full screen background image
Keresés
2018 december 14 - péntek
  • :
  • :

Magyarország teljesíteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátása területén kitűzött célokat

Magyarország teljesíteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátása területén kitűzött célokat

2016.07.29. Magyarország teljesíteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátása területén kitűzött célokat, ami az Európai Bizottság javaslata értelmében azt jelenti, hogy 2030-ig 7 százalékkal kell csökkenteni egyes ágazatok üvegházhatású gázkibocsátását a 2005. évihez képest – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

2018hirdetés

A fejlesztési tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: az Európai Bizottság július 20-án hozta nyilvánosságra a 2021-2030 közötti időszakra az úgynevezett nem ETS-ágazatok – például a közlekedés, hulladékgazdálkodás, épületek, mezőgazdaság – üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentési pályáját, valamint a földhasználati és erdészeti kibocsátások 2020 utáni, az európai csökkentési célokban való szerepvállalásának részleteit szabályozó jogszabályjavaslatát (ETS: emisszió-kereskedelmi rendszer). A tagállamok számára 2030-ra 0 és 40 százalék közötti kibocsátás-csökkentési célokat határoztak meg az uniós szintű 30 százalékos csökkentés elérése érdekében.

Magyarország az eddigi erőfeszítéseknek köszönhetően célértékeit maximálisan teljesítve halad előre a számára meghatározott pályán – fejti ki a közleményben Szabó Zsolt, az NFM államtitkára. A nem ETS alatti kibocsátások 2014-ben a magyar tagállami célértéknek alig 72 százalékát tették ki, ami a kibocsátható maximális értéknél 28 százalékkal alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátást jelent – hangsúlyozza az államtitkár, aki szerint ez az uniós szinten kiemelkedő eredmény további gazdasági növekedést eredményezhet.

A folyamatban lévő tárgyalásokon Magyarország számára fontos, hogy a javaslat figyelembe vegye az ország kibocsátás-csökkentésben elért eddigi kimagasló eredményeit, és ne korlátozza a hazai gazdaság versenyképességét, valamint fejlődési lehetőségét – szögezte le közleményében a tárca.

A közlemény kitér arra is, hogy a kibocsátás-csökkentésben lényeges szerep jut a megújuló energiák térhódításának. Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra – jogilag kötelezően – minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát, amelyet az ország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében önkéntesen 14,65 százalékra emelt.

Az optimizmus nem alaptalan, hiszen az Eurostat által nyilvántartott, tagállami jelentésre támaszkodó adatbázis alapján a 2014-es megújuló energia részarány Magyarországon a bruttó végső energiafogyasztáson belül 9,51 százalékra emelkedett, jelentősen meghaladva az eredetileg erre az évre kitűzött 8 százalékot – mutat rá a közlemény.

A megújuló alapú villamosenergia-termelés aránya a teljes villamosenergia-felhasználáshoz képest 7,28, a közlekedési szektorban 6,93, a fűtés-hűtési szektorban 12,40 százalék. A statisztikai adatok is igazolják, hogy Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette a megújulóenergia-felhasználás részarányára vonatkozó célkitűzéseket – hangsúlyozta Szabó Zsolt a közleményben.

Az államtitkár jelezte: a magyarországi beruházási támogatások szempontjából a megújuló energiaforrások felhasználása a 2014-2020 közötti időszak programjainak egyik fontos célterülete. Több operatív program (KEHOP, TOP, VEKOP és GINOP) is támogatja a megújuló energiaforrásokat. A kormány ezen a területen az előző hétéves uniós támogatási időszakhoz képest megduplázta a pénzügyi forrásokat.

A 2014-2020-as időszakban az operatív programokban meghatározott energetikai fejlesztésekre összesen több mint 768,4 milliárd forint támogatás jut. Ráadásul 2017-ben bevezetik a megújuló alapú áramtermelés új működési támogatási rendszerét, az új METÁR-t. A következő években az új METÁR-rendszeren keresztül is több milliárd forint áll majd a zöldáram-termelők rendelkezésére. A lakosság kiemelt támogatása a szaldó elszámoláson keresztül valósul meg, hiszen a lakossági fogyasztók jelenleg az önfogyasztásuk mértékéig kilowattóránként (kWh) 38 forint támogatásban részesülnek, és a hálózatot is egy nagy “ingyen akkumulátorként” használhatják – ismertette az államtitkár.

MTI

* A kép illusztráció




Read previous post:
Close