full screen background image
Keresés
2021 július 25 - vasárnap
  • :
  • :

Rizlingek Németországból – a zöld almától a mangóig

Rizlingek Németországból – a zöld almától a mangóig

2015.11.30. A rizlingben rejlő változatosságot fedezhették fel a Boregyetem hallgatói a „Rizlingek Németországból” című borkóstolós előadáson.

Az év utolsó Boregyetemén a PTE-KPVK dékánja köszöntötte a vendégeket, az esemény másik házigazdája Heimann Zoltán volt. A tizenkét tételből borsort a meghívott előadó, a szekszárdi születésű, de 1984 óta Németországban élő Mátyás István állította össze. A vendégek – ahogy az már lenni szokott – kóstolás közben tudásszomjukat is olthatták.

A rizling egy igen nemes és megbecsült, a szakértők által nagyra tartott szőlő, az egyik legnemesebb fehér fajta. Eredete máig homályos és vitatott, sokan vallják magukénak, többek között az osztrákok, de Elzászban is úgy tartják, hogy tőlük származik a fajta – mondta előadásában Mátyás István.

A vizsgálatok alapján a kutatók arra jutottak, hogy a rizling három különböző szőlőfajtából jött létre. Felmenőinek egyik ága vélhetően egy tramini klón és egy helyi vadszőlő kereszteződésével alakult ki. Előbbi a fajta ízét, utóbbi fagytűrését szolgáltatta. A rizling másik felmenője egy heunisch (ejtsd hajnis) nevű fajta volt. Ez a mára eltűnt szőlőfajta adja a rizling savasságát és levességét – osztotta meg a fajta eredetéről az előadó. A heunisch szó érdekessége, hogy eredetileg a hunnisch szóból származik, ami hun-t jelent, utalva a fajta eredetére. Ez a szőlőfajta egyébként megtalálható a pinot noir és a chardonnay fajtában, de a kékfrankosban is akad heunisch.

Mintegy nyolcvan vendég kóstolta a borokat, a hallgatók közben sok érdekességet megtudhattak a rizlingről. Fotó: Steiner V.

Bárhonnan is ered a rizling, mára Németország lett az igazi hazája, ahol igen magas fokra vitték a termesztését. A rizling jól érzi magát a német klímában és jelenleg az országban található nagyjából 100 ezer hektár szőlőterület mintegy húsz százalékán ezt a fajtát termesztik. Ezzel a rizling Németország legnépszerűbb szőlőfajtája. Az 51 szélességi fok a szőlőtermesztés felső határa. Így Németországban a rizlinget hosszú vegetációs időszakkal termesztik, a szüret időpontját pedig igyekeznek kitolni. Az érési időre százharminc napot számolnak, október közepétől kezdik szüretelni. 

A rizling egy igen savas szőlőfajta, melynek éppen a savassága a lelke, a gerince. A rizling játékossága a maradék cukorban és a savasságban rejlik.

Az  legjobb németországi termelőket  egy VDP (Verband Deutscher Prädikatsweingüter) nevű szervezet tömöríti. A VDP a borokat négy alapvető minőségi kategóriába sorolja a termőterületek és kidolgozott feltételrendszer alapján. A legmagasabb kategória a „Grosse Lagge”, a jelzéssel csak a legjobb termőterületekről származó szőlőből, szigorú kritériumok alapján előállított borokat láthatják el. A következő minőségi kategória az „Erste Lagge”, mely jelzés az elsőosztályú területekről származó, szigorú terméshozam korlátozással (stb.) készült borokat takarja.

Az „Orstwein” egyfajta láncszem az alap és a nagy borok között. Meghatározott helységek területeiről kerülhetnek ki ilyen borok, tipikus terméskorlátozott fajtákból. Az alap kategóriának a „Gutswein” számít, ezek eredetmegjelölésű alapborok, melyek csak a borász saját területeiről származhatnak. A minőséget emellett szőlőfürtökben is megadják, a jelzés egytől öt fürtig terjed.

Kiváló borok, remek hangulat a Boregyetemen. Fotó: Steiner V.

A Boregyetemen kóstolt borok túlnyomó többsége VDP-tagoktól származott. A hallgatók arról is információkat kaphattak, hogy az adott rizling az ország melyik területén, milyen típusú talajon készült. Így pedig összehasonlíthatták, hogy a különböző talajszerkezeteken mely arcát mutatja a fajta.

A Mosel vidéken található kék pala talaj ásványosságot és zöld alma ízt kölcsönöz a boroknak. A Pfalz és Mosel környékén lévő vörös pala prenbáns mineralitást és szénillatú, fűszernövényekre hasonlító aromát visz azokba. A szintén a pfalz-i területeken fellelhető tarka homokkő kajszibarackra emlékeztető ízt ad a boroknak. Az ezen a talajon készült borok jellemzően gyümölcsösek, nagyon aromásak, testesebbek, savtartalmuk enyhébb. 

Az ugyancsak Pfalz, valamint Rheinhessen környéki kagylós mészkő alapú termőtalajon készült borokra pedig mangós ízhatás jellemző. Ezek általában erős, testes borok, ahol a savasság nem áll annyira az előtérben, ott lágyabbak. Minél mészkövesebb a talaj, annál fokozottabb az egzotikus gyümölcsökre jellemző ízhatás. A dél pfalz-i és rheinhessen-i löszös, agyagos talajszerkezeten termesztett szőlőből készült borok ízvilága a grapefruit ízére hajaz, miközben a borok erőteljesebbek, szép savasak és minerálisak.  Az elzászi gránit talajon készült borokban elegáns, szép savak és citrusaromák jelennek meg.

A legfelső képen Mátyás István (jobbról), Horváth Béla és Heimann Zoltán. Fotó: Steiner Viktor

Rizlingek Németországból – tételek

Dr. Loosen – Riesling 2013.
Forster Wienzerverein – Musenhang Riesling 2014.
Robert Weil – Riesling 2014
Grans-Fassian – Mineralschiefer Riesling 2014.
Familie Porzelt – Klingenmünster Riesling Bundsandstein 2014.
Clemens Busch – Riesling von roten Schiefer 2014.
Knipser – Mandelpfad Riesling 2014.
Reichsrat von Buhl – Forster Pechstein Riesling GG 2013.
Grans-Fassian – Trittenheimer Apotheke Riesling Auslese 2014.
Georg Mosbacher – Riesling Trocken 2014




Read previous post:
Close