full screen background image
Keresés
2020 október 26 - hétfő
  • :
  • :

„Anya úgysem hinné el”

„Anya úgysem hinné el”

2019.11.22. Gyermekbántalmazás a családban címmel tartott előadást Kitanics Márk, klinikai- és mentálhigiénés szakpszichológus, igazságügyi szakértő szerda délután a PTE KPVK Család Akadémia sorozata részeként.

Kitanics Márk elmondta, Magyarországon évi mintegy hétezer gyermeket bántalmaznak. Hozzátette, Ő maga eddig mintegy nyolcezer fő vizsgálatát végezte el, ennek mintegy 30 százaléka volt gyermekkorú. Megjegyezte, az esetek sokszor nem derülnek ki, de tapasztalata szerint egyre kevesebb ügy marad látenciában, mert a jelzőrendszer egyre jobban működik. A problémák között említette, hogy egyre inkább kitolódik a gyermekkor, manapság sokan 30-40 éves korukban is együtt laknak a szüleikkel és csökken az önállóság. Miközben a gyermekek manapság fizikálisan egyre korábban érnek, pszichés fejlődésük lassúbb. Az élet felgyorsult, ami stresszhelyzeteket okoz, a szülők sokat dolgoznak és kevesebb idejük van a gyermekekkel foglalkozni. Az is gondot jelent, hogy sok család széthullik, egyre kevésbé lehet a nagyszülők segítségére számítani.

Egyre inkább gyermekközpontú társadalomban élünk, melynek következményei a társadalom egészét áthatják – mondta a pszichológus. Sokszor a gyermek irányítja a szülőket, akik mintha nem mernének konfliktusba kerülni a gyermekkel és nem tudják a hisztijüket kezelni. A bántalmazási formák között említette a súlyos elutasítást, az erőszakos, büntető nevelést, a szülők által támasztott irreális elvárásokat, a rendszeres gúnyolást, valamint a szexuális bántalmazást. Utóbbit, a szexuális abúzust az esetek 80 százalékában felnőttkorúak követik el, jellemzően hosszabb időn át. A szakpszichológus a statisztikai adatok között sorolta, hogy az elkövetők 95 százaléka férfi. Érdekességként elmondta, hogy a tettesek 20 százaléka 14 és 17 év közötti, a bántalmazások áldozatainak 12 százaléka 0 és 4 éves kor közötti, 43 százaléka 5 és 8 év közötti, 45 százaléka 9-11 éves. Hozzátette, a gyermekek sokszor azért nem mondják el, hogy szexuálisan bántalmazták, mert „anya úgysem hinné el”.

A gyermekbántalmazás rizikófaktorai között említette a koraszülést, a bébivonások, mint például az aranyos, gyermeki arc hiányát. Az is növeli a bántalmazás esélyét, ha fiatal szülők, vagy egyedülálló, esetleg gyermekkorában bántalmazott szülő neveli a gyermeket, valamint, ha a gyermek nem kívánt terhességből született. A bántalmazást szorongás, agresszió, hangulat- és -táplálkozási, illetve figyelemzavarok, gyenge iskolai teljesítmény és befolyásolhatóság jelezheti. A bántalmazott gyermekekre ugyancsak jellemző, hogy hazugságokba keverednek, önsértéseket követnek el és gyakran elkóborolnak.

Kitanics Márk szerint a segítségnyújtást nehezíti a gyermekek bizalmatlansága, közte az érzelmi bizonytalanság, a szülők, a jelzőrendszerben dolgozók felelősséghárító magatartása, szakmai hiányossága és a hivatalos szervek rugalmatlansága. Véleménye szerint a gyermeknevelésre nincs bevett sablon, hiszen minden szituáció eltérő és minden gyermeknek más a személyisége. Mint mondta, a gyermekkel való megfelelő kommunikáció, a jutalmazás és a büntetés mértékarányos, illetve következetes alkalmazása, valamint a szülők közötti összhang rendkívül fontos a gyermekek megfelelő pszichés fejlődése szempontjából.

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close