full screen background image
Keresés
2019 szeptember 21 - szombat
  • :
  • :

Paks II.: zsúfolásig telt fórumozókkal a közösségi tér

Paks II.: zsúfolásig telt fórumozókkal a közösségi tér

Az már biztos, hogy érdekli a szekszárdiakat az atomerőmű bővítése. Teltház várta az előadókat a bővítésről tartott lakossági fórumon szerda délután. Fiatalok és idősebbek egyaránt megjelentek a piac közösségi terén.

A fórumon részt vett többek között Németh Lászlóné és dr. Kovács Zoltán államtitkár, dr. Aszódi Attila kormánybiztos, Horváth István országgyűlési képviselő, valamint Horváth Kálmán a Tolna megyei, és dr. Horvát Zoltán, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője.

A mintegy 300 fős hallgatóságot és az előadókat Ács Rezső Szekszárd polgármestere köszöntötte a Piac Közösségi terén. Elmondta, a város sokat remélhet a megye legnagyobb beruházásától, az atomerőmű bővítésétől. Nem kevesebbet, mint a munkahelyek számának jelentős növekedését, és hogy Szekszárd, illetve környéke ismét felkerül a gazdasági térképre. Valamint, hogy a bővítés kapcsán várhatóan sok fiatal telepedik majd le a városban.

Professzor dr. Aszódi Attila kormánybiztos azzal kezdte szakmai előadását, hogy Magyarország energiaszükségletének növekedése miatt 2030-ra mintegy 9000 megawatt (MW) áramot kell hazánkban megtermelni. A jelenlegi paksi blokkok hozzávetőleg összesen 2000 MW áramot termelnek, ami mintegy a fele a durván 4000 MW-os hazai energiatermelésnek. A jelenlegi blokkok működése azonban 2032, illetve 2037 után leáll. Ezért nagy szükség van az energiatermelés növelésére.

Importálni pedig nem célszerű az áramot, egyrészt mert drága, másrészt, mert jelentős állambiztonsági kockázatot jelent. Tehát hazai termeléssel kell biztosítani az ellátást – mondta.
És, hogy miért éppen atomenergiával? A fórum legtöbb résztvevője talán erre volt a leginkább kíváncsi.

Az államtitkár elmondta, az elmúlt tíz évben a magyar állam sokat foglalkozott a paksi bővítés lehetőségével. Már 2009-ben az akkori kormány, illetve parlament adta meg azt a hozzájárulást, mely lehetővé tette a bővítés előkészítését. Az építéshez mintegy 6000 engedélyt kell beszerezni. Ezek közül fontosabb mérföldkövek a 2016-ra tervezett telephely engedély megszerzése és a 2017-re tervezett létesítési engedély beszerzése. Az új blokkok építése 2025-2026-ban kezdődhet.

Paks II - Lakossági fórum Fotó: Kiss Albert

Mint azt az államtitkár kifejtette, az atomenergia tiszta, használata nem jár széndioxid kibocsátással. Az építéshez szükséges teljes körű, mindenre kiterjedő környezeti hatástanulmány, mintegy 12 000 oldalas. Nemcsak környezeti, de társadalmi szempontokat is vizsgál. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásba egyébként tíz ország is bekapcsolódik. Az építés folyamán a környező településeket zaj, illetve por ártalom nem érheti. Csak Dunaszentbenedeken lesz némi érzékelhető zaj, de a becslések szerint az is határérték alatti lesz. A Duna 2300 köbméteres óránkénti vízhozama pedig a legszárazabb időkben is elbírja a reaktorok hűtését, amihez 130 m3/óra kapacitás kell. A Dunába 8 fokkal melegebb víz áramlik majd vissza. A kifolyási ponttól 7 kilométerre már csak 2,5 fokos lehet a hőmérséklet különbség.

Dr. Aszódi Attila elmondta, az atomenergia mellett komoly gazdasági érvek is szólnak. A magyar kormány 2014 januárjában kötött megállapodást az orosz állammal. Ennek értelmében az orosz fél finanszírozza meg a mintegy 12 milliárd eurós beruházás költségének 80 százalékát, vagyis 10 milliárd eurót. Ebből épülhet fel a két, egyenként 1000 megawattos kapacitású blokk. A hitel kamata az építés idejére 3,95 százalék, majd az azt követő 25 év alatt 4,5 százalék lesz, amit igen kedvezőnek nevezett az államtitkár.

