full screen background image
Keresés
2018 április 24 - kedd
  • :
  • :

„Változik a klíma, nekünk is változnunk kell!” – konferencia a szekszárdi Vármegyeházán

„Változik a klíma, nekünk is változnunk kell!” – konferencia a szekszárdi Vármegyeházán

2018.04.05. „Változik a klíma, nekünk is változnunk kell!” címmel tartottak klímakonferenciát a Szekszárdi Klímakör, a Zöldtárs Alapítvány, a szekszárdi önkormányzat  és a Tolna Megyei Önkormányzat szervezésében csütörtökön Szekszárdon, Vármegyeházán.

polus_autohazhirdetés

Változik a klíma, ezért nekünk embereknek is változnunk kell – jelentette ki felvezetőjében a konferenciát levezető Baka György, a Szekszárdon 2010 óta klímakonferenciákat szervező Zöldtárs Alapítvány kuratóriumi elnöke. Mint részletezte, az elmúlt 150 évben tapasztalt nagy mértékű változás fő oka az emberi tevékenység, illetve fogyasztási szokásaink változása, melyek mind a szén-dioxid és az ahhoz hasonló, üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével járnak.

Derékig benne vagyunk a klímaváltozásban, de ahhoz, hogy ne süllyedjünk el benne nyakig, változtatnunk kell az életmódunkon. Már nem a megelőzésen, hanem az alkalmazkodáson van a hangsúly – fogalmazott Baka György. A legfontosabb, hogy az emberek tájékozódjanak a témát illetően, a Szekszárdi Klímakörnek pedig éppen az információnyújtás az egyik feladata – hívta fel a figyelmet.

A szekszárdi önkormányzat már 10 évvel ezelőtt is érzékelte a változás jeleit és tudta, hogy foglalkozni kell a klímaváltozás témájával – idézte fel Kővári László önkormányzati képviselő, a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke. Emlékeztetett, a város 2009-ben az elsők között csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez, hogy lépéseket tegyen. Hangsúlyozta, az önkormányzatoknak rendkívül fontos szerepe van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás segítésében. Hozzáfűzte, szakmai segítőjük a Zöldtárs Alapítvány lett, mely egyfajta koordináló-vezető szerepet tölt be, majd megalakult a Szekszárdi Klímakör, illetve különféle munkacsoportok jöttek létre.

Létrehozták a Klímaalapot, mely évi 2 millió forinttal segíti a célok elérését, különféle pályázatok, bemutató rendezvények útján. Többek között arra próbálják rávenni a gazdálkodókat, hogy a lehető legnagyobb mértékben fogják fel és hasznosítsák a csapadékvizet.

Kővári László, aki 40 éve gyűjti a meteorológiai adatokat Szekszárdon elmondta, az általa mért adatok is alátámasztják azt, hogy változik a klíma. Többek között az is egyértelműen látható, hogy az elmúlt évtizedekben megnőtt az olyan napoknak a száma, amikor rengeteg csapadék hullik.

A Tolna Megyei Önkormányzat 2017-ben pályázati úton 30 millió forintot nyert a témában tartandó fórumok megszervezésére, illetve a megyei klímastratégia megalkotására, amit a Dipol Csoport és a Zöldtárs Alapítvány közreműködésével dolgoztak ki – tekintett vissza Ribányi József a megyei önkormányzat alelnöke. Hangsúlyozta, a témáról beszélni kell, amiben a mostani konferenciához hasonló rendezvények igen fontos szerepet töltenek be.

A Föld népessége egyre növekszik és minden lakója hasonló életszínvonalon szeretne élni, azonban a bolygó eltartóképessége véges – fogalmazott a megyei önkormányzat alelnöke.

Kiemelte, a régi hagyományos parasztgazdaságokban mindent felhasználtak, nem keletkezett szemét. Hozzáfűzte, ma is sokat lehetne tanulni a Tolna megyei falvaktól.  Zárként hangsúlyozta, a környezetvédelem olyan szemlélet, melynek az oktatásban is meg kell jelennie.

Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes előadásában többek között bemutatta a klímavédelemmel kapcsolatos nemzetközi és hazai jogszabályokat, illetve több peres ügyet is bemutatott példaként. Elmondta, az Arktiszon érzékelhető a leginkább a klímaváltozás, melynek nyomán a területen élő inuitok életmódja kényszerűen teljesen megváltozott.

Azt is tudatta, hogy 2050-re várhatóan mintegy 180 millióra nő a klímamenekültek száma, az érintettek pedig főként a szegény országokban élők.

Magyarországról szólva azt mondta, mivel hazánk nem tartozik a nagy üvegházkibocsátók közé, így elsősorban a klímaváltozásra való felkészülés, az alkalmazkodás a legfontosabb feladat. Ezt szerinte az épületek energetikai korszerűsítésével, illetve a városi zöldfelületek, az erdők, illetve a gyepfelületek növelésével és a mezőgazdaság átalakításával lehet a leghatékonyabban megvalósítani.

A klímakonferencián Rapai Bence, I. Béla Gimnázium diákja a Dombvidéki vízrendezési és meliorációs lehetőségek a Szekszárdi Csatári-völgyben címmel tartott előadást, amit ugyancsak az I. Béla Gimnázium tanulója, Dévény Zoltán előadása követett A közlekedés okozta immisszió kezelési lehetőségei Szekszárdon címmel.

A résztvevők Dörmer Csaba, klímavédelmi koordinátor, és Istlstekker Lídia projektmenedzser előadásában a Tolna Megyei Klímastratégiáról hallhattak, majd Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei elnöke tartott előadást Innováció és alkalmazkodás a mezőgazdaságban címmel.

Ezt követően Kővári László agrometeorológus, a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke tartott előadást Szekszárd 2017. évi időjárása címmel, amit dr. Szilas László, a Tolna Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályának vezetőjének Klímavédelem – hatóság? című előadása követett. A záró előadást Baloghné Gaál Zsófi, a Zöldtárs Alapítvány titkára tartotta meg A Szekszárdi Klímakör 2017. évi tevékenységéről.

A képen: dr. Bándi Gyula a konferencián. Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close