full screen background image
Keresés
2021 március 1 - hétfő
  • :
  • :

A „Szürke nénékre” emlékeztek Szekszárdon – fotókkal

A „Szürke nénékre” emlékeztek Szekszárdon – fotókkal

2018.05.10. Koszorúzással és gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést tartott a Tolna Megyei Balassa János Kórház az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából csütörtök délután az irgalmas rendi nővérek, vagy ahogy ruhájuk miatt nevezték őket, a „Szürke nénék” alsóvárosi síremlékénél.

Az alsóvárosi temetőben álló sírnál azokra az irgalmas rendi nővérekre emlékeztek akik az 1800-as évek közepétől együttérzéssel, hittel és szeretettel ápolták Szekszárd, a környék lakosságának betegeit.

Az együttérzést úgy lehetne meghatározni, mint ami azonosulás másnak a helyzetével, érzéseivel és indítékaival. Az együttérzés képessé tesz arra, hogy egy másik ember helyébe képzeljük magunkat. Az együttérzés alapfeltétele, hogy ismerjük valaki másnak a helyzetét, de az is fontos hozzá, hogy átérezzük, milyen érzéseket keltenek benne a körülmények – mondta a megemlékezésen Villányi Ildikó, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Rendelőintézetének vezető asszisztense.

Fotó: Kadarka.net

A vezető asszisztens feltette kérdést: hogyan ápoljuk az együttérzést? Mint fogalmazott: hallgassuk meg a másik embert. Hozzátette, ha figyelmesen meghallgatunk másokat, akkor megtudjuk, milyen gondjaik vannak. Minél jobban figyelünk, annál valószínűbb, hogy kitárják előttünk a szívüket és elmondják érzelmeiket. Ezekről nem mindenki beszél szívesen, de ha jó megfigyelők vagyunk, észrevesszük, hogy a másik embernek valamiféle problémája van – tudatta.

Mint Villányi Ildikó mondta, jobban együtt tudunk érezni másokkal, ha türelmesebben hallgatjuk meg a ránk bízott beteg embert. Hozzáfűzte, ha éberebben figyelünk az árulkodó jelekre, és gyakrabban képzeljük magunkat mások helyébe, akkor késztetést fogunk érezni, hogy nagyobb szeretettel, kedvességgel legyünk a környezetünkben élők felé. Ezeket a gondolatokat képviselték az ápolásban dolgozó irgalmas rendi nővérek, akik itt nyugszanak Alsóvárosban – zárta gondolatait Villányi Ildikó.

Fotó: Kadarka.net

Petkó Tamás római katolikus plébános (a fenti képen) Kalkuttai Szent Teréz anyától, majd az Újszövetségből idézett. Az atya elismeréssel szólt a nővérek munkájáról, akik gyakran nehéz körülmények között, de kitartóan végzik – általa gyönyörűnek nevezett – munkájukat, hivatásukat.

Petkó Tamás ezt követően Isten áldását kérte a síremlékre és a jelenlévőkre. A megemlékezés zárásaként koszorút és gyertyát helyeztek el a síron. A megemlékezésen közreműködött Víghné Székely Rózsika.

Fotó: Kadarka.net