full screen background image
Keresés
2017 június 23 - péntek
  • :
  • :

„Most van az igazi magyar holokauszt”

„Most van az igazi magyar holokauszt”

2017.06.02. „Most van az Európai uniós Trianon, most van az igazi magyar holokauszt” – mondta péntek délelőtt a trianoni békediktátum aláírásának 97. évfordulója  alkalmából megtartott ünnepélyes  megemlékezésen, a Nemzeti Összetartozás Napján Kővári László önkormányzati képviselő.

A szekszárdi önkormányzat és a Babits Mihály Kulturális Központ által szervezett Nemzeti Összetartozás Napjának helyszínéül az idén a belvárosi római katolikus templom szolgált. A megemlékezés a város történelmi zászlóinak bevonulásával és a Himnusszal kezdődött.

– „A mai napon Magyarország egy történelmi fordulóponthoz érkezett. Ma írják alá azon békeszerződést, mely ezeréves országunk feldaraboltatását kimondja” – idézte Kővári László önkormányzati képviselő, a pénzügyi- és gazdasági bizottság elnöke Rakovszky István házelnök 1920. június 4-én, a trianoni béke aláírásának napján a Parlamentben elhangzott szavait.

– „Az úgynevezett „Párizs környéki békék” közül csak a német és a magyar delegációkat invitálták Versailles-ba, a többi vesztes állam más elővárosba kapott meghívást. Először Benárd Ágoston, majd Drasche-Lázár Alfréd járult a középső asztalhoz. Utóbbi tüntetőén állva látta el kézjegyével a békeszerződést. Az I. világháború végén a Monarchiával hadban álló 17 ország kötött itt békét hazánkkal, az Egyesült Államokat kivéve. Woodrow Wilson elnök nem volt hajlandó nevét adni ilyen békéhez, így nem sokkal később különbékét kötött Magyarországgal” – idézte fel a képviselő a békeszerződés aláírásának körülményeit.

Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap

– „Míg 1920. június 4. Párizsban verőfényes volt, addig Budapesten borongós, esős. Mondták is sokan: az ég is a magyarokkal gyászol. Az aláírás napjára a közép- és alsófokú iskolákban, illetve a hivatalok többségében gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették. A boltok zárva voltak, csak az élelmiszert árulók nyitottak ki. Több tízezres, feketébe öltözött tömeg gyűlt össze a Hősök terén, többségük a határon túlról menekültekből állt. Annak megfelelően gyülekeztek az „Északmagyarország”, „Délmagyarország” és „Keletmagyarország” feliratú táblák alatt” – fogalmazott Kővári László.

– „A menet reggel tíz óra előtt indult meg az Andrássy úton és a környező utcákon át a Bazilikához. Közben búsan énekelték a Himnuszt, a Szózatot, olykor egy-egy Kossuth-nótát. Az énekek között jelszavakat skandáltak: „Le az antanttal”, „Igazságot Magyarországnak”. Tíz órakor megkondult Budapest összes harangja, megszólaltak a gyárszirénák, megálltak a villamosok és a kocsik. Az egész országban a dolgozó munkások, hivatalnokok letették a munkaeszközt és néma csendbe burkolóztak”.

A képen Kővári László. Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap

– A budapestiek ekkor vallásuknak megfelelően a Bazilikába, a Deák téri evangélikus, a Kálvin téri református és a Hold utcai unitárius templomba mentek könyörgő istentiszteletre. A lelkipásztorok az élni akarás, a feltámadás és a nemzeti küzdelem fontosságát hangsúlyozták – mondta a képviselő.

Kővári László emlékeztetett, Magyarország a trianoni békeszerződés következtében területének kétharmadát, népességének egyharmadát, természeti értékeinek és nyersanyagainak nagy részét elveszítette.

Felidézte, az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a „békeszerződés” aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A 2004-ben a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról elmondta, a magyarok akkor önmagukat tagadták meg.

