full screen background image
Keresés
2018 december 10 - hétfő
  • :
  • :

Tolna megye kincsei: a szedresi Ős-Sárvíz, a Tarkasáfrányos és a bikácsi láprét és a megyei értéktárba került

Tolna megye kincsei: a szedresi Ős-Sárvíz, a Tarkasáfrányos és a bikácsi láprét és a megyei értéktárba került

2018.10.12. A Tolna Megyei Értéktár Bizottság soros ülésén hét település 17 értékéről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár három kategóriában újabb 13 értékkel gyarapodott. Írásunkban a Természeti környezet örökség kategóriában az Értéktárba került értékeket mutatjuk be.

2018hirdetés

Mint azt megírtuk, Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága, a Tolnai Kékfestő Műhely Bezerédj Amália munkássága, illetve a Lengyeli kultúra. Az Épített környezet kategóriában a bikácsi evangélikus templom, a szedresi Balogh (Illés)- kastély, és a római katolikus kápolna került az Értéktárba. Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba a kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai, a Kistápéi láprét, a bikácsi Ökör-hegy, a Kistápéi Zichy-kastélypark, valamint a szedresi Ős-Sárvíz és a Tarkasáfrányos.

Írásunkban a Természeti környezet örökségkategóriában az Értéktárba került értékeket mutatjuk be.

A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai

Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológus szakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előforduló agyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatok maradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen.

Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. A feltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt – földtani alapszelvénnyé nyilvánították.

A Kurdon több helyen, így például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában vagy a falutól keletre húzódó Csigás-árokban is megfigyelhető üledéksor anyaga a késő-miocén korszakban, mintegy 8-7 millió éve rakódott le a Kárpát-medence jelentős részét beborító, kissé sós vizű Pannon-tóban, megőrizve a beltó számos élőlényének maradványát.

A rétegsort kövületekben, elsősorban puhatestűek (kagylók, csigák) héjaiban gazdag homok, kőzetliszt és agyag alkotja. Üledékszerkezeteik és ősmaradványaik tanulmányozásával megállapítható, hogy ezek a kőzetek a Pannon-tóba ömlő, nagy mennyiségű hordalékot szállító folyók deltáinak sekély részén, az ún. deltasíkságon rakódtak le.

A kurdi üledékek faunáját már a XIX. században többen tanulmányozták. A maradványok legalaposabb vizsgálója, Lőrenthey Imre 1894-ben 62 puhatestűfajt mutatott be
közleményében. Az ősmaradványok között a leggyakoribb kagylók a szívkagylófélék (Lymnocardium-ok), a vándorkagylók rokonságába tartozó Congeria-fajok, és a folyami kagylók fajai (Unio-k, Anodonta-k).

A gazdag csigafaunából legfeltűnőbb a Viviparus kurdensis, a falu nevét viselő, nagyméretű fiallócsiga-faj. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen, így például a Pyrgula toeroeki nevű apró csigát és az Anodonta rothi nevű tavikagylót. Kurd a típuslelőhelye egy, a földtani kor meghatározásában fontos kagylófajnak (Prosodacnomya dainellii) is.

A Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület és Kurd Község Önkormányzata 2017-ben első alkalommal, hagyományteremtő céllal csatlakozott a Magyarhoni Földtani Társulatkezdeményezéséhez, és szervezte meg a Geotóp-napot Kurd környéke gazdag földtani és felszínalaktani örökségének megismertetésére.

Kistápéi láprét, Bikács

A természetvédelmi terület 47 hektáros. Védett ritkaságai közt vannak, amelyek rejtélyesen kerültek ide más vidékekről (az Alföldről vagy az Alpok nyúlványairól), és megtalálhatók olyan fajok is, amelyek még a jégkorszak maradványai (például a zergeboglár). Nemcsak a flórája, a madárvilága is rendkívül gazdag: nagykócsagok, fekete gólyák, szürkegémek, récék, szárcsák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. Az állandó nedvesség hatására alakultak ki a láprészek, zsombékok, amelyek között a mélyebb részeken rekettyefűz bokrok sűrűsödnek. A magasabb részeket nyírfaerdők tarkítják. A vízfelületeket a mocsári nőszirom sárga virága díszíti. Burjánzik a mocsári sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelű lizinka is. A kiszáradó réteken pedig csodálatos orchideafajok (összesen 11 fajta) nőnek: így az ujjas kosbor és a szúnyoglábú bibircsvirág. Köztük terjedt el védett páfrányfajunk, a kígyónyelv.

Ökör-hegy, Bikács

A bikácsi Ökör-hegy ritka szépsége gazdag mezei növényvilágának köszönhető, a rét kék, lila, borvörös, sárga és fehér szirmoktól tarkállik a virágzás idején. A természetvédelmi terület 45 hektáron terül el. Híressége az egybefüggő árvalányhaj-mező is. A hegyen a homoki nőszirom lenyűgöző látványa egészíti ki a táj tarkaságát. Ez a növény is az ősi sztyeppe jellegzetességeit őrizte meg, akárcsak a ritka fekete kökörcsin és a törpe nőszirom. A domborzat úgy alakult ki, hogy az egykori futóhomok megkötődött megőrizve jellegzetes homokformáit. A hegy a környező erdők közé ékelődik.

