full screen background image
Keresés
2017 szeptember 22 - péntek
  • :
  • :

Mészáros Pál borász vehette át a díszpolgári címet Szekszárd Város Napján

Mészáros Pál borász vehette át a díszpolgári címet Szekszárd Város Napján

2017.08.29. Gazdag hagyományaink, szellemi örökségünk, értékeink adják Szekszárd valódi megtartó erejét – hangzott el a Szekszárd Város Napja alkalmából kedd délelőtt a Babits Mihály Kulturális Központban megtartott ünnepi közgyűlésen. A közgyűlésen adták át többek között a Szekszárd Város Díszpolgára kitüntető címet is, melyet Mészáros Pál borász vehetett át, aki tavaly elnyerte „Az Év Bortermelője Magyarországon” díjat.

Ács Rezső Szekszárd polgármestere Baka István költő, a város posztumusz díszpolgára Mészöly Miklósnak, szintén a város díszpolgárának írt sorait, a Képeslap 1965-ből című versét, majd Mészöly Miklós Térkép Aliscáról című írását idézte beszéde kezdetén. Mint tudatta, a sorokban közös, hogy mindkettő olyan nagy tehetségű ember tollából származik, akik a sorok megírásakor már régen nem Szekszárdon éltek, munkásságuk az ország más részein bontakozott ki, ugyanakkor ragaszkodtak szülővárosukhoz.

Az Ő és még sok más ember sorsa okkal veti fel a kérdést, hogy miben rejlik egy város megtartó ereje – mondta a városvezető. Kiemelte, az egyik válasz erre a továbbvihető örökség lehet.

A város bár kicsi, méretéhez képest rendkívül gazdag hagyományokban, szellemi értékekben. A művészet, az irodalom hazai és európai szintű néhai alkotói és azok napjaink boldogulására gyakorolt hatása közismert. De az már leginkább az itt élők előtt köztudomású, hogy a gazdálkodás, termelés mai szereplői közül milyen sokaknak a gyökere lelhető fel itt a sok emberöltővel ezelőtti szekszárdi múltban. Elég, ha csak a borászaink nevét említjük, akik nemcsak az ország, hanem a világ legkiválóbbjai – fogalmazott Ács Rezső.

Megtelt a kulturális központ Rendezvényterme az ünnepi közgyűlésen. Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap.

A polgármester a város megtartóerejét adó másik fontos elemnek az ősök és a ma élők által teremtett értékeket nevezte.

Mint azt részletezte, az itt élők mindig tudták és tudják, hogy mi az érték, amit megőrizve tovább kell vinni és gyarapítani, hogy csak munkával lehet előre jutni és közösségünket erősíteni. A bölcs előrelátó gondolkodásnak köszönhetjük, hogy ma közösen büszkék lehetünk városunkra, az elért eredményekre – mondta a városvezető.

Hangsúlyozta, „az örökség fontos fundamentuma lehet egy élhető város megteremtésének, ugyanakkor kötelezi a jelen emberét. Olyan materiális és szellemi környezetet kell teremtenünk a meglévő alapokon, ahol a városunkban élők úgy érezhetik, hogy ittlétüknek nincs és nem is lehetne más alternatívája”.

Ács Rezső az idetérő vendégek véleményét is visszatükrözve kedvezőnek nevezte a város adottságait. Mint mondta, a csendes, szinte kertvárosi létforma igen nyugalmas és biztonságos létezést biztosít. Kiemelte, ez a nyugalmas élettér egyre növekvő értékként jelenik meg egyre zajosabb és egyre inkább erőszakos világunkban. Nyomatékosította, a város nem belesüppedni kíván a nyugalomba, hanem építeni szeretne arra.

A polgármester úgy fogalmazott, fontos, hogy meghalljuk az itt élők szavát és felismerjük a körülöttünk zajló folyamatokat, a kihívásokat, és azokra hosszútávon is működő válaszokat adjunk. Mint tudatta, modern várost kívánnak építeni, olyat ami nem attól modern, hogy felszámoljuk azt amit elődeink építettek, hanem olyat, mely igyekszik gyarapítani a már meglévő értékeket. Hozzátette, a közösen megfogalmazott célok eléréséhez Magyarország kormánya lehetőséget biztosít a Modern Városok programban.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere mondott ünnepi beszédet. Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap.

Kiemelte, a programban célként fogalmazták meg a fiatalok helyben való jövőjének megalapozását a szakképzés fejlesztésével, a munkahelyek teremtésével, a letelepedés támogatásával. Azt szeretnék elérni, hogy a szakma megtanulása után minden fiatal számára megteremtődjék a munkalehetőség, hogy a városban alapítsanak családot és, hogy a mindennapokban is jól érezzék magukat.

