full screen background image
Keresés
2018 december 10 - hétfő
  • :
  • :

Nagy örömet szerzett a Mikulás a szekszárdi gyermekeknek

Nagy örömet szerzett a Mikulás a szekszárdi gyermekeknek

2018.12.06. Nagy örömet szerzett a gyermekeknek a városi Mikulás, aki csütörtök délután érkezett meg a Béla király térre.

2018hirdetés

A városi Mikulás a Szekszárdi Advent rendezvénysorozat részeként várta a kicsiket. Volt, amelyik gyermek rögtön bátran felpattant a szép zöld szánra, míg néhányan elsőként kissé megszeppenve tekintettek a fehér szakállú „Mikulás bácsira”, aki aztán az Ő arcukra is mosolyt csalt. A gyermekek közül néhányan énekeltek, vagy éppen verset szavaltak neki, amit egy-egy kisebb édességgel hálált meg. Olyan apróság is volt egyébként, aki maga is Mikulás ruhában kereste fel a télapót.

A kis Bendegúz elmondta, nagyon örült neki, hogy találkozhatott a jóságos Mikulással és nagy örömet okozott neki az is, hogy felülhetett a szánjára. A kisfiú csak azt nem értette, a Mikulás honnan tudta, hogy egész évben jól viselkedett. Azt is megígérte, ha legközelebb találkoznak, akkor egy verset is elmond majd neki.

A képgalériát lejjebb találja!

Szent Miklós népies alakja

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. 1087-ben Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak – olvasható a A Wikipedia.org-on.

A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát Németországba a 10. században vitték el a kereskedők. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket.

A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza. Magyar nyelvterületen Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, a szélesebb körben csak az 1950-es évek óta elterjedt, Télapó elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak. A képzeletbeli ajándékosztó alakjának elnevezésére régóta használt „Mikulás” elnevezés 1856-tól eredeztethető és egy olyan „lény”, illetve népi mesealak elnevezése, aki december 6-án, Szent Miklós napján megajándékozza a gyermekeket.

A Mikulás szó cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány azonban a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle – írja a A Wikipedia.org.

A Szekszárdi Advent részletes programleírását itt találja – kattintson!

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close