full screen background image
Keresés
2017 november 19 - vasárnap
  • :
  • :

V4 találkozó Szekszárdon: mindenkit érintő kérdésekről tárgyaltak

V4 találkozó Szekszárdon: mindenkit érintő kérdésekről tárgyaltak

2017.10.14. A visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – államfői kiálltak a nyugat-balkáni országok európai integrációjának felgyorsítása mellett Szekszárdon, ahol kétnapos tanácskozást tartottak a hétvégén.

A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő szombati sajtótájékoztatón Áder János, Magyarország köztársasági elnöke hangsúlyozta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját, világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.

A magyar államfő hozzátette: a térséget megoldatlan – például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű – viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.

Áder János szerint aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása.

A cseh, szlovák és lengyel államelnök egyetértett a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsításában.

Milos Zeman cseh köztársasági elnök emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Megjegyezte azt is: az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát. “Én is osztom ezt a kérdőjelet” – fogalmazott.

A Vármegyeháza Dísztermében tárgyaltak az államfők MTI Fotó: Kovács Tamás

Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára “fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kifejtette: határozottan kell beszélni arról, hogy az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra. A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében – tette hozzá.

“Nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára” – jelentette ki.

A lengyel elnök úgy fogalmazott: “az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania”.

Andrzej Duda lengyel (b), Áder János magyar (j) és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök (k) a visegrádi országok (V4) államfői találkozója második napján a szekszárdi megyeháza előtt 2017. október 14-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

A magyar államfő a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, és általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen.

Míg 1900 és 2000 között a természeti erőforrások ára reálértéken számolva folyamatosan csökkent, az elmúlt 17 évben meredeken nőtt. Ezért a visegrádi államfők tárgyaltak az úgynevezett körforgásos gazdaságra való átállás szempontjairól – közölte Áder János, hozzátéve, hogy arra kérte kollégáit, gondolkodjanak közösen az elektronikai hulladékok újrahasznosításáról.

Áder János példaként említette, hogy egy gramm arany kinyeréséhez két tonna kőzetet kell kibányászni, míg egy tonna számítástechnikai hulladékban mintegy háromszáz gramm arany található. Ennek megfelelően véleménye szerint a számítástechnikai hulladékok újrafeldolgozására kellene fektetni a hangsúlyt, nem pedig a bányászatra.

A magyar köztársasági elnök kitért arra, hogy miközben a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyermekeket érintő, valamint a biztonsági veszélyekről. Megjegyezte: komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent például, hogy a személyes adatok védelme az interneten kiváló kommunikációs lehetőségeket biztosít a terroristák számára. A csúcstalálkozó résztvevői arról is beszéltek, hogy hol tart az egyes országokban a szabályozás, hol melyik irányban keresik a megoldásokat – fűzte hozzá.

Milos Zeman cseh köztársasági elnök a digitalizációval kapcsolatban azt mondta: reméli, hogy a robotizáció nem új szociális, társadalmi konfliktusokat hoz magával, ha “országaink kormányai ésszerű mértékben törekednek a munkaidő lerövidítésére”.

Jelentős médiaérdeklődés mellett tartották meg a sajtótájékoztatót. Fotó: Kadarka.net

Andrej Kiska szlovák államfő szólt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető. Az extrémizmus, a féligazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed – jegyezte meg, és az Európai Bizottság (EB) fellépését sürgette a gyűlölet terjesztése ellen.

Andrej Kiska a digitalizáció lehetőségének nevezte az Uber és az Airbnb működését. “Lehetővé kell tenni, hogy továbbvigyék társadalmunkat, de világos szabályokat kell felállítani” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a legjobb partner ebben az EB, a lehető legrosszabb pedig az, hogy egyes városok, államok önállóan szabályozzák a szolgáltatásokat. Közösségi szinten nehéz így egységbe hozni a szabályozást – mondta.

Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésre utalva rámutatott: arra törekszenek, hogy – nem kerülve a vitákat – közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.

A V4-ek államfői pénteken kezdődött találkozójukon a szekszárdi Megyeházán három megbeszélést folytattak a napirenden szerepelt témákról. A visegrádi csoport államfői utoljára 2016. október 15-én a lengyelországi Lancutban és Rzeszówban találkoztak, amikor az európai önazonosság és kultúra, az ifjúságpolitika, valamint a közép-európai térség gázpiacainak biztonsága volt a tanácskozás fő témája.

Kadarka.net/MTI

Kapcsolódó anyagok:
V4 csúcstalálkozó Szekszárdon: katonai tiszteletadással fogadták az államfőket – kattintson!
V4 csúcstalálkozó Szekszárdon – fotóválogatás




Read previous post:
Close