full screen background image
Keresés
2021 január 12 - kedd
  • :
  • :

Új trendek a szőlészet-borászatban és a borturizmusban

Új trendek a szőlészet-borászatban és a borturizmusban

2015.10.22. „Új trendek a szőlészet-borászatban és a borturizmusban” címmel tartottak konferenciát szerdán a PTE-KPVK-n Szekszárdon.

A konferencia résztvevői reggel kilenc óra és dél között hét előadást hallhattak. Ezek között szerepelt a trendkutatásról általánosságban, a borászati trendkutatás eredményeiről, az Egyesült Királyság borfogyasztási szokásairól, a Nemzeti Borkiválósági Programról és a szőlészeti, borászati stratégiáról szóló előadás. Délután egy és négy óra között két szekcióban zajlott a konferencia. Az egyik a borturizmus, a másik a szőlészet-borászat témakörére épült, a két szekcióban összesen mintegy tizenöt előadás hangzott el.

Korszerű szőlész-borász képzés indul Szekszárdon

A plenáris ülések levezetője, Horváth Béla dékán köszöntőjében kifejtette, a Dél-dunántúli régiónak egyetlen valós ereje van, ez pedig a borászat, az egyetlen eladható márkánk a Borút. Beszédében kiemelte a Szekszárdi-, és a Villányi Borvidéket. Mint hozzátette, a szekszárdi pincészetek az elmúlt években rendkívül nagy változáson mentek keresztül, és ma is dinamikusan fejlődnek. Megemlítette, a Tolnai Borvidék és a paksi borászatok is gyors ütemben fejlődnek.

horvath-belaHorváth Béla dékán Fotó: Steiner V.

A PTE portfóliójából még hiányzó szőlész-borász mérnök képzés 2016 szeptemberében indul – jelentette be a dékán. A képzéshez az intézménynek minden szükséges adottsága megvan, hiszen a PTE-n működik a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kozma Pál vezetésével, és az egyetemnek kiváló Természettudományi kara van. Emellett Szekszárd, helyzete és fekvése okán is alkalmas a képzés lebonyolítására – hangsúlyozta. Terveik szerint az új trendeket szem előtt tartó, korszerű képzést indítanak – mondta nyitóbeszédében Horváth Béla dékán.

A trendek meghatározzák életünket

Dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár (PTE-KTK) a trendkutatás elméletével és gyakorlatával ismertette meg a résztvevőket. Mint mondta, a trendek vizsgálata és a trendekben való gondolkodás egyre nagyobb szerepet kap. A hosszútávú tervezés kulcsa ugyanis,  hogy a piaci szereplők ismerjék,  milyen irányba mutatnak a különböző folyamatok. A trendek 15-20 éven át meghatározók maradhatnak, a megatrendek alól pedig senki sem vonhatja ki magát. Ezek hatása karakteresen tükröződik a fogyasztók magatartásán, és a vásárlási döntéseken.

IMGP9098Dr. Törőcsik Mária  Fotó: Steiner V.

Egyfajta trend lett például az egészséges életmód és az éltelek, italok iránti érdeklődés. Külföldön már megjelentek az alacsony kalóriatartalmú borok és egyre gyakrabban építenek értékesítési, vagy marketing stratégiát a vörösborok egészségre gyakorolt pozitív hatásaira alapozva – mondta dr. Törőcsik Mária. Mint az előadásában elhangzott, a borfogyasztás racionális és emocionális jelentéstartalma fontos kutatási terület.

A rozé a legnépszerűbb, egyre többen fröccsöznek

A borászati trendkutatásról és annak eredményeiről tartott beszámolójában dr. Gonda Tibor, a PTE-KPVK Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Intézetének igazgatója elmondta, hat témában készítettek tanulmányt. Az igazgató szerint, a marketing, a közös együttműködések, a márkaépítés, termékfejlesztés jelentős értéket képvisel a borászatban.

