full screen background image
Keresés
2020 október 27 - kedd
  • :
  • :

„Óriási áttörés a méhészek számára”

„Óriási áttörés a méhészek számára”

2020.02.20. Szombaton tartották meg a XVI. Szekszárdi Tavaszváró Szakmai Napot a Tolna Megyei Méhész Egyesület szervezésében, a Babits Mihály Kulturális Központban. Az érdeklődőket az eszközvásár mellett szakmai előadásokkal is várták.

A rendezvényen előadást tartott Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is. Nagyernyei Attila, a szervező megyei egyesület elnöke elmondta, Bross Péter, aki érdekképviseleti aktualitásokról számolt be tudatta, hogy egy brüsszeli döntés nyomán végre hamarosan a mézesüvegekre is rákerülnek azok a címkék, melyeken feltüntetik a származási ország nevét és az üvegben lévő méz keverési arányát. Ez alapján a fogyasztó végre pontosan tudhatja majd, hogy hol készült az adott méz, ugyanis jelenleg csak azt kel feltüntetni, hogy az adott méz az unióból, vagy azon kívülről származik.  Nagyernyei Attila mindezt óriási áttörésnek nevezte. Tudatta, hogy a bizottsági döntést követően még az idén  rákerülhetnek a címkék az üvegekre. Felidézte, mindezt hosszú évek munkája árán sikerült elérni, ráadásul magyar kezdeményezés nyomán. Ugyancsak felidézte, hogy míg Bross Péter öt évvel ezelőtt azt mondta Szekszárdon, hogy a méhészek a gödör alján vannak, addig most  úgy nyilatkozott, hogy már érzeni a politika részéről a támogatást.

Ugyancsak biztató, hogy – ugyan egyelőre csak tíz ország részvételével, de – megalakult az Európai  Méhész Egyesület, mely egységes logót, védjegyet használva kíván küzdeni Kína és más mézhamisítók ellen. Az is bizalomra ad okot a méhészek számára, hogy ettől az évtől a duplájára emelkedik az úgynevezett beporzási támogatás, valamint, hogy jelentősen emelkedhet a Magyar Méhészeti Programban igényelhető támogatás mértéke. Nagyernyei Attila úgy látja, hogy Magyarország és az Európai Unió most megpróbál mindent megtenni, hogy kedvezőbb helyzetbe hozza az elkeseredett, a jövőt illetően pesszimista méztermelőket.


A méz ára a hamisított mézek – melyek fő származási helye Kína – miatt az utóbbi tíz évben drasztikusan csökkent. A vegyes virágméz ára például a 2009-es árhoz mérten a felére esett. Ezzel párhuzamosan, míg 2008 környékén mintegy 600 ezer, 2015-re pedig már 1,2 millió méhcsalád volt Magyarországon, addig az elmúlt 7 évben megfordult a folyamat és a növekvő költségek miatt egyre kevesebb a méhcsalád hazánkban. A helyzet lassan már odáig jut, hogy nem éri meg meg méhészkedéssel, méztermeléssel foglalkozni. Részben emiatt az idősek helyébe nem lépnek új méhészek, jelenleg a méhészek mintegy 40 százaléka 60 évnél is idősebb.

Ha pedig nem lesznek méhészek, a virágokat beporzó méhek nélkül gyümölcs sem terem, ami komoly negatív kihatással lehet más mezőgazdasági termelőkre is.

Nagyernyei Attila kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a megtartott szakmai napot kettősség jellemezte. Az eszközvásárt sokan látogatták, ám a szakmai előadásokon – értékelése szerint – kevesen voltak. Hozzátette, ennek részben az is lehet az oka, hogy a közelmúltban több előadást is tartottak a méhészek számára, így azok száma megoszlott ezek között. Emellett minden bizonnyal sokan kihasználták a napsütéses időt és a méhek körül tevékenykedtek.

A megyei méhész egyesület elnöke ugyanakkor bizakodó. Mint mondta, felfelé ívelő tendenciát érez. A vásárlók keresik a mézet és kialakult az a tudatosan vásárló réteg, mely ragaszkodik a minőségi mézhez és hajlandó is arra áldozni.

Nem szerencsés a korai a tavasz a méhcsaládok számára

Nagyernyei Attila elmondta, a jelenlegi – az ilyenkor megszokottnál melegebb – időjárás nem kedvez a méhcsaládok számára. A méhek ugyanis 9 fok alatt nem tudnak repülni, ám a hőmérséklet az utóbbi időben többször is meghaladta ezt napközben. Ennek következménye, hogy a méhek kirepülnek, ám ha ismét 9 fok alá esik a hőmérséklet, már nem tudnak visszatérni a kaptárba. Az anyák pedig most petéznek, de ha a kaptárban csak az öreg méhek vannak, akkor veszélybe kerül az utánpótlás és azzal az egész méhcsalád is.