolataira – ami valószínűleg nem engedi, hogy teljesen a perifériára sodródjunk.

Két évvel korábbi kijelentése kapcsán – miszerint tovább fog nőni a migrációs nyomás – elmondta, szerencsére ezen a területen tévedett. Tudatta, a migráció ugyan állandó problémát fog jelenteni, de lassan kezd kialakulni egy olyan szemlélet, mely lassítja a folyamatot. A folyamat lassításához hozzájárulnak a kibocsátó és tranzit országokkal való megállapodások és egyre inkább megfogalmazódik annak lehetősége, hogy az Európai Unió próbáljon meg munkahelyeket kihelyezni a kibocsátó országokba.

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close