full screen background image
Keresés
2019 augusztus 21 - szerda
  • :
  • :

A kakaó nem a barna foltos tehénből jön

A kakaó nem a barna foltos tehénből jön

2015.04.14. A barna foltos tehén nem kakaót ad, a tojás pedig könnyen törik – közhelynek tűnhet számunkra. Ám sok gyermek nem tudja, honnan származik az étel, hogyan kerül az asztalra. Mecseki István gazda mindezt szívesen bemutatja azoknak, akik ellátogatnak a Decs melletti tanyára.

Egy hatalmas pireneusi juhászkutya, egy keverék eb és egy lúd látványa fogadta a Kadarka.net riporterét a Góman-tanyán. Nem éppen szokványos hármas az átlagember számára. Főként hogy utóbbi, mármint a lúd is házőrzői minőségben jelent meg. Akárcsak az ebek, ő is gyanakvó tekintettel figyelt. Amint azonban Mecseki István, a tanyán dolgozó gazda szívélyesen behívott, a különös hármas tagjai rögtön barátságosabbá váltak.

Góman-tanya Decs Fotó: Steiner Viktor

A kis tanyaépületben egy keskeny folyosón áthaladva jutottunk a régi bútorokkal berendezett apró szobába. Semmi újkori behatás, talán csak a mennyezetre szerelt kis lámpáról állapítható meg, hogy a 21. században járunk. A tanya célja éppen ez, a régi hagyományos életvitel bemutatása.

Korábban a decsi házunknál neveltem az állataimat, két éve vezetem az önkormányzat tulajdonában álló tanyát – vágott bele a 40 éves gazda, Mecseki István. Most a sajátjaimon kívül a decsi önkormányzat állatait is gondozom. Nem halmozzuk a jószágokat, nálunk nem a tömegtermelés a cél. A hagyományos állattenyésztési és tartási módszereket követjük – folytatta. Szeretnénk bemutatni, hogyan tartották az állatokat nagyapáink, dédapáink. A gazda egyébként jól tudja, hogy mi fán terem a hagyományos gazdálkodás. Bátán nevelkedett, ahol már kisgyerekként belenőtt nagyanyja mellett az állattartásba, gazdálkodásba.

Állatból pedig akad szépszerével a tanyánál is. Három tehén, egy tenyészbika, egy kisborjú, hat mangalica, két durok, egy nagy fehér disznó, két göbe és számtalan kismalac, valamint harminckét baromfi és három macska – sorolja Mecseki István. Na meg persze a már említett két házőrző, illetve az eb módján viselkedő lúd.

Góman-tanya Decs Fotó: Steiner Viktor

Ennyi állatot etetni is kell, de nem akármivel. Ebben is a hagyományos utat követi a gazda. Összesen 15 hektár föld tartozik a tanyához, bár nagy része bérbe van adva – mondja Mecseki István. Ebből 8 hektár a legelő, 7 hektár művelés alatt áll. Itt terem meg a takarmány és itt legelhetnek szabadon az állatok.

A földeken termett takarmánynövények a góréba, csűrbe kerülnek. Amikor a szükség úgy hozza, az állatok elé teszik. A kukoricát persze előbb még le is kell morzsolni. Egy istállószerű helyiségben éppen állt is egy zsák darált takarmány. István egy marékra valót kivett belőle, majd megmutatta. Látod ezeket a barna kis magokat – kérdezte. Majd értetlenségemet látva elmondta, hogy ez a csattanómaszlag nevű mérgező növény magja, amivel jobb vigyázni. Dédapáink anno ezt tették a lányok italába a bálban, hogy elkábítsák őket – fűzte hozzá. Halálos méreg lehet – nem csak emberek, de – az állatok számára is, ezért nem szabad, hogy túl sok legyen belőle a takarmányban – ecsetelte.

Azt is megtudtuk, hogy a tehén nem tudja tökéletesen megemészteni a kukoricát. És pont ez az, ami miatt a tyúkok szeretnek a tehenek, pontosabban a trágyakupacaik környékén kapirgálni. Előszeretettel csipegetik fel ugyanis a már előemésztett kukorica darabokat. A sokak által kedvelt falusi tojás pedig nem mástól, mint a kukoricától lesz olyan szép sárga. A körforgás persze itt még messze nem ér véget, hiszen a tyúkok ürülékét a disznók lakmározzák nagy élvezettel.

Góman-tanya Decs Fotó: Steiner Viktor

A Góman-tanyán nevelt állatok sorsa a decsi vágóhídon teljesedik be. Ott dolgozzák fel a húst, ami az önkormányzat konyhájára kerül, ahol ételt készítenek belőlük. Az ételt pedig a helyi óvodában, iskolában és idősek otthonában fogyasztják el. Hát így megy ez a kis körforgás – mondja István.