Mint tudatta, „ezért is fontos a mai megemlékezés, mert megerősít minket, magyarokat abban, hogy összetartozunk, hogy nem vagyunk egyedül, hogy számíthatunk egymásra. Magyar a magyarra”.

Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap

A jelenről szólva továbbá feltette a kérdés: amikor az ellenzéki pártok a magyar kormánynak feszülnek, ki gondol arra, hogy a nemzet jelenét és jövőjét játsszák el politikai hatalmuk megszerzése érdekében? Az uniós parlamentben zajló történésekről úgy fogalmazott: „Magyarul beszélő magyargyűlölők áskálódnak idegen eszmék és idegen hatalmak előtt Magyarország ellen”.

– „Most van az Európai uniós Trianon, most van az igazi magyar holokauszt, hiszen nem tanultuk meg a történelmi leckét. Csak hivatkozások és ígérgetések hangoznak el, de a magyar érdek ma sem számít istenigazából. Mert hagyjuk az ellenséget az ellenség utasítására országon kívül és belül” – hangsúlyozta.

– „Az új világtrend már a nyakunkat szorongatja, s nem mondjuk, mert nem mondhatjuk ki az igazságot. Aki pedig kimondja és kimondta, annak a jussa, hogy kárhoztatják. „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz!” – idézte Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét. S mert ezt a miniszterelnök kimondta, a liberális és szocialista Európa és a világ gyűlöletével nézett szembe kényszerűen – fűzte hozzá.

Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap

– „Új világrendről beszélünk, új törvényeket alkotunk, csupán az nem jut eszünkbe, hogy hazugságra, ki nem mondott igazságtalanságokra, jellemtelenségre és Isten nélküliségre, nem lehet jövőt építeni, nem lehet „új világrend” szerint élni, mert az, a hazugság és az elvtelen hazaárulás világrendje lesz – ma is az. Nekünk, magyaroknak viszont ahhoz a világrendhez kell visszatérnünk, amelyben őseink, szüléink, nagyszüleink éltek. „Csak és egyedül a hittel, a szeretettel és az Istenbe vetett bizalommal érhetjük el nemzetünk újjászületését” – zárta beszédét Kővári László.

A történelmi egyházak nevében Petkó Tamás római katolikus pap, Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész és dr. Kaszó Gyula református lelkipásztor mondott beszédet.

Petkó Tamás arról szólt, hogy a templom valóban méltó hely a megemlékezésre. Mint azt hozzátette, azt, hogy az elszakadt országrészeken élők mai is magyarul beszélnek, a közös hitnek és a magyarul elhangzó imáknak köszönhetjük. Kiemelte a hit és az egység fontosságát, majd felszólított: „tanuljunk meg egységben élni”.

A képen Petkó Tamás. Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap

Sefcsik Zoltán a 33 zsoltárt idézve elmondta, „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott”.

Kaszó Gyula családi emlékeket idézve úgy fogalmazott, rossz szájízzel elevenedik meg sok történelmi emlék. Hozzátette, apai nagyapja, 1919-ben született, majd öt különböző állampolgársága volt anélkül,  hogy elhagyta volna városát. A lelkipásztor arra biztatott: ne hagyjuk, hogy legyőzzön bennünket a gonosz, győzzük le mi a gonoszt, jósággal. Zárásként hozzátette, Jézusnak köszönhetően kapcsolatba léphetünk a „jóval”.

Az ünnepélyes megemlékezésen irodalmi műsort adtak a Bezerédj István Szakképző Iskola növendékei, valamint közreműködtek a Nemzetközi Szent György Lovagrend Egyesület Tolna Megyei Priorátusának tagjai. A műsorközlő Orbán György volt.

Fotó: Kiss Albert – Szekszárdi Vasárnap

 




Címkék: Babits Mihály Kulturális Központ, dr. Kaszó Gyula, hit, Kővári László, megemlékezés, önkormányzat, Petkó Tamás, Sefcsik Zoltán, Szekszárd, trianon, ünnepség
Close