full screen background image
Keresés
2022 január 17 - hétfő
  • :
  • :

„Ezek a fotók megérintik az ember lelkét”

„Ezek a fotók megérintik az ember lelkét”

2016.10.17. Lehel Jenő amatőr fotós 1956-ban Budapest utcáin készített fényképeiből nyílt tárlat „Törött rácsok” címmel hétfőn a Babits Mihály Kulturális Központban. Ezzel hivatalosan is megkezdődött az egyhetes ’56-os ünnepi rendezvénysorozat Szekszárdon.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartott szekszárdi rendezvénysorozat hivatalos megnyitóján Haag Éva alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, az akkori tizenéves és huszonéves fiatalok nem azért vonultak utcára, hogy hősökké váljanak. Hanem azért, mert hittek abban, hogy a szabadság eszméje elsöpörheti az elnyomó rendszert. Ezek a fiatalok aztán a forradalom jelképévé váltak – hangsúlyozta az alpolgármester.

Az ’56-os budapesti eseményekről készült képek bejárták a világot. Így történt ez a dán fotós, Vagn Hansen által készített fotóval is, melyen egy 15 éves lány volt látható pufajkában és gépfegyverrel. Mire azonban a kép megjelent az egyik dán újság címlapján, addigra a csupán 15 éves Erika már halott volt. Egy orosz katona lőtte nyakon, miközben a lány fehér köpenyben próbált segíteni a sebesülteken – idézte fel Haag Éva. 1956 szellemiségét pedig éppen az egyéni sorsokon keresztül lehet megérteni – tette hozzá.

haag-evaHaag Éva alpolgármester: a szabadság eszméjének szellemiségében állt össze az idei ’56-os program Szekszárdon. Fotó: Kadarka.net

A forradalomban és szabadságharcban részt vevő fiatalok hittek a szabadság eszméjében. Ezt a szellemiséget kell továbbadni és ennek szellemiségében állt össze a jubileumi évforduló szekszárdi programja – mondta Haag Éva alpolgármester, aki zárásként azt kívánta, hogy senki se tudja a bennünk szunnyadó szabadságvágyat kioltani.

Az osztályok nélküli társadalom olyan álomkép volt, mely nélkülözte a reális megvalósíthatóságot. A kommunizmus halálos áldozatainak száma mintegy 30 millióra, az utópisztikus rendszer által testi-lelki nyomorba döntött embereké pedig mintegy 100 millióra tehető – hívta fel a figyelmet megnyitó beszédében az ’56-os eseményekben 20 évesen részt vevő dr. Pálos Miklós, a POFOSZ Tolna megyei elnöke.

Dr. Pálos Miklós: alig maradt emlék ’56-ról, ezért olyan értékesek Lehel Jenő fényképei: Fotó: Kadarka.net

A forradalom és szabadságharc előkészítése már ’56 nyarán megkezdődött, amikor az Irodalmi Újság a szocialista társadalom kibékíthetetlen ellentéteit feszegette. A végső elégedetlenséget Gerő Ernő – kommunista politikus – rádióbeszéde váltotta ki. ’56 októberében nem lehetett mást tenni, mint utcára vonulni – hangsúlyozta a POFOSZ megyei elnöke. Az ifjúság forradalma volt ez, éppen úgy, mint mint 1848. márciusában – fűzte hozzá.

1956 világtörténeti jelentősége abban áll, hogy a magyar forradalom kitörése után a világon mindenkinek számolnia kellett azzal, hogy a szovjet diktatúra nem fenntartható a sztálini formában – jelentette ki dr. Pálos Miklós.

A forradalom után irgalmatlan megtorlás következett – emlékeztetett dr. Pálos Miklós, aki többedmagával szintén kivégző osztag elé került, ám végül nem dördültek el a fegyverek. Mint azt hozzátette, a forradalom emlékei az azt követő időszakban nagyrészt megsemmisültek. Ezért óriási érték a Lehel Jenő által ’56-ban Budapest utcáin készült képekből összeállított, Törött rácsok című tárlat anyaga – emelte ki a POFOSZ megyei elnöke. Ezek a fotók megérintik az ember lelkét – fogalmazott.