Természetesen az állattartáshoz szükséges klasszikus szerszámok, kellékek is a gazdaság részei. Mihez is kezdene nélkülük a gazda, hiszen mint a tanyán minden, ebben is hagyományos utat követi. Ennek pedig fontos része az állatok tisztelete. Hiába akasztjuk a tehén, vagy a bika nyakába a karikát s vele a ráfűzött kötelet, az állat könnyen elrántja az embert, amikor csak akarja – mondja meggyőzően Mecseki úr, majd hozzáteszi: szeretet nélkül nem megy.

Az állatok tisztelete a takaros renden is lemérhető. Aki betekint az istállókba, vagy az ólakba, maga is láthatja az ilyen helyekhez mérten feltűnően nagy tisztaságot. Mecseki István ezzel kapcsolatban elmondja, hogy sok ipari gazdaságban megvárják, míg a tehenek tőgyéig ér a trágya, csak akkor takarítják azt el alóluk. Mindezt takarékossági okokból. Ezzel szemben ők naponta kétszer, reggel és este is kiganyézzák az állatokat, ami a többi teendővel együtt hatalmas munka. De, ha az állatok jól érzik magukat, nekik már megérte.

És hogy kik azok az ők? Mecseki István felesége Anikó, és négy gyermekük is keményen kiveszik a részét a munkából. Már amikor idejük engedi a munka és az iskola mellett. A 19 éves Richárd már jó ideje teljesértékű munkaerőnek számít, de a 12 éves ikerlányok, Pálma és Panda is odateszik magukat, ha a munkáról van szó. Bár ők még sokat játszanak az állatok körül. Andor, akit állami gondozásból vettek magukhoz még csak 6 éves, de szintén sokat segít. Sajnos a gyerekek éppen iskolában voltak, amikor hétfő délelőtt a Góman-tanyán jártunk.

Eisenberger István a pireneusi juhszkutyval Fotó: Steiner Viktor

Ott volt viszont Eisenberger István, aki a munka dandárjában segíti barátját és druszáját, Mecseki Istvánt. Az ő segítségük, és feleségem barátnője Viedner Erika nélkül biztosan nem bírnám a munkát – mondja. De Eisenberger István szerényen hozzá is teszi, a segítségnyújtás kölcsönös alapon működik. Ha náluk van munka, ők kérnek segítséget. Régebben volt egy segítőm, akit az önkormányzat fizetett, de sajnos már nincs, így nagyon nehéz – folytatta Mecseki úr. Mindazonáltal hálával tartozom az önkormányzatnak, hogy a területen gazdálkodhatok – egészítette ki mondandóját.

A Góman-tanya nem mellékesen bemutató parkként is működik. Előzetes bejelentés után szívesen fogadnak óvodásokat, iskolásokat, és bárki mást, akit érdekel a hagyományos állattartás, háztáji gazdálkodás.

Góman-tanya Decs Fotó: Steiner Viktor

Nemrég járt nálunk egy 100 fős óvodáscsoport Decsről. Megkérdezte a gyerekektől, hogy mit ad a fehér színű tehén, mire a kicsik kórusban kántálták a választ: tejet. Majd azt kérdeztem tőlük, és mit ad a barna tehén, mire így feleltek: kakaót – mesélte mosolyogva. Hozzátette, hogy amikor arra kérte őket, hogy gyűjtsék össze az ólból a tojásokat, akkor volt olyan gyerek, aki dobálta azokat, majd meglepődött, hogy összetört.

Manapság még a falusi gyermekek is úgy eltávolodtak a hagyományos életmódtól, hogy sokszor fogalmuk sincs honnan érkezik az étel, milyen lépések vezetnek addig, míg az asztalra nem kerül – vonta le a tanulságot a gazda. Ezen szeretnénk változtatni úgy, hogy bemutatjuk nekik mindezt – tette hozzá.

Ha valaki szeretne megismerkedni a hagyományos gazdálkodás mikéntjével, vagy szeretné megnézni, megsimogatni az állatokat, szívesen látják. A tágas udvar remek helyszíne lehet egy-egy jó hangulatú bográcsozásnak. Sőt, a tanyától pár száz méterre egy öthektáros tó is található, rajta két szigettel. Itt akár tutajt is lehet építeni különböző vízi ügyességi játékokhoz – mondja. A nyáron pedig egy 20 fős kempinget is szervezünk, amire várjuk a jelentkezéseket.

És, hogy mindez mennyibe kerül? A választ akár hitetlenkedve is fogadhatnánk, ilyet ugyanis manapság csak nagy ritkán, vagy inkább soha nem hallani. Mecseki István azt mondja, bárkit ingyen is szeretettel fogadnak. Számára, számukra ugyanis mindennél többet jelent, ha a gyerekek jól érzik magukat, ők pedig átadhatják nekik azt a tudást, amit őseiktől örököltek.

További információ az alábbi e-mail címen kérhető: mecsekicsalad@gmail.com

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close