full screen background image
Keresés
2017 december 12 - kedd
  • :
  • :

Megérkezett a városi Mikulás a Béla király térre – fotók

Megérkezett a városi Mikulás a Béla király térre – fotók

2017.12.06. Csillogó szemű gyermekek várták, hogy a Mikulás szánjára ülhessenek szerda délután a Béla király téren.

A városi Mikulás a Szekszárdi Advent rendezvénysorozat részeként fogadta a gyermekeket, akik csillogó szemmel várták, hogy rájuk kerüljön a sor. A „hószakállú” kedves Mikulás maga mellé ültette szánjára a gyerekeket és úgy beszélgetett velük, amivel nagy boldogságot okozott a nekik. Néhány gyermek, főként a kisebbek, eleinte láthatóan nagyon izgultak, ám hamar feloldódtak a Mikulás társaságában.

Mint azt már megírtuk, a Szekszárdi Advent – háromhetes rendezvénysorozata – alatt tizenöt étkes és tíz kézműves vásáros kínálja ételeit, termékeit a Béla király téren. A december 3. és aranyvasárnap között megtartandó programokat 27 szekszárdi civil szervezet, valamint 13 intézmény és öt magánszemély, összesen mintegy ezer ember közreműködésével tartják meg. Emellett minden hétvégén közismert előadók lépnek fel a Béla király téren.

A képgalériát lejjebb találja!

Szent Miklós népies alakja

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. 1087-ben Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak – olvasható a A Wikipedia.org-on.

Fotó: Kadarka.net

A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát Németországba a 10. században vitték el a kereskedők. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket.

A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza. Magyar nyelvterületen Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, a szélesebb körben csak az 1950-es évek óta elterjedt, Télapó elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak. A képzeletbeli ajándékosztó alakjának elnevezésére régóta használt „Mikulás” elnevezés 1856-tól eredeztethető és egy olyan „lény”, illetve népi mesealak elnevezése, aki december 6-án, Szent Miklós napján megajándékozza a gyermekeket.

A Mikulás szó cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány azonban a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle – írja a A Wikipedia.org.

A Szekszárdi Advent részletes programleírását itt találja – kattintson!

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close