full screen background image
Keresés
2019 október 27 - vasárnap
  • :
  • :
A Független Szekszárdi Információs portál

1956: nem volt hiábavaló a mártírok halála

1956: nem volt hiábavaló a mártírok halála

2019.10.24. Ünnepi megemlékezést tartottak az ’56-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján, október 23-án szerdán, a forradalom és szabadságharc Szent István téri emlékművénél.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere emlékező beszédében felidézte, 1945 áprilisa után egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az országba visszatér a normális élet és egy demokratikus világ teremtődhet meg. Azonban a szovjet jelenlét helyzetbe hozta a kommunistákat, akik felszámolták a polgári erőket, majd 1948-tól kezdetét vette Rákosi totális diktatúrája.

Mint azt a polgármester mondta, Magyarország történetének talán legsötétebb nyolc éve következett. A városvezető úgy fogalmazott, a kegyetlenkedés, a deportálások, internálások tömege, a kivégzések áradata ismét sötétségbe taszította az országot, melyet a mezőgazdaság értelmetlen átalakítása, a megvalósíthatatlan nehézipari célkitűzések nyomorba döntött. Hozzátette, Nagy Imre miniszterelnöksége enyhíteni próbálta a diktatúra szörnyűségeit, de a Rákosi-vonal megerősödése megpecsételte a kormányfő sorsát.

Ács Rezső polgármester mondott emlékező beszédet. Fotó: Kadarka.net.

Mindennek hatására 1956 októberében már pattanásig feszülnek az indulatok, majd 23-án hatalmas diáktüntetés kezdődik. A majd’ egy évtizedes félelem boldog ünneplésbe csap át, mindenki a forradalmat élteti – mondta Ács Rezső a forradalom és szabadságharc kitörésének körülményeiről. Hozzátette, a nemrég még Rákosit éltetők közül is sokan látszólag a forradalom mellé állnak azzal a reménnyel, hogy nemsokára ismét eljön az ő idejük. Hozzáfűzte, mindössze 13 napot kellett várniuk.

A polgármester szavai szerint ez a 13 nap – mely a magyar történelem legfénylőbb csillagai között ragyog – megmutatta, a magyar nép nem kér az idegen elnyomásból. Mint, ahogy azt is megmutatta, hogy a nagy birodalmak játszmáiban nem lehet tényező egy olyan maroknyi nép, mint a magyar. A „Nyugat” kinyilvánította, nem avatkozik bele a forradalom történéseibe, így a felkelés magára maradt.

Cserkészek az ünnepségen. Fotó: Kadarka.net

1956. november 4-én aztán Budapesten és az ország számos pontján feldübörögnek a szovjet tankok és több ezer felkelő hősi halála árán vérbe fojtják a forradalmat – mondta Ács Rezső. Hozzátette, a megtorlás során több száz embert kivégeznek, több tízezer embert zárnak börtönbe vagy internálnak. Szekszárdon a Nemzeti Bizottság és nemzetőrség vezetőit „a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés, lázítás, izgatás vádja” címén börtönbe vetik.

A városvezető arról is szólt, hogy a harcokban elhunyt és a megtorlás során kivégzett több száz honfitársunk mártírhalála nem volt hiábavaló. A forradalom és szabadságharc rést ütött a kommunizmus falán és később elvezetett a rendszerváltozáshoz.

Ács Rezső zárásként hangsúlyozta, „ez a mártírium, súlyos terhet ró ránk, mai utódokra. Soha nem engedhetünk sem személyes, sem kisebb csoportérdekek előretörésének a legbensőbb erkölcsi elvárás, a hazafiúi hűség követelményével szemben. Nem engedhetjük, hogy családunk, közösségeink, városunk tartós biztonsága hátrányt szenvedjen személyes ambíciók, érvényesülési vágyak ellenében. Ha engedünk: hiábavaló volt minden önfeláldozás”.

Koszorúzással ért véget a megemlékezés. Fotó: kadarka.net.

A rendezvényen, melyen egyházi áldást mondott dr. Kaszó Gyula, református lelkész, irodalmi műsort adtak a Szekszárdi Garay János Gimnázium diákjai. Közreműködött az Alisca Brass Band és a Magyar Nemzetőrség Tolna Megyei Szervezete.

Az ünnepség zárásaként a város és a megye vezetői, intézmények, civil szervezetek, társaságok és polgárok helyezték el az emlékezés és a tisztelet koszorúit, virágait az ’56-os emlékműnél.

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close