A paksi áram ára így 15-17 forint lesz kilowattóránként. Ez mintegy 15-20 százalékkal olcsóbb, mint a legkedvezőbb zöldenergia esetén volna – mondta el a Kadarka.net kérdésére az államtitkár.

A biztonságos üzemelés kiemelten fontos szempont. Az államtitkár kifejtette, míg a jelenlegi blokkok második generációs atomerőművek, az új már harmadik generációs lesz. Ez jelentős változás. Mint elmondta, a reaktorok speciális vasbeton burkolatot kapnak, ahogy a reaktoroknak helyet adó épületeknek is hasonló kupolája lesz. Ezeknek köszönhetően a blokkok elméletileg bármilyen természeti katasztrófának képesek lesznek ellenállni. Sőt, egy utasszállító repülőgép közvetlen becsapódását is kibírják. Az új blokkok emellett kevesebb hulladékot termelnek, ami szintén fontos szempont.

Paks II - Lakossági fórum Fotó: Kiss Albert

Az előadás után az egyik fórumozó azzal a kérdéssel fordult dr. Aszódi Attilához, hogy mi a biztosíték arra, hogy nem fognak az amerikai Westinghouse által gyártott „üzemanyagot” használni az erőműben. A kérdező úgy tudja, hogy a gyártó által szállított üzemanyag okozott üzemzavart a Csehországi temelini atomerőműben.

A válaszában az államtitkár elmondta, hogy az Euratom (Európai Atomenergia Közösség – a szerk.) pontosan szabályozza a kérdéskört és szigorú ellenőrzéseket folytat. Az Euratom megköveteli a „diverzifikálást” (kockázatelemzést – a szerk.). Ha létezik másik gyártó, akinek a terméke használható, akkor azt is be lehet vonni az ellátásba. De mint azt dr. Aszódi Attila elmondta, ilyen jellegű kötelezettség nincs. Hozzátette, egyelőre csak az orosz Rosatom tud a létesítendő VVER-1200-as típusú blokkokhoz megfelelő üzemanyagot szállítani. Lesz lehetőség a gyártók „megversenyeztetésére”, de az elsődleges szempont a biztonsági követelmények maximális betartása.

Egy másik résztvevő az elhasznált fűtőelemek sorsa, tárolási helye felől érdeklődött. A kiégett kazettákat jelenleg az atomerőmű közelében található kiégett kazetták átmeneti tárolójában helyezik el. Az épülő blokkokban keletkező kazetták sorsáról külön megállapodást köthet Magyarország és Oroszország. A fűtőelemeket elszállítják Oroszországba, ahol átmenetileg tárolják, vagy kezelik és azt követően tárolják meghatározott ideig. Az uniós jogszabályoknak megfelelően ezután a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Az EU-ban ugyanis előírás, hogy az ilyen hulladékot a felhasználás helyszínén (ez esetben Magyarországon) kell véglegesen elhelyezni – mondta az államtitkár, majd megjegyezte, igen kis mennyiségű hulladékról van szó.

A végleges lehelyezéssel kapcsolatban elmondta, egy ideje már tanulmányoznak egy képződményt a Mecsekben. Az agyagkő amit vizsgálnak, azzal a speciális tulajdonsággal rendelkezik, hogy a rajta keletkező repedések maguktól összeforrnak. A Mecsekben egyébként korábban működött uránbánya, ahol az urán évmilliókon át természetes közegében megtalálható volt. További vizsgálatokra lesz még szükség, hogy valóban minden szempontból alkalmas-e az agyagkőzet a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolására, de a kezdeti eredmények biztatók. Ha az újabb vizsgálatok is alátámasztják az eredményeket, a Mecsekben – 500-600 méteres mélységben – épülhet meg a végleges tároló.

Paks II - Lakossági fórum Fotó: Kiss Albert

Arra kérdésre, hogy hány ilyen (VVER-1200-as) típusú atomerőmű működik a világon, az államtitkár elmondta, jelenleg 2 ilyen reaktort épül a Leningrád atomerőműben és két másik Novovoronyezsben, valamint egy másik Finnországban. Mire a paksi blokkokat üzembe helyezik, a Leningrád atomerőműben épülő egyik blokk elkészül. Így addigra nemcsak építési, de üzemeltetési tapasztalatok is lesznek – felelt a kérdésre.

Egy református lelkész az erőmű hatékonyságáról kérdezett. Ez a jelenlegi paksi blokkokban 33 százalék, míg az új reaktorok hatásfoka mintegy 40 százalék, ami jelentős javulásnak tekinthető – hangzott a válasz.

