full screen background image
Keresés
2020 május 30 - szombat
  • :
  • :

Ritka leletek – egy évtized kutatómunkájából nyílt kiállítás

Ritka leletek – egy évtized kutatómunkájából nyílt kiállítás

2015.09.29. Az elmúlt tíz évben Szekszárdon és környékén elvégzett régészeti feltárások legfontosabb leleteiből nyílt időszakos kiállítás, „Nem térkép e táj” címmel kedden, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. A gazdag leletanyag múltunk sokszínűségéről tanúskodik. 

Az elmúlt tíz évben rengeteget fejlődött városunk, számos beruházás valósult meg. A múzeum új időszakos kiállítása a beruházásokhoz kapcsolódó, megelőző feltárások alkalmával napvilágra került értékeket mutatja be – mondta a tárlat megnyitóján tartott köszöntőjében Ács Rezső, Szekszárd polgármestere. Ilyen feltárásokat végeztek többek között az M6-os autópálya nyomvonala mentén, az alsóvárosi temető bővítésekor, vagy a közelben található nagyáruházak építése előtt.

A tárlaton fellelhetők az őskortól az újkorig itt élt népcsoportok emlékei. Néhány olyan ritkaság is napvilágra került, melyekhez hasonlót csak néhányat találtak egész Magyarországon – mondta a polgármester, zárásul hozzátette: reméli, hogy sok helyi iskolás is megtekinti a tárlatot, melynek segítségével jobban megismerhetik szülőföldjük gazdag történelmét.

Ódor János múzeumigazgató (balról) és Ács Rezső polgármester Fotó: Kiss Albert

A kiállított leletek összesen öt hektárnyi (vagyis 50 ezer négyzetméter – a szerk.) területen végzett kutatás eredményét szemléltetik. A régészek a mintegy 6000 feltárt objektumban több tízezer leletre bukkantak. Ezekből válogatták össze a kiállítás anyagát. A tárlat szakítva a klasszikus kronologikus megjelenítéssel, térkép segítségével mutatja be a leleteket, ezáltal egyfajta térélményt kínálva – mondta Ódor János, a múzeum igazgatója.

A kiállítóterem padlózatán Szekszárdot és környékét ábrázoló hatalmas térkép látható, melyen különböző színekkel jelölt pontok mutatják a feltárások helyszínét. Minden ponthoz külön vitrin tartozik, ezekben láthatók az adott feltárási területről előkerült leletek, melyekről tablók közölnek szöveges információt.

A kiállítás-megnyitón a feltárásokat vezető szakemberek mutatták be a tárlat anyagát

Az alsóvárosi temető bővítését megelőző feltárások alkalmával, az egykori mocsaras részen újkőkori temetőrészt találtak, de a rézkor elejéről származó leletekre is rábukkantak. Többek között rézgyöngyökre és karperecekre is ráleltek a régészek. Keletről érkezett népcsoportok emlékei ezek, éppen úgy, mint azok a leletek, melyek az időszámításunk előtti 7. században itt élt pannonok után maradtak. Egy olyan keletről érkezett kultúra nyomai ezek, mely meghatározta a ma Európában élő emberek kultúráját – mondta dr. Szabó Géza régész-muzeológus.

A kép jobb részén dr. Szabó Gáza régész-muzeológus Fotó: Kiss Albert

A  közelben azóta felépült nagyáruházak  területén bronzkori kultúra maradványaira leltek. Síronként 20-30 edényt is találtak fehér díszítésekkel, melyek a sírban fekvő személy kilétéről árulkodnak. A Bezerédj utcai feltárások alkalmával a mohácsi csatába vonuló török sereg nyomait is feltárták. Itt bukkantak egy igen érdekes és ritka leletre, egy 16-17 századi síita imapecsétre. A pecsét története érdekes kérdéseket vet fel, mivel akkoriban a szunnita irányzat volt az uralkodó az iszlám vallásban. A két vallási irányzat pedig szemben állt egymással, így rejtélyes a pecsét eredete – emelte ki a régész.

A történelmi belvárosban – a mai Béla király téren és környékén – elvégzett feltárások alkalmával gótikus kápolna maradványaira bukkantak a Vármegyeháza területén. I. Béla király sírját viszont nem találták meg a régészek – árulta el dr. Vízi Márta, régész-muzeológus. Pedig a feltételezés szerint az uralkodót valahol itt temették el. Árpád-kori temetőt is találtak, melynek leleteit először tárják a nyilvánosság elé. Nyolcvan sírra és két pénzérmére bukkantak, utóbbiaknak köszönhetően tudták azonosítani a sírok korát.