A trendkutatások eredménye alapján az egészség-, illetve környezettudatosság, a fogyasztó középpontba való állítása igen fontos szempontok. A Pannon Borrégióban jó gyakorlat a képzésekre a szekszárdi Boregyetem és a pécsi Borszeminárium. A programok között dr. Gonda Tibor a Borvidék Félmaratont és a Villányi Rozémaratont említette pozitív példaként. Az innovatív trendek között szólt az új termékvonalak, borcsaládok és egyedi üvegek megalkotásáról. Ilyenek a különféle gyöngyözőborok, vagy a négy borászat együttműködésében készülő, szekszárdi vonatkozású Etalon cuvée, illetve a közös szekszárdi palack.

Dr. Gonda Tibor. Fotó: Steiner V.

A PTE 369 hallgatójának bevonásával végzett borfogyasztási szokásokról szóló felmérés – jellemzően 18 és 29 év közötti – válaszadóinak mintegy 36 százaléka hetente, 32 százaléka havi rendszerességgel vásárol, vagy fogyaszt bort. Csak mintegy négy százalék válaszolt úgy, hogy sosem iszik, vagy vesz bort.

A kutatásban résztvevő fiatalok kedvenc bora egyértelműen a rozé, amit a megkérdezettek 73,4 százaléka fogyaszt. Vörösbort a válaszadók 58,2, míg fehérbort 52 százaléka iszik időnként. A sillereket csak a megkérdezettek 10,7 százaléka fogyasztja.

A válaszadók 71,2 százaléka többnyire tisztán issza a bort, de egyre többen fröccsöznek. A nemrég hungarikummá nyilvánított fröccsöt a megkérdezettek közel fele fogyasztja időnként. Kólával a válaszadó fiatalok 29,4 százaléka fogyaszt bort – derült ki a kutatásból.

Ausztrál bort isznak a legtöbben az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyság jelenleg a hatodik, de 2018-ra várhatóan a második legnagyobb borfogyasztó ország lesz az USA után – hangzott el Sebestyén Csilla borász az Egyesült Királyság borfogyasztási trendjeit bemutató előadásában. Ezen a piacon 2018-ra várhatóan 11 milliárd fontot költenek el borra a fogyasztók.

IMGP9111Sebestyén Csilla  Fotó: Steiner Viktor

A legnépszerűbb borok sorrendben a sauvignon blanc, a chardonnay, a merlot, a cabernet sauvignon és a shiraz. Az importáló országok sorrendje Ausztrália, Franciaország és Olaszország. Egyre többen fogyasztják a könnyű borokat, de nőtt a habzó borok és pezsgők fogyasztása is. Az Egyesült Királyságban a fogyasztókról megállapítható, hogy nem márkahűek, rendszeresen keresik az új termékeket – mondta Sebestyén Csilla, aki hat évig élt és dolgozott Skóciában, mielőtt haza tért volna a családi borászathoz.

A minőségi borfogyasztást népszerűsítik

A három éve indult Nemzeti Borkiválósági Programot Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) elnöke mutatta be. Elmondta, a program egy átfogó, az ország minden borvidékére kiterjedő bormustra, mely nemzetköz borbírálati rendszeren alapszik. A borászatoknak ingyenes promóciós lehetőséget kínál, a kereskedőknek segítséget nyújt az értékesítéshez, míg a borfogyasztók számára iránytűként szolgál a választásban.

IMGP9118Horkay András Fotó: Steiner V.

A Bormustrára küldött borok közül egyre több kerül be a tízezer példányszámban nyomott Borkiválóságok Könyvébe, amit a különböző felsőoktatási intézményekbe is eljuttatnak. A program célja a minőségi borfogyasztás népszerűsítése, ami  Horkay szerint a fiatalok tudatformálásán keresztül lehetséges.

A kékfrankost és a nagy fehérborokat érdemes előtérbe helyezni

Mint azt a Kadarka.net-en már közreadtuk: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) együttműködésével a remények szerint még az idén elkészül a szőlészeti-borászati ágazati stratégia – mondta Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette, a kékfrankost és a nagy fehérborokat, az olaszrizlinget, a furmintot és a hárslevelűt érdemes előtérbe helyezni. Ide sorolta a rozékat és a kékfrankos alapú házasításokat is,  főként a bikavér.

Gál Péter Fotó: Steiner V.

