full screen background image
Keresés
2019 augusztus 17 - szombat
  • :
  • :

A mártírok előtt tisztelegtek az Aradi Vértanúk Emléknapján

A mártírok előtt tisztelegtek az Aradi Vértanúk Emléknapján

2015.10.06. Ünnepi műsorral, emléktábla-avatással és koszorúzással emlékeztek meg az 1848-49-es szabadságharc mártírjairól az Aradi Vértanúk Emléknapján, október 6-án Szekszárdon.

A szabadságharc emlékére emelt Béla király téri szobornál tartott megemlékezés részeként leleplezték Ujvári József apát-plébános, a szabadságharc mártírja tiszteletére elhelyezett emléktáblát, mely Bakó László szobrászművész alkotása. A történelemírásból szinte kitörölt mártírról dr. Ótos Miklós egyháztörténeti kutató emlékezett meg.

– A szabadságharc névtelen áldozatairól, hőseiről gyakran megfeledkezünk. Ilyen mártír Ujvári József, aki 1785-ben született Szekszárdon. A későbbi apát-plébánost 1808-ban szentelték pappá, 1933-tól volt plébános Szekszárdon – mondta dr. Ótos Miklós. Ujvári József 1839-ben kezdte meg politikai tevékenységét: az apát rendi gyűlésen bírálta a császári adminisztrációt a koholt vádak alapján összeállított, Wesselényi Miklós elleni per kapcsán. Az udvar szerette volna felelősségre vonni, de Szepesy Ignácz pécsi katolikus püspök csak egy semmitmondó figyelmeztetést rótt ki rá. Az apát-plébános ezt követően helyi cenzor lett Szekszárdon, számára ez a feladat büntetés volt.

A szabadságharc hőse. Ujvári József Béla király téri emléktáblája Fotó: Kiss Albert

Ekkoriban figyelt fel Kossuth Lajos a Perczel fivérek kezdeményezésére elindított Védegyletre. Kossuthnak megtetszett a szervezet alapszabálya mely kimondta: a magyar árut kell előnyben részesíteni. Ahhoz, hogy Kossuth országos szintre emelje a kezdeményezést, szükség volt az alapszabályok  nyomdai úton való sokszorosítására. Ez azonban roppant kockázatos vállalkozás volt, mivel számítani lehetett arra, hogy a császári udvar felelősségre vonja azt a nyomát, mely engedély nélkül ad ki ilyen tartalmú röpiratot.

Mivel az udvar biztosan nem adott volna engedélyt a nyomtatásra, találni kellett valakit, aki fel merte vállalni annak kiadását. Tudta, hogy tette nem marad „büntetlenül”, de Ujvári József így is elvállalta az engedély megadását. Perger Sándor szekszárdi nyomdász ezt követően vállalta el, hogy több száz példányban sokszorosítja az alapszabályt, mely hazai áru vásárlására szólítja fel a magyarokat. A Védegylet így válhatott megyei kezdeményezésből országos ismertségű mozgalommá.

A császári udvar persze kivizsgálta az esetet. Perger Sándor komolyabb baj nélkül megúszta, Ujvárit „elcsapták” tisztségétől. Többek között Szepesy Ignácz közbenjárása kellett hozzá, hogy ne essék további bántódása.

Haág Éva, Szekszárd alpolgármestere, Csillagné Szánthó Polixéna, a humán bizottság elnöke a koszorúzáson. Nemzetőrök álltak díszőrséget a megemlékezésen Fotó: Kiss Albert

A szabadságharc alatt Ujvári József katonákat toborzott és kórházak bővítésében segédkezett. Az apát-plébános nem engedte, hogy kitűzzék a császári zászlót Szekszárd templomára, illetve nem tette közzé a császári közleményeket. A világosi fegyverletétel után egyértelmű volt, hogy hadbíróság vár rá, ezért elbujdosott. Sokáig a ferences rendnél húzta meg magát Pécsett, ám valaki Szekszárdról feladta, s ezt követően vasvereten vitték a tömlöcbe, ahol elkapta a tífuszt. Haynau Scitovszky János püspök közbenjárására engedte ki a börtönből. Az apát-plébános a szervita rend kolostorában halt meg 1850-ben – mondta az egyháztörténész

Ujvári József szívügyének tekintette a parasztság felemelését. Rengeteget foglalkozott gyümölcsfák nemesítésével, s ingyen adta a facsemetéket

Az apát-plébános aktái a kiegyezés után eltűntek, személyéről ezt követően csaknem megfeledkeztek – tette hozzá az egyháztörténész. Életét Perr Viktor kutatta ki 1946-ban, ám a kommunista rendszer miatt ezek nem nyerhettek ismertséget. Ujvári története újabb 70 évre feledésbe merült, ekkor került elő aktája a megyei levéltárból – zárta beszédét dr. Ótos Miklós egyháztörténész  az 1948-49-es szabadságharc eddig alig ismert szekszárdi hőséről.

A szabadságharc Béla király téri emlékművénél a Szent József Iskolaközpont tanulói adtak ünnepi műsort. A diákok felidézték a szabadságharchoz és a tizenhárom aradi vértanú kivégzéshez vezető legfontosabb történéseket, az osztrák hadvezér, Haynau által elkövetett rémtetteket. A rémtetteket, melyeknek a közös európai felháborodás vetett véget Magyarországon. Az ünnepi műsor zárásaként diákok, önkormányzati képviselők, közintézmények képviselői, illetve nemzetőrök és honvédek részvételével megkoszorúzták a 1848-49-es szabadságharc emlékművét.

A vezetőképen (legfelül) a Szent József Iskolaközpont diákjainak ünnepi műsora Fotó: Kiss Albert




Read previous post:
Close