full screen background image
Keresés
2018 szeptember 22 - szombat
  • :
  • :

Nehogy újra megtörténjen a 2015-ös szekszárdi tragédia!

Nehogy újra megtörténjen a 2015-ös szekszárdi tragédia!

2018.08.31. A szüreti időszak jellemző veszélyforrására, a hétköznapi nyelven csak mustgázként emlegetett szén-dioxid által jelentett veszélyre hívta fel a figyelmet csütörtök délután a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szekszárdon, a Heimann Családi Birtokon.

Heimann Zoltán a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a mustgáz főként ott okoz veszélyt, ahol hagyományos eljárással készítenek bort, vagyis a leginkább veszélyeztetettek köre a hobbi borászokból tevődik össze. Ráadásul, mint azt elmondta, sokan – jellemzően az idősebb generáció tagjai – felkészületlenül, megfelelő tudás nélkül borászkodnak szabadidejükben. Hozzátette, a kedvtelésből bort készítők gyakran egyedül végzik ezt a tevékenységet, ami veszélyes. Ugyanis, ha baj történik és az ember elveszti az eszméletét a pincében, akkor nincs aki segítséget hívhatna. Éppen ezért azt tanácsolta, hogy a szüreti időszakban, a must erjedésének idején lehetőleg senki se egyedül menjen ki tanyájára.

A must erjedése során szén-dioxid, vagyis hétköznapi nyelven szólva mustgáz keletkezik. A színtelen és szagtalan alattomos gáz nehezebb a levegőnél, így alulról kezdi megtelíteni a helyiséget. A mustgáz hatására annak belélegzője előbb elveszti ítélő-, majd cselekvőképességét, ami könnyen végzetes lehet – mondta el dr. Balázs Gábor. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője a  hozzátette, az elmúlt öt évben ketten vesztették életüket mustgáz-mérgezés következtében Tolnában, a legutóbbi eset 2015-ben történt Szekszárdon.

Dr. Balázs Gábor (j) és Heimann Zoltán (b). Fotó: Kadarka.net

Az igazgató a régi és jól bevált, bárki számára elérhető gyertyás módszert javasolta megelőzésképp, annak kiderítésére, hogy a pince telítődött-e szén-dioxiddal. A tanácsolta a borkészítőknek, hogy vigyenek magukkal egy gyertyát – lehetőleg egy nyélre rögzítve – maguk előtt, a talajtól mintegy egy méter magasan tartva. Ha pedig kialszik a láng, minél előbb hagyják el a helyiséget.

Dr. Balázs Gábor felhívta a figyelmet, senki se kezdjen egyedül a pincében magatehetetlenné vált személy mentésébe, mert az csak sűrített levegős légzőkészülékkel biztonságos.  Ahelyett, hogy mentésbe kezdenénk, értesítsük a tűzoltókat, akik felhozzák az eszméletlen személyt és átadják a mentőknek, akik szükség esetén megkezdik az újraélesztést, melynek folyamatát azonban jó, ha mindenki ismeri.

Heidt János mentő szakápoló mutatta be az újraélesztés menetét. Fotó: Kadarka.net

Az újraélesztést csak biztonságos helyen lehet megkezdeni úgy, miután az adott személyt stabil helyzetben a földre fektetjük – tudatta Heidt János mentő szakápoló, a Szekszárdi Mentőállomás munkatársa. Mint azt részletezte, az újraélesztéshez le kell térdelni az eszméletét vesztett ember mellé terpeszeben úgy,  hogy a combok egyenesen álljanak, majd az összekulcsolt kezeinket a szegycsont alsó részére, a mellkas alsó harmadára kell helyezni. Ezt követően 5-7 centiméter mélyre kell lenyomni a mellkast másodpercenként kétszer, egymás után harmincszor, majd az orron, vagy a szájon át kell lélegeztetni az élettelen személyt két alkalommal.

Ezt követően ismét harminc mellkasnyomás, majd két lélegeztetés következik, vagyis meg kell ismételni a folyamatot. Mindezt addig kell végezni, míg az adott személy életjeleket nem mutat, vagy amíg meg nem érkezik a segítség. A folyamat főként hosszabb időn át történő ismétlése igen megterhelő, ezért nem árt, ha van segítség, ám a módszer életet menthet.

A sajtótájékoztatón Dr. Balázs Gábor emléklapot adott át Heimann Zoltánnak köszönetként azért, hogy a mustgáz veszélyeire figyelmeztető rendezvénynek évről évre helyet ad a családi birtokon.

A vezetőképen: Heimann Zoltán mutatta be a hagyományos gyertyás módszer alkalmazását. Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close