Megtalálták az egykori szekszárdi vár falait és a sáncárkokat is. A sáncárok egykori Obsitos háznál található részét feltehetőleg akkor töltötték fel, amikor a Vármegyeházát építették. A Garay Élménypincénél pedig középkori pince lejáratára bukkantak– mondta el a látogatóknak dr. Vízi Márta.

A képen jobbra, dr. Vízi Márta régész-muzeológus Fotó: Kiss Albert

A Bor utcában, a mai Sió-motel környékén Dúzsi Tamás, Szekszárd Díszpolgára leendő palackozóüzemének területén végzett megelőző feltáráson rézkori, egy állattartó népcsoport  emlékei kerültek napvilágra. Pontozásos, égetett kerámiákra, merítő tálakra és hombárok töredékeire, egy komplett tejgazdaság maradványaira bukkantak – tudatta Czövek Attila régész-muzeológus.

A mára belakott ipari park helyén végzett régészeti kutatások a középső bronzkorból és késő vaskorból származó tárgyakat tártak fel. Megtalálták az úgynevezett mészbetétes kultúra emlékeit, de találtak ivókürtöket is, melyek feltehetően a mai cumisüvegek elődjei lehettek. Az egykor vizes-mocsaras területből kiemelkedő kis dombok avarkori település maradványait rejtették. Itt leltek rá egy ritka bronzkorongra is – mondta el dr. Czövek Attila.

A III. Mehmed által építtetett Újpalánktól (törökül Yeni Palank) keletre eső területen végzett „szondázó kutatás” igazolta, hogy a török hódoltság ideje alatt itt élő, majd később visszatérő rácok földházai, gödörlakásai ezen a területen álltak – kezdte dr. Gaál Attila régész, a múzeum korábbi igazgatója. Ezen a területen állt a Szent Miklós nevű település. Előkerültek azok a jellegzetes török pipák, melyekből nemcsak dohányt, hanem ópiumot és más bódító hatású szereket szívtak tulajdonosaik. Rátaláltak egy boronavázas ház nyomaira is, ez feltehetően a harmincadhivatal épülete lehetett. A  fellelt habán kerámiák pedig török idők után betelepített felvidéki telepesekről árulkodnak.

Az M6-os autópálya nyomvonalán négyzet és téglalap alakú házak maradványaira leltek. Ezeket sáncárokkal védték. Kettős sírokat is találtak csontvázzal, illetve hamvasztás nyomaival.

Az autópályánál feltárt avarkori sírok nyolcvan százalékát sírrablók dúlták fel. Itt mintegy két és félezer, a 6. és 9. század közötti időből származó sír található. Ezzel ez a második legnagyobb ilyen temető a Kárpát-medence területén. A korábban ki nem rabolt sírokban rengeteg nemesfémre, valamint fegyverre és a bizánci korból származó pénzérmére bukkantak. Tükrök, fokosok, íjak, lószerszámok, faragott csontok is előkerültek.

Bár utóbbi is ritkaság számba megy, ennél jóval nagyobb kuriózum az itt fellelt szék, melyhez hasonlót eddig csak Zamárdinál és Kölkednél találtak a régészek.

A Szekszárd életében nagy szerepet játszó szőlő- és borkultúra folytonosságát igazolják az előkerült szőlőmagok. Az avarkori leletek bizonyítják, hogy az itt élők a rómaiak távozása után is folytatták a szőlőtermesztést – zárta bemutatót Ódor János.

A tárlat látogatói egyébként a régészek munkájába is betekintést nyerhetnek. A kiállítóterem egyik sarkában kialakított dobogón egy mini feltárási helyszínt rendeztek be, ahol az érdeklődők számára bemutatják a feltárástól a restauráláson át, a kiállításig vezető folyamatot.

A „Nem térkép e táj” című időszakos kiállítás 2016. augusztus 31-ig lesz megtekinthető a Wosinsky Mór Megyei Múzeum hivatalos nyitva tartási idejében, hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között.

 A vezetőképen (legfelül) Czövek Attila régész-muzeológus Fotó: Kiss Albert

 




Read previous post:
Close