Kistápéi Zichy-kastélypark

Tizenöt hektárnyi mesés környezetben bújik meg Kistápén az egykori Zichy-kastély, amely modernizálva rangos wellness-szállodának ad otthont. A környék nemcsak gyalogosan vagy kerékpáron járható be, túralovaglásra is lehetőség van. A megújult horgásztó gazdag halállománya miatt szintén kedvelt helyszín, ahol éjszakai horgászatra is lehetőség nyílik. A kastélyhotel egyben ismert vadászcentrum is, hála a környező táj gazdag vadállományának. A háztáji állatokat bemutató kert a gyermekek kedvence. Az úgy nevezett Parasztudvar a hagyományos konyhaművészet helye.

Ős-Sárvíz, Szedres

A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A környező mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. Rendkívül gazdag növény- és állatvilága. Az ősi Sárvíz hajdani mellékága, majd holtága kanyargós, átlagosan másfél méter mélységű romantikus vízterület, melyet Szedresi-tó néven is ismernek.

A legszembetűnőbb a madárvilág: barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi sármány, cserregő és nádi poszáta fészkelnek itt. A függőcinegék remekmű fészkei a rekettyefüzek ágain készülnek. Madártani szempontból jelentős a sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban néhol a jégmadár is megtelepszik, a közeli löszpart színpompás madara a gyurgyalag.

Az emlősök közül a fokozottan védett vidra rejtőzködő életmódja miatt csak ritkán pillantható meg. A vízpart növényzetében gyakori a törpe egér fészke, melyet sáslevelekhez erősít. A legjellemzőbb kétéltű fajok a mocsári és a kecskebéka; a hüllők közül pedig a mocsári teknős.

A Szedresi-tó a Szedres és Vidéke Horgászegyesület kezelésében horgász tóként is közismert a környéken. Őshonos halállományából fokozottan védett a réti csík, de megtalálható még a sár-kárász, a compó, ponty, csuka, süllő, harcsa és keszeg állomány is. A vízinövények közül őshonos a vízililiom, a sulyom és a vízitök.

Szedresi Tarkasáfrányos 

Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található tarkasáfrány (Crocus reticulatus) állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba. Ezen a másfél kilométernyi partoldalon virít koratavasszal a közel tízezernyi tő tarkasáfrány.

Hazai sáfrányfajaink közül ez az egyetlen, mely nem a környező magashegységekből ereszkedett alá. Őshazája a Fekete -, és Földközi tenger partvidéke. Elterjedésének észak-nyugati határát a Kárpát medencében éri el. Hazánkban eredeti termőhelyei a homoki és lösztölgyesek lehettek, napjainkban az ezek helyén kialakult homok és löszgyepekben találjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.

A 4-10 cm-es, apró termetű virág sokszor már február közepén előbújik, és akár március végéig is elhúzódhat a virágzás. Megjelenésében nagyon jellegzetes, mással össze nem téveszthető. Tőlevelei keskeny-szálasak, középen egy fehér csík húzódik. A lepel 6 tagú, fehér színű. A külső lepelcimpákon három erőteljes ibolyaszínű csík húzódik.

A tarkasáfrány virágzása után bújik elő egyik legszebb tavaszi növényünk, a védett tavaszi hérics (Adonis vernalis). Aranysárga virágaival már messziről felhívja magára a figyelmet. A száraz, napsütötte pusztafüves lejtőkön érzi jól magát, csakúgy, mint a nyáron elszórt telepekben virágzó selymes boglárka (Ranunculus illyricus).

A 30-50 cm magas növény virágai sárgák, levelei, szára ezüstösen selymesek, rányomott szőrűek. A 15-20 méter magas partoldal előterében elterülő nedves gyepen, és a terület déli végén található fűz és zsombék lápon fordul elő a kecses megjelenésű fátyolos nőszirom (Iris spuria). A földön költ a panaszos hangú bíbic (Vanellus vanellus), és a fokozottan védett, ritkán látható haris (Crex crex). Ragadozó madarak közül leggyakrabban az egerészölyvet figyelhetjük meg, amint a régi medertörés felett felszálló légáramlatokat lovagolja meg.

A nedves gyepek, sásos-nádasos területek felett a lassú, billegő röptű barna rétihéja (Circus aeruginosus) is sokszor látható vadászat közben. Ritkán, de a fokozottan védett kerecsen sólyom (Falco cherrug) is fel-feltűnik a védett területen.

Az elmúlt időszak Bikácson és Szedresben alakult települési értéktár bizottság. Jelenleg 63 településen folyik értékgyűjtő munka, ezek közül 49 önállóan működő, 3 tájegységi bizottság. A megyei értéktárban 414 érték szerepel, a kiemelt megyei értékek száma 2018-ban 14.

A Kulturális örökség kategóriában legutóbb az értéktárba került értékekről itt olvashat – kattintson!

Az Épített környezet kategóriában az értéktárba került értékekről itt olvashat – kattintson!

A képen virágzó tarka sáfrányok. Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat – Tolna Megyei Értéktár Bizottság




Read previous post:
Close