full screen background image
Keresés
2020 október 25 - vasárnap
  • :
  • :

Esterházy-díjjal tüntették ki Bíró László tábori püspököt, Szekszárd szülöttjét

Esterházy-díjjal tüntették ki Bíró László tábori püspököt, Szekszárd szülöttjét

2020.03.08. Esterházy János mártír sorsú politikus emlékére rendeztek vasárnap ünnepséget az Országház felsőházi termében, ahol Esterházy-díjjal ismerték el a szekszárdi származású Bíró László tábori püspököt.

Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Bíró László katolikus tábori püspököt és Frantisek Lízna cseh jezsuita szerzetest. Az elismerést 1991 óta évente adják át olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve sokat tettek a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Bíró Lászlót méltatva ismertette: 1950-ben született Szekszárdon, 1974-ben szentelték pappá. II. János Pál pápa 1994-ben nevezte ki kalocsa-kecskeméti segédpüspökké, püspökszentelése 1994 májusában volt. 1994-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora volt, 2009-től tábori püspök.

Soltész Miklós elmondta: Bíró László sokat tett Esterházy János újratemetéséért és a boldoggá avatási eljárás elindításáért. 2017-ben Alsóbodokon részt vett és beszédet mondott a felvidéki politikus újratemetésén.

Méltatta, hogy Bíró László mindent megtesz a családokért, mindig fontos volt számára a házasság szentsége. A püspök az elsők között emelte fel szavát a gender-ideológiával szemben, amiért rengeteg támadás érte. Hozzátette: mindenkihez szelíden, “szerető gyengédséggel fordul”, és ebben a szellemben segíti a honvédség lelki megújulását is.

Bíró László súlyos betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen.

Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.

1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg.

Az archív képen (jobbra) Bíró László egy házi kápolna szentelőjén Szekszárdon. Fotó: kadarka.net

Kadarka.net/MTI




Read previous post:
Close