Fontos, hogy ezekkel a borokkal versenyelőnyünk legyen, és nemcsak a döntő hányadot kitevő magyar piacon – tudatta előadásában. Emlékeztetett a 2020-ig tartó pályázati ciklusban mintegy 20 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre a borászatok fejlesztésére.

Megéri visszatekinteni a múltba

Dr. Nagy Janka Teodóra, a PTE-KPVK dékán helyettese a hegyközségek joghistóriai emlékeiről tartott előadásában elmondta, Magyarországon a 16. századtól léteztek önálló, hegyközségi szabályok, a szőlőbirtoklásra pedig külön szabályozások vonatkoztak. Egyfajta egységesedő jogszabályozás 1894-ben született, a sokszínű törvényeket azonban csak az 1927-es szabályzás szüntette meg. A 2012-ben megalkotott hegyközségi törvény működési alapelvei sok hasonlóságot mutatnak a korábbi szabályozásokkal.

Nagy Janka Teodóra Fotó: Steiner V.

Rámutatott, érdemes a jogszabályozások terén a múltba tekinteni, mert akad olyan hasznos tudás, mely a sikeres jövőbeli fejlesztéseket segíti. Az archaikusság és kontinuitás a mai joggyakorlatban is hasznos előny lehet – zárta le előadását.

A konferencia ezután két szekcióban, a szőlészet-borászat szakmai és a borturizmus szekcióval folytatódott, az előadások párhuzamosan zajlottak. A kadarka.net a borturizmussal kapcsolatos előadásokra volt kíváncsi.

IMGP9209Pál János Fotó: Steiner Viktor

Borklaszter segíti a termelőket

A 2012-ben alakult Zalai Borturisztikai klaszter képviseletében Pál János ismertette a borturisztikai együttműködés céljait. Mint mondta, a 12 tagot számláló klaszter a borvidék minőségi termelőinek összefogásán és a borvidék megítélésének javításán dolgozik, lobbi- és tájékoztató tevékenységet folytat. Tagjaikat a területspecifikus termesztés sajátosságaival, a piaci kereslet és elvárások megismertetésével segítik, csakúgy, ahogy a saját stílusuk megtalálásában is segítik őket. Borversenyeket, borbemutatókat és kóstolókat szerveznek, miközben igyekeznek a helyi termelőkkel, gasztronómiai szolgáltatást nyújtókkal együttműködni.

IMGP9214Szász István Fotó: Steiner Viktor

Inspiráló, interaktív borászati tárlat Pécsett

A Winespiration látogatóközpont 2013-ban jött létre a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben, illeszkedve Pécs kulturális örökségéhez, melynek része a borkultúra – mondta el Szász István, a pécsi Geo-Gráf Kft-től. Az ingyenesen látogatható, Pécs-Mecseki Borúton, magas presztizsű helyen található látogatóközpontban nyolcvan kiállítási elem lelhető fel. A nagyrészt egy régi pincerendszerben fekvő központban tradicionális és  modern tárlatok láthatók. A borvidék történetét bemutató kiállítás mellett többek  között a a világ legnagyobb szőlőfürtjének, egy bortrezornak és egy vinotékának is helyet ad, de zártkörű rendezvényeket is tartanak a látogatóközpontban. Utóbbiakon sok fiatal vesz részt – említette meg prezentációjában Szász István.

Egyedi igények alapján szerveznek bortúrát a Somlón

A Somlói Borvidék hazánk legkisebb borvidéke, melynek területe pusztán 608 hektár, melyből 436 hektáron fehér szőlőt termesztenek. A Somló különleges, borai nemcsak egyéniségek, de gyógyító hatásúak is. A somlói juhfarkot – a borvidék talán legismertebb termékét – szokás a nászéjszakák borának is nevezni – kezdte Kálsecz Marietta, Somlói Bortúrák címmel megtartott előadásában.