Egy kérdező arról érdeklődött, hogy miért nem kap a lakosság jódtablettát és ha „baj lesz”, hova lehet menekülni. A jódtablettával kapcsolatban a szakember elmondta, az atomerőművek körzetében kétféle módszer létezik a jódosztásra. Van, ahol előre kiosztják, azzal az utasítással, hogy ha értesítést kapnak, csak akkor használják fel. Ebben az a kockázatos hogy a polgárok egy része adott esetben magától – feleslegesen – is úgy gondolhatja, hogy szükség van a jódtablettára és beveszi azt. Viszont az emberek egy része rosszul reagál a jódra, ebből akár haláleset is születhetne. A másik módszer pedig, hogy csak akkor osztják ki a jódtablettát, ha szükség van rá – tudtuk meg az államtitkártól. A jód egyébként megakadályozhatja, hogy a pajzsmirigyben a radioaktív anyagok telítődjenek.

Dr. Aszódi Attila a kérdés további részére reagálva elmondta, az erőművet úgy tervezték, hogy ha végzetes baleset történik, és leolvad a reaktormag akkor is csak a reaktor körüli 800 méteres körzetet kell kiüríteni. Ez gyakorlatilag csak Dunaszentbenedek egy kisebb részét érintené. Ezt a szintű biztonságot szavatolja – többek között – a már korábban említett vasbeton réteg. Az államtitkár ismételten hangsúlyozta, elméletben nem történhet olyan katasztrófa, ami miatt ennél nagyobb körzetet kellene kiüríteni.

A felszólalók egyike kérdésként felvetette, hogy miért nem megújuló energiaforrásokkal fedezik a megnövekvő energiaigényt. Dr. Aszódi Attila válaszában elmondta, hogy a jelenlegi paksi blokkok leállítása után mintegy 7000 MW energiára lesz szüksége hazánknak. Ebből az új paksi blokkok bő 2000 MW-ot adnak majd. Úgy látja, hogy fennmaradó mintegy 5000 MW-os szükségletből 1600 MW-ot adhatnak majd a megújuló energiaforrások. Lesz tehát helye a megújulóknak is. Egyik nem zárja ki a másikat. Majd ismét emlékeztetett, az erőmű – olcsó – hitelből épül, ezt a hitelt viszont atomerőmű építésére adja az orosz állam.

Másrészről rávilágított arra, hogy a megújuló energiaforrások használata Németországban milyen nehézségeket okoz az uniós áramellátásban. Az elektromos energiát ilyen nagy léptékekben ugyanis nem lehet tárolni. Mindig annyi áramot kell előállítani, amennyi az adott pillanatban felhasználásra kerül. Ez viszont nagyon nehezen tartható a megújuló energiaforrások használatával.

A Németországban található szél-, és naperőművek energiatermelése a különböző évszakokban, de akár egy napon belül is jelentősen változik. Ezt az egyeletlenséget az Unió energiarendszerének kell kiegyensúlyoznia. Míg Németország sokszor felesleget termel, addig gyakran energiahiányban szenved, amit hirtelen kell korrigálni. Ezt a rendszert a klasszikus (szénnel, gázzal stb.) működő erőművek működtetésével lehet csak fenntartani. Mivel Németországban bezárnak az atomerőművek, 2030-ra arányaiban az összes energiatermelés jóval nagyobb százaléka származik majd a klasszikus szénerőművekből, mint jelenleg vagy mint Magyarországon. Ez pedig egyenlő a magasabb széndioxid kibocsátással, tehát a nagyobb fokú környezetszennyezéssel. Az államtitkár hozzátette, Magyarország e tekintetben felelősebb energiapolitikát folytat.

A fórum befejeztével Horváth István országgyűlési képviselő hívta fel a hallgatóság figyelmét arra, hogy a szekszárdiak és környékbeliek 30 éve élnek és dolgoznak biztonságban a paksi atomerőmű közelében. Hozzátette, hogy az atomerőmű bővítése hatalmas lehetőség a megyének és benne Szekszárdnak. Ha elkészülnek az új blokkok, összesen mintegy 7000 szakképzett munkaerőre lesz szükség az atomerőműben. Ez pedig hozzájárul majd a fiatalok helyben tartásához és új családok letelepedéséhez, ami nagyban segítheti közösségünk fejlődését.

A szerdai volt egyébként a 29. fórum, amit az atomerőmű bővítése kapcsán tartottak. Összesen negyven ilyen fórumot rendeznek az atomerőmű harminc kilométeres körzetében található településeken.

Fotók: Kiss Albert




Read previous post:
Close