Ezért tűzte ki célul a város új sportuszoda és rekreációs központ megépítését, egy tudásközpont létrehozását, ezt szolgálja az új sportcsarnok építésének terve, a közösségi terek kialakítása, az ipari park bővítése, a gemenci erdő páratlan világához kapcsolódó turisztikai és a közlekedés tervezett fejlesztése – tudatta Ács Rezső.

Hozzáfűzte, a fejlesztésekre az ország vezetésével való partneri viszony nyújt lehetőséget. Ennek köszönhetően nyílik mód iskolák felújítására, óvodai-, bölcsődei-, és az egészségügyi ellátás terén való fejlesztésekre.

A fejlesztések a családok és elsősorban a szekszárdi gyermekek mindennapjait teszik jobbá, hiszen a település jövője az utánunk következő generációktól függ – mondta Ács Rezső, majd kijelentette: a cél, hogy a családok minden tagja otthon érezze magát Szekszárdon.

Ács Rezső a beszéd után az önkormányzat képviseletében az ünnepi közgyűlés részeként adott át több elismerő címet, mint például a Szekszárd Város Díszpolgára kitüntető címet is.

Szekszárd Város Díszpolgára lett Mészáros Pál borász, aki 2016-ban elnyerte „Az Év Bortermelője Magyarországon” címet. Mészáros Pál a Borászok Kossuth-díjának is nevezett Év Bortermelője cím elnyerésével méltán koszorúzta meg eddigi sikereit és a szekszárdi borok jó hírét hazánkban és külföldön is.

Szekszárd Város Díszpolgára lett Mészáros Pál borász (b), akinek Ács Rezső polgármester adta át a kitüntető címet. Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap.

Posztumusz Szekszárd Város Díszpolgára kitüntető címmel ismerték el dr. Hadnagy Albert történészt, a díjat dr. Gutai Miklósné Hadnagy Ilona vette át. Dr. Hadnagy Albert a Háromszék megyei Dálnokon született 1901. január 21-én. Édesapja postamester, édesanyja Szervatiusz Lenke tanítónő volt. Kitűnő rendű érettségije után egyetemi tanulmányait 1920-tól Budapesten végezte. 1924-ben történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett, majd a bölcsészdoktori szigorlatot is letette. Ezután állami ösztöndíjjal a bécsi Magyar Történeti Intézetbe került. Egyrészt folytatta egyetemi tanulmányait, másrészt a bécsi Staatsarchivban levéltári kutatásokat végzett.

Pro Urbe Szekszárd emlékplakettet vehetett át Szabadi Mihály koreográfus. Szabadi Mihály egy Szekszárd melletti kis faluban Sióagárdon született 1937. április 4-én. Egy Bonyhád melletti kis faluban, Majoson kezdte a tanári pályát, majd 1962-ben Szekszárdra került és a Tolna Megyei Népművelési Tanácsadó vezetője lett, majd amikor megépült a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ, annak szakmai igazgatóhelyettese lett.

Szabadi Mihály koreográfus (b) Pro Urbe Szekszárd emlékplakettet vehetett át.  Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap.

Közjóért kitüntető díjjal ismerték el Baltavári Istvánt és Baltaváriné Joó Máriát, Petrits Szilvesztert és Petrits Pétert, Zalakovics Gábort, Ácsné Oláh Gabriellát, az Ifjúsági Fúvószenekar Szekszárdot és a Borvidék Futóegyesületet.

A Baltavári házaspár évek óta nagy elkötelezettséggel, időt-energiát nem kímélve kutatja és óvja a szekszárdi szakrális emlékeket. Így többek között felújították az Alsóvárosi temető falában lévő Szűz Mária ereklyét, a temetőben lévő keresztet, illetve a temetővel szembeni feszületet is.

Petrits Szilveszter és Petrits Péter a 192 éve működő manufakturális technológiával dolgozó mézeskalács és gyertyakészítés hatodik generációs képviselője. A testvérek őrzik a család hagyományos mesterségét, gondosan ügyelve az eredeti eljárások megőrzésére, a modern életvitelbe illesztésére. Kézműves termékeik nagy elismerésnek örvendenek.

Zalakovics Gábor 1953. szeptember 8-án született Szombathelyen. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1972-ben. Érettségi után 11 hónapig teljesített katonai szolgálatot, ezután a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-testnevelés szakán tanult, ahol 1977-ben általános iskolai tanári diplomát szerzett.

