full screen background image
Keresés
2020 július 30 - csütörtök
  • :
  • :

„Nagy nyereség Szekszárdnak és a magyar tudománynak”

„Nagy nyereség Szekszárdnak és a magyar tudománynak”

2016.06.27. Nagy nyereség Szekszárdnak és a magyar néprajzi tudománynak a közelmúltban megjelent Szekszárd Alsóvárosi Emlékek első és második kötete – hangzott el a könyvekről tartott beszélgetésen péntek este a belvárosi plébánián.

A Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület által szervezett beszélgetésen Ács Rezső polgármester köszöntőjében elmondta, bízik benne, hogy az alsóvárosiak életét bemutató kötetek megjelenése hagyományt teremt. Mint mondta, reméli, hogy a jövőben Szekszárd másik két városrésze, az Újváros, valamint a Felsőváros történetéről is könyv jelenhet meg.

A kötetek az idősebbek számára visszaemlékezésül szolgálhatnak, míg a fiatalabbak megismerhetik azokból városuk egy részének történetét, esetleg éppen azt a városrészt, ahonnan származnak, vagy ahol laknak – tette hozzá.

A Szekszárd Alsóvárosi Emlékek két kötete, a Nagy Janka Teodóra által jegyzett „Közös hitben – A családért, a szőlőért, a földért”, illetve a Szabó Gáza által összeállított „Szekszárd alsóvárosi tér-képek” című könyv kétféle megközelítésben mutatja be az 1970-es években lebontott Alsóváros és lakói életét. Előbbi néprajzi indíttatású, míg utóbbi inkább népesedéstörténeti szempontból közelíti meg a témát – kezdte a könyvek elemzését Bárth János etnográfus, a Bács-Kiskun Megyei Múzeum nyugalmazott igazgatója.

A szerzők és társadalmi segítőik a kötetek megalkotásával arra vállalkoztak, hogy bemutatják egy dunántúli jeles város karakteres városnegyedét – mondta. Hozzátette, egy-egy városrész ilyesfajta bemutatása, nem egyedülálló, de nem is gyakori Magyarországon.

Nagy Janka Teodóra „Közös hitben – A családért, a szőlőért, a földért” című könyvét történeti fejezetek színesítik, amitől az abban található néprajzi részek érthetőbbé válnak az olvasó számára. A népesedési és településtörténeti részeket is tartalmazó könyvben a szerzőnek sikerült hétköznapi nyelven, a hétköznapi emberek számára is érthető módon bemutatnia a mezőváros városrészének társadalomtörténetét.

alsovaros-szekszard-konyv Szekszárd Alsóvárosi Emlékek I., II. Fotó: Kadarka.net

A könyv nagy érdeme az alsóvárosi társadalom – parasztgazdák, kereskedők, iparosok, nemesi leszármazottak – rétegeinek részletes – szakmánként, névjegyzékkel és házszámokkal – történő bemutatása, ami hatalmas munkát igényelt – részletezte Bárth János.

Az egykori alsóvárosiak emlékeire alapozva írt néprajzi jellegű könyv maradandó képet alkot a városrészről, a házak berendezéséről, a szokásos viseletekről és a táplálkozásról, illetve a parasztgazdálkodásról, különös tekintettel a szőlőművelésre. A kötet bemutatja az emberi élet olyan jelentős fordulópontjait, mint a születés, a gyermekkor, az udvarlás és házasságkötés, valamint a hálál és a temetés – mondta a nyugalmazott múzeumigazgató.

Szabó Géza „Szekszárd alsóvárosi tér-képek” című kötete az 1860. évi telekkönyv alapján részletesen ábrázolja az Alsóvárosban található telkek tulajdonosainak változását. A sok munkával megvalósított ábrázolás alapján jól láthatóvá válik, hogy a városrészben nagy volt a belső mozgás. Ennek okait Bárth János szerint érdemes lenne tovább kutatni. A könyv további érdeme, hogy tömegével közöl családneveket, ami sajnos manapság ritka gyakorlat a tanulmányokban – mondta.

Mindkét kötet erőssége a rengeteg közreadott fénykép, melyek szekszárdi családok régi dobozaiból kerültek elő. Nagy Janka Teodóra kötetében, 130, Szabó Géza könyvében 70 korabeli fotó szerepel, ami igen szép szám egy városrész múltját tekintve. A képek nagyban gazdagítják a szekszárdi népismeretet – emelte ki.

Mindkét kötet nagy nyereség Szekszárd városának, de a magyar tudománynak is – hangsúlyozta összegzésében Bárth János.

Nagy Janka Teodóra könyve igen részletes gazdasági- és társadalmi képet tár az olvasó elé az alig több mint 300 éves múltú egykori városrészről – mondta elemzésében Aradi Gábor levéltáros, igazgatóhelyettes. A szerző a könyvben mellőzi a korabeli politikai helyzet feltárását és csak a néprajzi szempontból fontos tényezőket mutatja be. A kötet a mindennapi életet átfogó munka világát, a vallási életet és annak intézményeit, a kultúra és az oktatás témakörét öleli fel.

Bárth János (jobbról), Nagy Janka Teodóra, Bíró László, Ács Rezső, Szabó Géza és Aradi Gábor. Fotó: Kadarka.net 

„A tárgyszerű objektív leírások és az egyéni hangvételű szubjektív közlések kiegyensúlyozott aránya jellemzi a tanulmányt – zárta le Aradi Gábor, aki a kötet történeti részét lektorálta.

A kötetek szakmai bemutatása után a résztvevők közös beszélgetést tartottak a könyvekről.

A beszélgetésen részt vett Bíró László tábori püspök és Bacsmai László esperes is. Őket névnapjuk alkalmából kis ajándékkal köszöntötte fel a Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület nevében az egyesület elnöke, Kovács Józsefné Lengyel Klára. Nyolcvanadik életévének betöltése apropóján az egyesület ugyancsak felköszöntötte idősebb Márkvárt János borászt is.

Az első világháborút mutatja majd be a sorozat harmadik kötete

A tízéves kutatómunka után összeállított könyvek szakmai fogadtatása pozitív volt – mondta el Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karának dékánhelyettese. Hozzátette, a PTE-KPVK a Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesülettel együttműködve gyűjtötte össze az idős alsóvárosiak visszaemlékezéseit, illetve a korabeli fotókat. Szintén hozzáfűzte, a könyv februári megjelenése óta sokan jelezték, hogy nekik is vannak régi fotóik, amiket fel lehetne használni.

Mint azt a szerző elárulta már el is készült a harmadik kötet koncepciója. A tervek szerint a sorozat következő része az első világháború témakörét dolgozza majd fel. Az elképzelés szerint a következő kötet nem csupán az alsóvárosiak világháborús szereplését és az itthon maradt családtagok helytállását, hanem egész Szekszárd első világháborús emlékeit mutatja majd be.

A könyvek kiadója a Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület

Elérhetőség:
Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület
7100 Szekszárd, Béla király tér 9.
Telefon/Fax: +36–74/412–693
Mobil: +36–20/9559–656
Web: www.szekszard-alsovaroskhe.hu
E-mail:info@szekszard-alsovaroskhe.hu

Levelezési cím:
7100 Szekszárd, Kőrösi Csoma Sándor u. 26.
Telefon/Fax: +36–74/412–693
Mobil: +36–20/9559–656
Web: www.szekszard-alsovaroskhe.hu
E-mail:info@szekszard-alsovaroskhe.hu

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close