full screen background image
Keresés
2019 november 1 - péntek
  • :
  • :
A Független Szekszárdi Információs portál

„Fősővárosi Szent Ivó nap” – nyitott pincés programot szerveznének

„Fősővárosi Szent Ivó nap” – nyitott pincés programot szerveznének

2019.05.26. Az idén első alkalommal, zárt körben, próba jelleggel tartotta meg a Szekszárdi Fősővárosi Kör a „Fősővárosi Szent Ivó napot”, melyet a jövőben szeretnének szélesebb körben, nyitott pincékkel megünnepelni.

A mindössze néhány éve megalakult Szekszárdi Fősővárosi Kör minden évben két nagyobb programot szervez. Februárban kiszebábégetéssel egybekötött télűző mulatságot, szeptemberben pedig búcsút tartanak a Kápolna téren. Ám az igen aktív egyesület nem éri be mindezzel.

Szollár Zoltán elnök elmondta, a Kör megalakulásakor elhatározták, hogy egy olyan nyitott pincés programot is szeretnének megszervezni, ahol a szekszárdiaknak és a városba érkező turistáknak az ősi városrész ódon pincéit és az azok mélyén fekvő hordók gyümölcseit is megmutathatják. Olyan időpontot kerestek a rendezvényre, mely valamely szenthez köthető és az egyéb szempontokat figyelembe véve is megfelelő. A városban már több olyan szőlővel, borral kapcsolatos ünnep van, mely valamely szenthez köthető, végül keresgélés közben bukkantak Szent Ivo-ra.

A Kör Bocskai utcai közösségi házának udvarán korábban már egy kis kápolnát is építettek, melybe a szent szobra kerül, amit Szollár Zoltán farag meg. A tervek szerint az első hivatalos, jövőre megtartandó „Fősővárosi Szent Ivó napot” a kápolna felszentelésével kezdenék.

A „Fősővárosi Szent Ivó nap” programjaival kapcsolatosan a Kör elképzelései között szerepel a református templom bemutatása, majd a Kápolna tér felé haladva 5-6 nyitott udvarba lehetne betérni. Ezekben az udvarokban a tervek szerint bort, illetve ételeket lehetne kóstolni és az érdeklődők megismerkedhetnének a Felsővárosban élő kézművesek munkájával, alkotásaival. A cél a városrész, no meg természetesen az itt készülő kiváló borok, ételek és művészeti értékek bemutatása.

A „Fősővárosi Szent Ivó napot” az idén még csak egyfajta próbaként, zárt körben tartotta meg a Szekszárdi Fősővárosi Kör, de a tervek szerint 2020 májusában az első hivatalos „Fősővárosi Szent Ivó napot is megtartanák.

A képen Felsőváros. Fotó: Kiss Albert

Szent Ivó-ról (forrás: jelesnapok.oszk.hu)

Ivó Bretagne szülöttje (1253–1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje A római S. Ivo, a vele összefüggő Sapienza néven emlegetett egykori pápai, most állami egyetem (1303) barakk temploma az ő oltalma alatt áll.

Tisztelete főleg a jezsuita barokk, vagy a Collegium Germanico-Hungaricum magyar növendékeinek közvetítésével hazánkba is eljutott, de szélesebb társadalmi körökben nem vált egyetemessé. A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa. 1695-től kezdve ünnepélyesen ülte meg névünnepét: vagy valamelyik professzor, vagy egyik kiváló hallgató méltatta Ivó érdemeit. Így volt a XVIII. században is. Trencsénben színjátékkal is ünnepelték (1729).

A kiscelli trinitárius templomnak az óbudai templomba került oltárképe Ivót úgy ábrázolja, hogy a szegények írásbafoglalt kérvényeit angyalnak nyújtja át, mintegy mennyei elintézés végett. Oltára állott a budavári Nagyboldogasszony templomban is, amely a XVIII. században tudvalevőleg a jezsuiták kezén volt.

Az Ivó név a régi, jókedvű, mulatós jurátusokban rokon képzeteket szült. Egy Szeged környékén, Szőregen följegyzett félnépivé vált diákdal szerint:

E szép szóra: jurátus, jurátus,
Ej de ráillik a tus, a bor tus!
Többet ér ez mint a jus, mint a jus,
Élj hát vele jurátus, jurátus.
Ősapánk is szent Ivó, szent Ivó,
Nem volt soha vízivó, vízivó.
Hogy éltében tusozott, tusozott,
Azért szentté változott, változott.

 

 


Szekszárdi Fősővárosi Kör Szollár Zoltán


Read previous post:
Close