full screen background image
Keresés
2019 október 18 - péntek
  • :
  • :

Debreczeni Mónika és Sebestyén Csilla borakadémikus volt a Szekszárdi Bor Egyetem vendége

Debreczeni Mónika és Sebestyén Csilla borakadémikus volt a Szekszárdi Bor Egyetem vendége

2019.03.16. A Villányból érkezett Debreczeni Mónika és a szekszárdi Sebestyén Csilla volt a „Nőnapi Boregyetem” vendége szerdán a Garay Élménypincében. A két nemzetközi borakadémikus (WSET), nem kizárólag a Vylyan Pincészet, illetve a Sebestyén Pince szortimentjéből adott remek ízelítőt, de az egymás, illetve a másik borvidék iránti tiszteletből is kiváló példát mutatott.

Debreczeni Mónika, aki eredetileg közgazdász szakon végzett, férje 2004-ben történt tragikus kimenetelű autóbalesetét követően lett a Vylyan birtok vezetője. Villány egyik közismert borbirtokának vezetője rövid bemutatkozása alkalmával azt is megosztotta, a borakadémikusi diploma megszerzése során olyan jellegű ismeretet szerzett, melynek köszönhetően el tudja helyezni a borokat, boraikat a világ bortérképén. Mint azt aláhúzta, a cél, hogy a Szekszárdi-, és a Villányi borvidék is felkerüljön a bortérképre. Ezen dolgoznak – fűzte hozzá.

A kisharsányi – mészkő alapkőzeten fekvő löszös és agyagos – talajú Fekete-hegyen termelő Vylyan Pinészetről elmondta, csak saját szőlőből készítenek bort.

Sebestyén Csilla, aki szintén közgazdasági végzettséggel rendelkezik és ugyancsak borakadémikus, azt követően kezdett el komolyabban érdeklődni a borok iránt, miután testvére, Csaba 1998-ban szakmája, az autószerelés helyett a borkészítést választotta. Mint azt felidézte, később három évig dolgozott Skóciában egy fine dininig étteremben, ahol kiváló borok kóstolására nyílt lehetősége. Tudását ezt követően egy Michelin-csillagos étteremben gyarapíthatta sommelierként, majd Ausztriában nemzetközi borakadémikusi diplomát szerzett.

Debreczeni Mónika (j) és Sebestyén Csilla. Fotó: kadarka.net

Sebestyén Csilla arról is szólt, hogy pincészetük jelenleg 13 hektáron termel, amihez évenként további 7-8 hektárról vásárolnak szőlőt. Hozzátette, évi mintegy 95 ezer palack bort készítenek.

A poharakba került – hat a Vylyan Pincészet és ugyanennyi a Sebestyén Pince által termelt – borral összefüggésben több, a két borvidéken termesztett szőlőfajtával, illetve az azokból készülő borokról is számos érdekesség elhangzott.

A porugieser-ről, vagy más nevén kék oportóról, mely Villány egyik jellegzetes fajtája, Debreczeni Mónika úgy fogalmazott, hogy könnyed, jó ivású bort ad és pincészetük is a könnyedebb portugiesereket részesíti előnyben. Hozzáfűzte, megfelelő alapanyag esetén akár nagy bor is készülhet a fajtából.

Szekszárd egyik jellegzetes fajtája – a vékony héjú és ezért a rothadás veszélyének jobban kitett, esős évjáratra érzékeny – kadarka kapcsán Sebestyén Csilla azt mondta, hogy az hasonló szerepet tölt be a borvidéken, mint Villányban a portugieser. Szavai szerint a könnyű, jó ivású kadarkát a fogyasztók is szeretik. Bár még manapság is vita folyik arról, hogy milyen irányvonal legyen mérvadó a kadarkák készítése során, és manapság sokan szeretnének belőle nagy bort készíteni, a Sebestyén Pince a fűszeres ízvilágú, könnyedebb stílust, irányvonalat részesíti előnyben.

Fotó: Kadarka.net

Sebestyén Csilla azt is elmondta, hogy 10-15 éve még el sem lehetett volna képzelni, hogy a fajta érdekes legyen a nemzetközi piacon. Ám a trendek változnak, és mára sokan rájöttek, hogy egy bor nem attól jó, hogy testes, hanem attól, hogy jól iható.

Debreczeni Mónika erre úgy reagált, hogy nem irigyli Szekszárdtól a kadarkát, mert az „kutya nehéz” fajta. A kékfrankos – mely szintén a Szekszárdi borvidék egyedi ízvilágának egyik meghatározó fajtája – kapcsán már más véleményen volt, legalábbis, ami annak készítését illeti. A villányi borakadémikus a fajtához kötődően arról szólt, hogy a pincészetnél 2012 óta készítenek külön, önálló fajtabort a kékfrankosból.

