full screen background image
Keresés
2019 október 15 - kedd
  • :
  • :

„Amit megeszünk, az a miénk” – ezért lettünk Európa legkövérebb nemzete

„Amit megeszünk, az a miénk” – ezért lettünk Európa legkövérebb nemzete

2019.09.21. Miként lett a magyar Európa legelhízottabb nemzete? Ennek társadalmi összefüggéseit tárta fel PhD Forgács Attila gasztropszichológus a „Moho sapiens, avagy az evés lélektana…” című előadáson, melyet a Magyar Vállalkozói Szalon előadássorozata részeként tartottak meg csütörtök este a Hotel Merops Mészárosban. 

Sok baj van hazánkban az étkezési szokásokkal, a probléma pedig összetett okokra vezethető vissza. A gondokat látványosan jelzi, hogy – a WHO felmérése alapján – a magyarok Európában az első, a világon a negyedik legelhízottabb nemzet – mondta portálunknak az evés lélektanával foglalkozó prof.  Forgács Attila gasztropszichológus, a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára.

Mint fogalmazott, a jelenség központi probléma, ugyanis tömegesen és tartósan hízunk el, miközben szeretnénk lefogyni. Hozzátette, a túlsúlynak bár esztétikai következményei is vannak, káros egészségügyi vonzatai sokkal fontosabbak. A magyarok több mint fele valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hal meg és ennek okai között az elhízás is szerepel.

Kiemelte, a jelek szerint az elhízás nagyon erős társadalmi okokra vezethető vissza. Megosztotta, a jelenség nem új keletű hazánkban, de az utóbbi időkben felgyorsult üteme. Mint részletezte, az első elhízással kapcsolatos könyvet dr. Góth Endre írta az 1960-as években. Ekkor még nem voltak ezzel kapcsolatos orvosi felmérések, de a korábbi Ruhaipari Szövetkezet termelési naplójából világosan kiderült, hogy a 60′-as évek végére egyre nagyobb ruhákat gyártottak hazánkban.

A korszakot nem véletlenül nevezték „gulyáskommunizmusnak”, hiszen bár akkoriban sok árucikk nem volt elérhető, étel azonban volt – fogalmazott a professzor. Hozzáfűzte, a magyarok úgy vélték, hogy amit megesznek, az biztosan az övék. Az elhízás ekkortól kezdve a rendszerváltozásig tömegessé vált, majd azt követően megduplázódott mértéke.

A tömeges elhízás okai pontosan ma is vizsgálat témáját képezik, ám a vizsgálódást érdemes nagyobb történelmi távlatokban gondolkodva megkezdeni. Az emberiség a történelme során megtanulta, hogy az ínséges időket úgy lehet túlélni, ha nem csak a kamrában, de úgymond a gyomrában is tartalékot halmoz fel. Ez egy olyan berögzült „ősi tudás”, amiről nagyon nehéz magát leszoktatnia az embereknek – vélekedett Forgács Attila.

Elmondta, bizonyos tréningek részeként mesterséges krízist képzeltetnek el a felsőoktatásban tanuló diákokkal. Egy ilyen alkalommal azt kellett elképzelniük a hallgatóknak, hogy egy hajótörés túlélői és egy szigeten ragadnak a Csendes-óceánon. A képzelt krízissel kapcsolatosan azt kérdezték tőlük, hogy mi volna az, amit ebben a helyzetben magukkal vinnének.

A norvég hallgatók azt felelték, hogy olajat és tükröt vinnének magukkal a szigetre. Indoklásukban az szerepelt, hogy valaki úgyis a megmentésükre siet, nekik csak jelezniük kell a meggyújtott olaj és a tükör segítségével.

Ezzel szemben ugyanezen képzelt szituációban a magyar diákok azt felelték, hogy vizet és élelmiszert vinnének magukkal. Ennek okairól úgy nyilatkoztak, hogy nem várnak segítséget, de ha megfelelő mennyiségű étel és víz áll rendelkezésükre, akkor túlélhetik a helyzetet – tudatta a gasztropszichológus. Hozzátette, ezt ráadásul fiatal egyetemisták mondták, akik többsége az átlagosnál jobb körülmények közül érkezett.

Forgács Attila szerint a magyarok úgy vélik, hogy azok segítenek rajtunk, akik Mohácsnál, vagy 1956-ban, vagyis senki.

Krízis esetén tehát tartalékolni, enni kell a túlélés érdekében. Ráadásul a fogyasztói társadalom csapdája, hogy úgy vannak krízisek, hogy közben bőség van – mondta Forgács Attila. Manapság a sarki bevásárlóközpontban is nagyobb a választék, mint amit 250 évvel ezelőtt a leggazdagabb király el tudott volna képzelni. Bár még, ha kevés pénze is van az embereknek, akkor is hozzájutnak valamilyen minőségű élelmiszerhez – tette hozzá.

Kérdésünkre arról is szólt, hogy a magyarok a bevételükhöz képest sokat, annak több mint 30 százalékát költik el élelmiszerekre. A magyar ember szeret enni, és úgy véli: az az övé, amit megeszik – zárta le a gasztropszichológus.

Választást lehetne nyerni a fogyás ígéretével

Vállalkozások tömege hirdet manapság fogyókúrás szolgáltatást Magyarországon. Talán nincs is nagyobb érdeklődés, mint az iránt, ha valaki azt állítja, hogy le tudja fogyasztani az embert. Forgács Attila 1200-nál is több ezzel kapcsolatos reklámot talált, majd feladta a gyűjtésüket. Mint mondta, talán nincs is olyan szolgáltatás, mely iránt ennyien érdeklődnének. Szavai szerint a legnépszerűbb közösségi oldalon (Facebook – a szerk.) mintegy 1,5 millió magyar érdeklődő van a téma iránt, míg az elmúlt 15 év magyar miniszterelnökei csak 700-800 ezer érdeklődőt vonzanak. Ha az a közelgő választásokon valaki azt ígérné, hogy lefogyasztja a szavazókat, akkor biztosan megválasztanák – fogalmazott.

A vezetőképen prof.  Forgács Attila gasztropszichológus. Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close