Ácsné Oláh Gabriella 1975. június 9-én született Szekszárdon. Gyermekkorát Kölesden élte. Ott járt óvodába és általános iskolába. 1997-től példaértékű elkötelezettséggel, a mozgássérültek ügyeit szakmailag és emberileg kiválóan segítve dolgozott a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesületénél.

A szekszárdi Ifjúsági Fúvószenekart 1988-ban a Liszt Ferenc Zeneiskola akkori igazgatója: Thész László indíttatására Kovács Zsolt karnagy alapította, aki azóta is karnagyként meghatározó őrzője, biztosítéka, vezetője a minőségi fúvós zenét művelő zenekarnak, a fiatalok példaértékű közösségének.

A Borvidék Futóegyesület képviseletében Márkus István vette át a Közjóért díjat Ács Rezsőtől.  Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap.

A Borvidék Futóegyesület helyi kezdeményezésként alakult, amatőr sportolók bevonásával. Célja az amatőr futás, túrázás illetve egyéb egészségmegőrző programok szervezése és népszerűsítése, továbbá tevékenységével segíti saját és partnerszervezetek tagjainak sport- és szabadidős rendezvényeken való részvételét.

A Hirling Ádám kitüntető díjat Kovács Lászlóné vehette át. Kovács Lászlóné Erika 1982 óta dolgozik pénzügyi területen. 1986. március 1-jétől vesz részt az adóigazgatás feladatainak végrehajtásában. 1997. decembertől – magas színvonalú munkája elismeréseként – vezetői javaslatára, adóosztály-vezetővé nevezték ki, mely feladatát napjainkban is ellátja.

Tormay Károly kitüntető címmel ismerték el Bánhidyné Fodor Adriennt, aki 34 éve dolgozik területi védőnőként, védőnői pályafutását Kocsolán a községi önkormányzat alkalmazásában kezdte, majd 24 év óta példaértékű odaadással folyamatosan szolgálja Szekszárd város lakosságát.

Triebler Irma kitüntető díjban részesült Palkó Jánosné, aki 1992-ben kezdte meg segítő munkáját a Mérey utcai Idősek Otthonában, ahol kezdetben mosodai alkalmazott, majd foglalkoztató-szociális nővérként dolgozott. A foglalkoztatás terapeutaként megszerzett ismeretei és tapasztalatai biztos alapokat nyújtottak a szakmai munkakörbe való kiemeléséhez.

A fenti díjakat Ács Rezső, Szekszárd polgármesterétől vehették át a díjazottak.

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2017. évi nívódíját, a Klézli János Nívódíj a Szekszárdi Németségért díjat Tircsi Richárd vehette át. Tircsi Richárd áldozatos munkájával sokban hozzájárult a szekszárdi németség hagyományainak, kultúrájának, keresztény és nemzetiségi identitásának megőrzéséhez és annak hazai elismertségéhez.

A kitüntetést Dr. Józan–Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Önkormányzat elnöke adta át.

Az ünnepségen elhangzott, elkészült a 2016-os évi Aranykönyv is, melybe azok a város történetében meghatározó jelentőségű, kiemelkedően fontos események kerülnek bejegyzésre, amelyek méltóak arra, hogy megörökítésükkel Szekszárd történelmének részeivé váljanak. Szekszárd Város Aranykönyve megtekinthető munkaidőben a Polgármesteri Hivatalban. A bejegyzések teljes szövegét a Szekszárdi Vasárnap szeptember 3-i számában teljes terjedelemben olvashatják a város polgárai.

Az ünnepi közgyűlésen Orbán György volt a műsorközlő, közreműködött az Ifjúsági Fúvószenekar és a Bartina Néptánc Egyesület. A kitüntetettek nevében Szabadi Mihály Pro Urbe díjas koreográfus szólt.

Az idén másodszor tartották meg Szekszárd Város Napját annak emlékére, hogy 1905. augusztus 29-én alakult meg az első városi képviselő-testület. Az alkalomból az elmúlt hétvégén nagyszabású rendezvénysorozatot tartottak a Béla király téren koncertekkel, családi- és egyéb programokkal, borudvarral, valamint kirakodóvásárral. Az ünnepi közgyűlés ugyancsak Szekszárd Város Napjának részét képezte.

A vezetőképen a díjazottak. Fotó: Kiss Albert –Szekszárdi Vasárnap




Címkék: Ács Rezső, borászat, elismerések, hagyományőrzés, közgyűlés, Mészáros Pál, Modern Városok
Close