2019.06.04. Az idő sem képes begyógyítani a nemzet testén azt a sebet, melyet az ország megcsonkítása okozott, ám összefogással, a kultúránk őrzésével nincs az az erő, mely képes lenne a nemzetet maga alá gyűrni – hangzott el a trianoni békediktátum 99. évfordulója alkalmából kedden a Béla király téren megtartott megemlékezésen, a Nemzeti Összetartozás Napján.
– Az idő minden sebet begyógyít, tartja a mondás. Ám ez mégsem teljesen igaz. Vannak hegek, melyeket nincs az az időtávolság, ami orvosolhatna – kezdte a Béla király téri ünnepségen megtartott emlékező beszédét Ács Rezső. Szekszárd polgármestere hangsúlyozta, ilyen gyógyíthatatlan seb keletkezett a magyar nemzet testén 99 éve.
A városvezető a hazánkat megcsonkító békediktátum aláírásának napján történt eseményeket részletezve elmondta, 1920. június 4.-én délelőtt megszólalt minden harang, a gyárak szirénái, leállt a közlekedés, a boltok bezártak, az iskolákban gyászszünetet rendeltek el. Az emberek döbbenten meredtek maguk elé, hiszen megtörtént az elképzelhetetlen.
Ács Rezső mondott emlékező beszédet. Fotó: Kadarka.net
A Párizs melletti Nagy-Trianon kastélyban, a világháborúban győztes nagyhatalmak gyalázatos békediktátumának aláírása örökre megpecsételte Magyarország sorsát. Mindezt úgy, hogy az aláírást előkészítő konferencián részt sem vehetett a magyar küldöttség. Figyelmen kívül hagyták az ország háborúban betöltött valódi szerepét, demográfiai, etnikai összetételét. A határokat kizárólag a nagyhatalmi arrogancia e kis, sokat szenvedett nép sárba tiprásának szándéka vezérelte – mondta Ács Rezső.
Emlékeztetett, hazánk területének kétharmadát, iparának 38-, nemzeti jövedelmének 67 százalékát vesztette el. A polgármester kiemelte, a legsúlyosabb veszteséget mégis az okozta, hogy több mint 3 millió honfitársunk, a magyarság harmada rekedt határainkon kívül. Hozzátette, közben családok szakadtak szét egyik pillanatról a másikra és a magyarság évezredes központjai kerültek a határainkon kívülre, ezzel gyógyíthatatlan sebet okozva a nemzet testén.
Fotó: kadarka.net
Ám a határainkon túl rekedt magyarság közel 100 év után is létezik és őrzi nyelvét, kultúráját, magyar örökségét – húzta alá Ács Rezső. Mint mondta, bár hosszú évekig szinte megszólalni sem lehetett az elszakított országrészeken magyarul, a magyar családok tudták, a létezés, a megmaradás egyetlen biztosítéka a magyarságuk megőrzése. Ma, közel 100 év múltán, megfogyva bár, de törve nem, élnek, léteznek a magyar közösségek és ezek élén azok unokái, dédunokái állnak, akik annak idején elszenvedték azt a szörnyű emlékű június 4.-ét.
Mint Ács Rezső fogalmazott, számukra a kultúra nem vitrindíszt, a vásárban megvehető nemzeti szalagos bóvlit jelenti, hanem egyszerre a múltat és a jövendőt. Az eltelt majd’ száz év bizonyíték arra, hogy nincs az a nagyhatalmi arrogancia, geopolitikai, gazdasági, vagy katonai fölény, amely elpusztíthatna akár csak egy olyan kis nemzetet is, mint a magyar.
Fotó: kadarka.net
Ha kitartásunk van a munkában, az értékeink megőrzésében és teremtésében, nyelvünk, kultúránk védelmében, ha van elég elszántságunk az összefogásra, akkor nincs az az erő, mely értékeit vesztett, vásárlásba kábult világunkban maga alá temetne bennünket. Jövőnk a múltunkban leledzik és ez nagyobb erő bármilyen hatalomnál – zárta emlékező beszédét Ács Rezső polgármester.
A rendezvényen ugyancsak beszédet mondott Sefcsik Zoltán evangelikus lelkész, aki szintén az összetartozás fontosságát hangsúlyozta. Az ünnepségen közreműködtek a Szekszárdi SzC Vendéglátó Szakközépiskola tanulói, akik irodalmi műsort adtak. A rendezvény – melynek moderátora Orbán György volt – végén a résztvevők gyertyát gyújtottak az Országzászlónál.
Fotó: Kadarka.net