A POFOSZ megyei elnöke szerint ’56 vezetett el a későbbi békés rendszerváltozáshoz.

Az 1956-os szabadságharc és forradalom hatvan év után is egészséges nemzet- és identitástudatra, illetve helyes értékrendre figyelmeztet bennünket – zárta le beszédét dr. Pálos Miklós.

Fotó: Kadarka.net

Haag Éva és dr. Pálos Miklós beszéde után az eredeti negatívokat kiállítási anyaggá feldolgozó Katkó Tamás fotóművész osztotta meg röviden gondolatait a tárlatról, melyet 2006-ban mutattak be először a Kolta Galériában. A kiállítás megnyitóján részt vett a képeket készítő Lehel Jenő fia, Lehel Csaba is, a műsorközlő Orbán György volt.

A tárlat november 4-én este 8 óráig látható a Babits Mihály Kulturális Központ Márványtermében, az intézmény nyitva tartási idejében.

Az ’56-os szabadságharc és forradalom 60 évfordulóján egyhetes programsorozatot tartanak Szekszárdon. A részletes programleírást itt találja – kattintson!

33 évig pihent egy láda rejtekében a 29 fotó

Lehel Jenő, a kitűnően fényképező fotóamatőr, vasútépítő mérnök 1956. október végén, november elején végigfényképezte a forradalom helyszíneit. A Ferenc körút, az Üllői út, a Szabadság tér, a Futó utca, a Práter utca, a Köztársaság tér, a Dózsa György úti „Csizma tér” mind ott sorakozott filmjein. Öt budapesti „séta” során három tekercs 20DIN-es Fortepan Super filmet töltött a 6×6-os Kodak Vollendába, összesen 29 felvételt készített. Egyik útjára magával vitte gyermekeit is, hiszen nem félt, nem volt mitől félnie. Úgy látta, úgy hitte, hogy a kommunista rendszer megbukott, a szovjet csapatok kivonultak, az ország törvényes kormánya megkezdte a helyreállítást. A város nyugodt volt, az emberek bizakodóak és felszabadultak.

Majd jött november 4-e, a város szétlövése és az azt követő, a remény legkisebb szikráját is felszámoló őrült, véreskezű megtorlás.

A tárlat november 4-ig látható a Márványteremben. Fotó: Kadarka.net

A fotográfus mérnöki precizitással kidolgozta a filmeket, betasakolta, feliratozta, majd családjának sem szólva a titokról, egy láda aljába rejtette. Tudjuk, mekkora veszélyt vállalt ezzel. Ő is tudta, de azt is tudta, mert reménykedett benne, hogy lesz még idő, amikor a nagy idők tanúiként képei fontos dokumentumok lesznek, mert hitelesen idézik fel 1956. október végének boldog napjait és a harcok áldozatait.

Már 73 éves volt, amikor 1989. június 16-a, a forradalom mártírjainak újratemetése után elővette az 1956-ban eldugott negatívokat és idősebbik fiával, Lehel Jenővel felidézte a 33 éve történteket. A visszaemlékezés 4 kép kíséretében megjelent a Mai Nap 1989. október 23-i számában. A teljes anyag először a Kolta Galériában volt látható, 2006-ban. Az eredeti negatívokat Katkó Tamás dolgozta fel a kiállítás céljára.

A szerző maga nem érhette meg művei bemutatását, mert nem sokkal nyolcvanadik születésnapja előtt, 1997-ben elhunyt.

A vezető képen: dr. Pálos Miklós nyitotta meg a Törött rácsok című kiállítást. Fotó: Kadarka.net




Read previous post:
Close