IMGP9217

A Somlón nehéz szállást találni és jellemzően kisebb szálláshelyek vannak. A Somlói Bortúrák Csapata két főtől vállalja túrák szervezését borturisták számára, akiket személyautóval szállítanak, de 18 fős kisbusszal is viszik a túrázókat a közeli Sárvárról. Egy-egy bortúrán többnyire három borászatot látogatnak meg, és 15-20 tételt javasolnak fogyasztásra. Így még ugyanis elegendő idő jut a beszélgetésre a borászokkal, akik főként maguk tartják a kóstolókat, bemutatókat. Étkezési lehetőséget a pincészetek és éttermek kínálnak, előbbiek az egyedi igények alapján akár kisebb borkorcsolyával is szolgálnak. A kínálatban wellness lehetőség és éjszakai pincetúrák is szerepelnek

A bortúrára vágyóknak elég elmondaniuk,  hogy mik az igényeik, a csapat pedig ennek alapján teljes körűen megszervezi a programot. Szolgáltatásukat egyébként kizárólag interneten, azon belül is közösségi oldalakon hirdetik – tájékoztatta a konferencia résztvevőit Kálsecz Marietta.

Komplex szolgáltatásra és minőségre vágynak a borhotel vendégei

A 2008-ban létesített Crocus Gere Bor Hotel – Wine Spa úttörő volt a borhotelek terén – hívta fel a figyelmet Schmidt Ferenc, a négycsillagos szálloda igazgatója, a borwellness jó gyakorlata Villányban című előadásában. A vendégek komplex igényekkel érkeznek a Gere család borhoteljébe, mely erre a kihívásra próbál válaszolni. Az igazgató szerint a hotel azért népszerű, mert ott minden a vendégek által elvárt szolgáltatás megtalálható.

IMGP9222Schmidt Ferenc Fotó: Steiner V.

A minőség, hitelesség és összetett szolgáltatások vonzzák a látogatókat. A szállodáról véleményt nyilvánítók szerint a hotel nemcsak a kínált szolgáltatások terén a legjobb, de éttermét is a legkiválóbbak között tartják számon. Borfürdőket, különleges, például szőlőmag készítményeken alapuló kezeléseket, fine dining-ot kínálnak látogatóiknak, akik tavaly 9222 vendégéjszakát töltöttek el a négycsillagos szállodában.

Kedveltek a borokkal kapcsolatos programok

Dr. Máté Andrea, a PTE-KPVK adjunktusa Pillanatképek a hazai borfogyasztás és bormarketing világából címmel tartott előadásában beszámolt a bormarketing aktuális innovatív trendjeiről.  Mint azt a termékfejlesztéssel kapcsolatosan  elmondta, divat lett a rozéfogyasztás, míg a bikavér kapcsán a termék újra pozicionálása a cél. Hiszen bikavér jelenleg 400-500 forintért és tízezer forintért is kapható. A gyöngyözőborok palettáján pedig bővítés tapasztalható, a habzóborok készítése terén egyébként Villány jár elől.

A csomagolási trendek között szólt a fentebb már említett egyedi palackok szerepéről, a különféle címke arculatokról és az eltérő borosüveg zárási módok, mint például a csavarzár megjelenéséről. A borversenyek és különféle elnyerhető címek fontosságáról szót ejtve megemlítette a Pannon Borrégió TOP-25 borversenyt, az Év pincészete és az Év bortermelője, valamint az Év fiatal magyar borásza  díjat.

Az adjunktus a továbbiakban részletezte a korábban már említett, PTE hallgatóinak körében végzett kutatás eredményeit. A különféle alkoholos italok vizsgálatakor a megkérdezettek a bort értékelték a leginkább. Egy ötpontos skálán mérve a résztvevők a bort 3,86, míg a sört 3,35 a pezsgőt 3,26, a gyöngyözőbort 3,17 pontra értékelték. A legrosszabbul a pálinka teljesített, ami 2,84 pontot kapott az ötpontos skálán.

IMGP9227Dr. Máté Andrea Fotó: Steiner V.

A kutatás eredményéből kiderül, hogy a válaszadók 59, 3 százaléka még mindig az édes borokat kedveli a leginkább (sajnos – a szerk.). Ezt követik a félédes borok 46,6 százalékkal, majd a száraz borok 29,9 százalékkal. A legkevésbé kedvelt borok a félszáraz borok, melyeket a válaszadók 26,6 százaléka fogyaszt. A megkérdezettek 58 százaléka hiper-, 52,6 százaléka szupermarketben is szokott vásárolni, de sokan (56,6%) vesznek időnként bort a termelőknél és vinotékában (44,2%) is.

