full screen background image
Keresés
2019 december 6 - péntek
  • :
  • :

Gyertyafény ragyogja be a forradalom hőseinek emlékét

Gyertyafény ragyogja be a forradalom hőseinek emlékét

2016.11.04. Gyertyagyújtással emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére és annak áldozataira péntek délután a Szent István téri ’56-os emlékműnél.

A szekszárdi önkormányzat szervezésében megtartott gyertyagyújtáson megjelenteket Csillagné Szánthó Polixéna, az önkormányzat humán bizottságának elnöke köszöntötte. A megemlékezésen Tóth Bálint Magyar litánia című versét szavalta Németh Judit. A 40-50 megjelent ezután csendben elhelyezte az emlékezés gyertyáit, majd főhajtást követően közösen elénekelte a Himnuszt.

Csillagné Szánthó Polixéna (b) és Németh Judit. Fotó: Kadarka.net

A megemlékezők között volt a megjelent szekszárdiak mellett Ács Rezső polgármester és Haag Éva alpolgármester, valamint több önkormányzati képviselő és hivatali dolgozó.

Mint azt korábban megírtuk, az ’56-os szabadságharc és forradalom 60. évfordulóján egyhetes rendezvénysorozatot tartottak Szekszárdon. A programsorozat hivatalos nyitányaként Lehel Jenő „Törött rácsok” című ’56-os fotókiállításának megnyitója szolgált. A rendezvénysorozat részeként további kiállításokkal, filmvetítésekkel, színpadi kollázzsal, illetve ünnepi hangversennyel és -megemlékezéssel tisztelegtek a szabadságharc, valamint annak hősei emléke előtt.

Az emlékezés gyertyái a Szent István téren. Fotó: Kadarka.net

A programsorozat elemeként egy ’56-os budapesti utcát bemutató életkép is megelevenedett a Luther téren. A rendezvénysorozatot ünnepi megemlékezés zárta október 23-án.

A Kadarka.net 1956-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos írásait az „1956” nevű címkén, vagy itt találja – kattintson! 

A nagyszabású programsorozat megrendezésére a kulturális központ 3,5 millió forintot nyert az 1956-os Emlékbizottság, Magyar Szabadság Éve keretében kiírt „Sinkovits Imre” pályázatán. Ennek és az önkormányzat anyagi hozzájárulásának köszönhetően tudott Szekszárd egyhetes programsorozatot összeállítani.

Magyar hősök tizenhárom napja

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt – írja a wikipedia.org. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Fotó: Kadarka.net

A  23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről.

A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve – olvasható a wikipedia.org oldalon.

Fotó: Kadarka.net

 




Read previous post:
Close