full screen background image
Keresés
2018 február 23 - péntek
  • :
  • :
lajverwine.com

hirdetés

Tovább nőtt a háztartások pénzügyi vagyona

Tovább nőtt a háztartások pénzügyi vagyona

2017.08.18. A második negyedévben nőtt a háztartások pénzügyi vagyona 874 milliárd forinttal 45 963,5 milliárd forintra, kötelezettségeik pedig 25 milliárd forinttal 8 577 milliárd forintra emelkedtek, így nettó pénzügyi vagyonuk 849 milliárd forinttal 37 387 milliárd forintra nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legújabb adataiból.

Jelentősen, 108 milliárd forinttal nőtt a készpénzállomány és 301 milliárddal a látra szóló betétek állománya, a lekötött betéteké azonban 115 milliárddal csökkent. A lakosság 187 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú államkötvényeket a második negyedév alatt, tőzsdei részvényt 5 milliárd forint értékben adtak el.

Az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvényeken nagyon jól kerestek a lakossági befektetők, 49 milliárd forintot hoztak ezek az értékpapírok, a befektetési jegyek hozama 4 milliárd forint volt, a háztartások nyugdíjpénztári hozama pedig 10 milliárd forintot jelentett. Ezen felül jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 291 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a devizabetéteken viszont 25 milliárd forintot vesztett a lakosság.

A háztartások kötelezettségei is nőttek, ami élénkülő hitelpiacot jelez: fogyasztási és egyéb rövid lejáratú hiteleket 8 milliárd forintért vett fel a lakosság, míg hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitel szerződést 78 milliárd forintnyit írtak alá.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában hangsúlyozta, hogy regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyon alapján. Hozzátette, hogy a gazdaság és a reálbérek folyamatos növekedésével párhuzamosan tovább emelkedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz egyre kockázatosabb eszközöket venni a lakosság.

A Takarékbank elemzője kiemelte: 20 negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, amelynek leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség. Szerinte ilyenek lehetnek az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítése, ami a gazdaság fehéredését is szolgálná.

Rámutatott: a lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó értékpapírjainak értéke 2,5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat, de az infláció visszatérésével középtávon a befektetési alapoknál várható felfutás, majd stagnálás. Az előző negyedéves, 27 milliárd forintos lakossági részvényvásárlás után, a második negyedévben 5 milliárd forintos eladás történt, bár az árfolyamnyereség 49 milliárd forint volt. Ezzel együtt is mindössze 2,4 százalékos a részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül, és a 600 milliárd forint körüli állományon belül is mindössze kétharmad a hazai kibocsátású részvények aránya. Ez a régiós átlag 3-4 százalékos szintjétől is elmarad – jelezte Horváth András.

Fotó: 24.hu

MTI




Read previous post:
Close