A vásárlásnál leginkább a minőség és az íz, illetve az ár alapján döntenek a vásárlók, de az adott borvidék ismertsége is számottevő szerepet játszik a választásnál. A kutatásban résztvevő válaszadók főként barátoktól és ismerősöktől, vagy családtagoktól, rokonoktól szereznek információt a borokról. Ezek után a közösségi oldalak következnek.

Borfogyasztási szokások a helyszínek alapján (százalékos adatok): ünnepi alkalomkor 68,5, vendégségben 59,1, rendezvényen, fesztiválon 58,5, bulin 58, borkóstolón 52,8, szórakozóhelyen 46,9, vendéglátóhelyen 42,3, otthon, étkezéshez 18

A borokkal kapcsolatos programok között a pincelátogatások és borkóstolók voltak a legnépszerűbbek. Ilyen programon a válaszadók 79,9 százaléka vesz részt szívesen. A második legnépszerűbbek a szüreti fesztiválok, melyeket a megkérdezettek 78,3 százaléka látogatja előszeretettel. Borvacsorákra a válaszadók 58,3 százaléka jár el szívesen, borvidéki gyalogtúrán 32 százalék venne részt, míg mindössze 1,9 százalék felelt úgy, hogy nem szívesen megy el borral kapcsolatos programokra – derült ki dr. Máté Andrea előadásából.

Sok a pozitív példa a Pannon Borrégióban 

Dr. Oroszi Viktor, a PTE-KPVK adjunktusa a Pannon Borrégióban található, borturizmusra vonatkozó pozitív példákat mutatott be. Mint azt kifejtette, a Nyugat Európában működő gyakorlatokra már a borrégióban is találhatók példák.

IMGP9205Dr. Oroszi Viktor Fotó: Steiner V.

Vannak borhoteljeink, mint a már említett Crocus Gere Bor Hotel – Wine Spa, vagy a szekszárdi Hotel Merops Mészáros. Akadnak szórakozást és aktív kikapcsolódást kínáló rendezvények, mint az Iván-völgyi túra, vagy éppen a Villányi Rozé Fesztivál.

A borrégióban találhatók ismeretátadó-jellegű rendezvények, mint a PTE-KPVK-n megtartott Boregyetem, és vannak interaktív bemutatóhelyek, mint a Garay Élménypince, vagy a Winespiration központ. De akadnak tematikus túrák is, mint a szekszárdi lösz-szurdik tanösvény, melyet bejárva komplex ismeretekre tehetnek szert a látogatók – mondta a PTE adjunktusa.

A borturizmus szekcióval párhuzamosan zajlott szőlészet-borászat szakmai szekción az alábbi előadók és témák voltak hallhatók

A szőlő másik arca, a törköly pálinka – Krizl Edit (Brill Pálinkaház, PTE KPVK)
Egy bioborászat küldetése, rezisztens fajták felhasználása a borkészítésben – Hárs Tibor ( Hárs Pincészet Szajk)
Kérdőjelek a kézműves borok kapcsán – Angler Kinga (PTE KPVK Ph.D hallgató)
Polifenolok szerepe a borok kémiai és érzékszervi tulajdonságaiban – Vas- Guld Zsuzsanna (PTE KPVK Ph.D hallgató)
A szőlő fajtanemesítés perspektivikus iránya, s eredményei Pécsett – Dr. Kozma Pál (PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet)
Klónszelekció a szőlő biológiai alapjainak fejlesztéséért – Dr. Werner János (PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet)
A klímaváltozással összefüggésbe hozható új kihívások a szőlőtermesztésben – Dr. Teszlák Péter (PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet)
A szőlőültetvények tápanyag-utánpótlásának gyakorlata és távlatai – Dr. Csikászné Dr. Krizsics Anna (PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet)
A szüreti időpont megválasztása és hatása a bor minőségére – Hevér László (PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet)
Minőségügyi rendszerek a szőlő-bor ágazatban – Kovács Vilmos (European-Cert Kft. Szabadka szaktanácsadó)

A konferencia eredeti programkiírását itt találja – kattintson!




Read previous post:
Close