Természeténél fogva szép savak, savszerkezet és elegancia – jellemezte a faját Debreczeni Mónika, aki azt is elárulta, hogy titokban a kékfrankos a szíve csücske. Azonban mint mondta, „nem akarják elvenni” Szekszárdtól a fajtát.

A kékfrankos a Szekszárdi borvidék és egyben Magyarország legelterjedtebb kékszőlő-fajtája, melyből sokszínűsége okán sokféle bort lehet készíteni – mondta Sebestyén Csilla. Kiemelte, szerinte a fajtát egyik borvidéknek sem szabad kisajátítania és „mindenkinek foglalkoznia kellene vele”. A borászatnál a kékfrankos esetében is egy könnyen fogyasztható bor készítése a cél. Sebestyén Csilla szavaival élve, a pincészet a fajta nőies arcát kívánja megmutatni. Mint azt tudatta, csúcsboruk is egy bikavér még pedig az Iván-völgyi.

Fotó: Kadarka.net

Elhangzott, a kékfrankos azért is fontos Szekszárdon, mert a borvidék egyediségét kifejező harmadik „jellegzetes bornak”, a Szekszárdi Bikavérnek legalább 45 százalékban kell tartalmaznia a fajtát.

A Szekszárdi Bikavérről Sebestyén Csilla úgy fogalmazott, Szekszárdon a helyi fajták – mint a kadarka és a kékfrankos –, valamint a bordói fajták – a cabernet sauvignon, a cabernet franc és merlot – arányos házasításával lehet elérni az ízgazdagságot. A gyümölcsös és fűszeres házasításhoz a kékfrankos a savgerincet, a kadarka az egyediséget, a merlot a gyümölcsösséget, míg a cabernet a testet, a komplexitást adja.

Sebestyén Csilla tapasztalatai szerint külföldön gyorsabban megértik ezt a bort, mint itthon, amit Magyarországon sajnos sokan az alacsonyabb minőséggel társítanak (nagyrészt azért, mert az Egri borvidéken nagy mennyiségben készítenek – az  áruházak alsó polcára való – alacsony minőségű bikavért – a szerk).

Fotó: Kadarka.net

Debreczeni Mónika elismerően szólt a megkóstolt Iván-völgyi Bikavérről, melyet gyönyörűnek nevezett. A borvidék zászlóshajójáról, a Villányi Franc-ról elmondta, a bor alapanyagául szolgáló cabernet franc nagyon szereti a meszes helyi talajt. Az általa férfiasként jellemzett Villányi Franc egyedisége okán szerinte vakon felismerhető.

Hozzátette, Villányban minden év novemberében megtartják a franc napokat, ahova meghívtak már a fajta őshazájának számító franciaországi, Loire-völgyi termelőket is, akik elismerősen nyilatkoztak a Villányi Franc-ról.

Villány jó döntést hozott franc fajtával – reagált Sebestyén Csilla. Hozzátette, Szekszárdon is szeretik a fajtát, viszont Villánnyal ellentétben ide kevés turista látogatna miatta.

Vitéz Attila szervező arról tájékoztatta a vendégeket, hogy a rendezvénysorozat megkapta az engedélyt az önkormányzattól, így azt mostantól hivatalosan is Szekszárdi Bor Egyetemnek hívják. Hozzátette, a következő borkóstolós rendezvényt április 10-én, a Takler Borbirtokon tartják meg.

Finom sajtok a kiváló borokhoz

A Sole-Mizo Zrt. jóvoltából a résztvevők a borokhoz remekül illő – hosszan érlelt trappistát és kaskaval – sajtot is kóstolhattak. Kun Attila, Magyarország legnagyobb sajtokat gyártó vállalatának bácsbokodi üzemének igazgatója elmondta, a társaság a félkemény sajtokat tekintve 20-30 százalékos hazai piaci részesedéssel rendelkezik. Hozzátette, fő profiljuk mégis a Közel-keleti piacra gyártott sajtok, mint a feta, vagy a kaskaval, melyekből évente több ezer tonnát exportálnak az arab piacra.

Kóstolt borok

Vylyan Pincészet – Villány

Rizling (2018)
Portugieser (2018)
Kékfrankos (2015)
Villányi Franc (2015
Syrah (2013)
Duennium (2011)

Sebestyén Pince

Rosé cuvée (2018)
Kadarka (2017)
Nánai Kékfrankos (2016)
Iván-völgyi Bikavér (2016)
Porkoláb-völgyi Cabernet Franc (2013)
Grádus cuvée (2015)

Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close