2019.05.08. Idén első alkalommal ült össze kedden a Tolna Megyei Értéktár Bizottság, mely 17 beérkezett javaslatot vizsgált meg. A tavaszi Kincses Tolna Megye Értékvetélkedőn diákok készítettek további 17 javaslatot, melyek közül most kettő került be a megyei értéktárba.
Agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában került az Értéktárba a Chili csepp
A 2010-ben kifejlesztett Chili-csepp igazi sikert és elismerést hozó termék, amely a chili paprikából különleges eljárással kipréselt olaj. Hazánkban csak a tolnai Józsi Fűszerei Kft. tudja ilyen természetes végterméket eredményezve előállítani, ezt az egyébként rendkívül takarékos, a szakmai (Scoville) skálán 100 ezres erősségi mértéket elfoglaló esszenciát. Adalékanyagot és színezéket nem tartalmaz, minden cseppje „tűzzuhatagként perzsel, mégis valóságos ízorgia a csípős ízek kedvelőinek.”
Épített környezet kategóriában került az Értéktárba a varsádi evangélikus templom
Varsád egyetlen műemléke az 1786-ban épült egyhajós evangélikus templom, melynek külső felújítása 2004-ben Németországi támogatással valósult meg. Az evangélikus hívek száma egyre kevesebb a településen. Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig. Korábban is volt már imaházuk, első harangjuk 1735-ből származik, a paplak 1774-ben épült. Csak a templom építésével kellett várni a nem egyszer kegyetlen üldöztetés alatt. A keleti homlokzat előtt álló torony, a szentély felől kontyolt nyeregtetejű hajó látható. A torony tengelyében nyíló, kőkeretes kapu felett kőtáblán látjuk latin nyelvű építési feliratot és
az 1786-os évszámot.
A templom karzatán copf vázák képei közt az apostolok tűnnek fel. Az eredeti oltárképen az Utolsó vacsorát ábrázolták, helyét egy jellegtelen XX. sz. eleji kép foglalja el. A szentélyfalon II. József képe látható. Figyelemre méltó a papi pad is, melynek tetején a Szeniczey Bárány család címerét látjuk német nyelvű felirattal és 1792-es évszámmal. Pál volt Varsád lelkésze a templom építésének idején.
Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba a Tengelici székes-mocsár
A Tengelic-Székesi mocsárban található Tolna megye legjelentősebb gémtelepe, ahol több fokozottan védett és védett gémféle (kanalasgém, nagy kócsag, kis kócsag, szürke gém, bakcsó, vörös gém), valamint a fokozottan védett kis kárókatona is költ. A mocsár állandó fészkelő helye a barna rétihéjának, a nyári lúdnak, a tőkés récének, a pettyes vízicsibének, a guvatnak, a fülemülesitkének, a nádi tücsökmadárnak, a nádirigónak a foltos- és a cserregő nádiposzátának.
A láp vizének halfaunájából az aranykárász érdemel kiemelést. A kétéltűfajokat a dunai gőte, a pettyes gőte, a leveli béka és a kecskebéka fajkomplex tagjai
képviselik. A mocsár hüllőfaunájának kiemelkedő értéke a mocsári teknős, de előfordul a vízisikló is. A láp vizének rendszeres látogatója a fokozottan védett vidra.
Több védett ízeltlábú fajnak is otthont ad a láp. A szegélyes vidrapók és a parti vidrapók itt gyakori fajnak számít, és láp vize állandó tenyészőhelye a védett mocsári szitakötőnek, a lápi acsának és a feketelábú szitakötőnek. A jövőbeli feltáró kutatások vélhetően további védett pók- és rovarfaj jelenlétét fogják itt megállapítani. A mocsarat keletről található homoki gyepen olyan védett orchideafajok tenyésznek, mint az agár sisakos kosbor és a pókbangó.
A terület része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának, ugyanakkor nem áll országos védelem alatt, nem része a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi körzetének, pedig természeti értékei okán bőven rászolgálna erre.
Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba a szekszárdi evangélikus templom orgonája
A szakmai körökben magas értéken jegyzett, telt hangzású, orgonaversenyre is alkalmas hangszer Marschall József (Bonyhád) és Martz Ádám (Kistormás) műhelyében készült 1818-ban, amelyet a szekszárdi gyülekezet 1931-ben kapott adományként a bonyhádi gyülekezetből. A kiemelt értékű barokk hangszer többszöri restaurálás után ma is kiválóan alkalmas városi és országos hangversenyek megrendezésére. A templom egyedülálló akusztikája a hangszer hangzásvilágát kiemeli, évente több kórus est és orgona koncert hallható falai között.
Szintén a Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba Rubold Ödön színművész munkássága
Rubold Ödön színművész munkássága Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Magyarország Érdemes Művésze. Családja minden ága tolnai, gyerekkorát Tolna városában töltötte és iskoláit is itt végezte. Ma is ezer szállal kötődik Tolnához. Barátok sokaságával vesz részt a híres Alta Ripa halfőző versenyen. Idejétől függően gyakran látogat Tolnára. Büszke a tolnaiságára és az ősöktől örökölt kitartásra, emberi tartásra, fegyelemre, szorgalomra, alázatra. A városban nincs olyan tolnai, aki ne tudná, hogy Rubold Ödön Tolnáról indult és meghódította a világot jelentő deszkákat.
Hosszú évtizedek óta nem él Tolnán, azonban soha nem feledkezik meg arról, hogy honnan indult. Bármerre is jár országhatáron belül és azon kívül büszke arra, hogy Tolna a szülővárosa. Napjainkban is sok tolnai barát és ismerős kíséri figyelemmel munkásságát. Ha hívják, szívesen jön Tolnára. Családjával részt vett a rendezvényeken, pódium előadással örvendeztette meg a közönséget. (Széchényi, Babits és a Sütő András estek).
Rendezőként az Advent a Hargitán című darabját láthatta a tolnai közönség és diákjainak vizsgaelőadását is. Legutóbb pedig a Mözsi Népfőiskola meghívásának eleget téve beszélt, mesélt tolnaiságáról, családjáról, feladatairól.
Ugyancsak a Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba a sióagárdi Fecske Bábcsoport tevékenysége
Az 50 éves nagy múltú Sióagárdi Fecske Bábcsoport méltán lehet büszke az eltelt félszáz esztendőre: ismerősként köszöntik őket hazai bábfesztiválokon, de nemzetközi fesztiválon is bemutatkoztak már, öregbítve a falu hírnevét.
Az amatőr bábcsoport 1988-ban nyerte el a Kiváló Együttes címet, 2009-ben Egerben Tarlós Lászlóné t, a csoport akkori vezetőjét UNIMA-díjjal tüntették ki sokévi színvonalas művészeti munkájáért. 2016-ban pedig Csokonai-díjat vehetett át a csoport művészeti vezetője, Pekari Bernadett Sióagárd néphagyományainak ápolása
érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
A csoport legnagyobb különlegessége, egyedi sajátossága, hogy feldolgozásaikban, darabjaikban fellelhetők a féltve őrzött és ápolt sióagárdi hagyományok, a bábok által viselt formai elemként a gazdag sióagárdi motívumkincs, és a főként népmeséket feldolgozó műsoraikban az autentikus citeramuzsika. Falusi csoport létükre nemcsak a bábozás klasszikus, hagyományos módját tanulják és űzik. Sokszor élnek modernebb, merészebb megoldásokkal is, például fekete színházas előadással. A bábjaik, bábos eszközeik önmagukban művészi alkotások, nem véletlenül állták meg már a helyüket kiállítási anyagként is.
Az összefogás erejét, a hagyományok ápolását, őrzését méltán bizonyítja a helyi citerazenekar kapcsolata a bábcsoporttal. A népzene szeretetét már óvodás kortól a gyerekekbe plántálja a zenekar vezetője, Horváth Andrea óvónő, akinek szakmai támogatásával újabb és újabb remek bábelőadás születik.
Szintén a Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület tevékenysége
A hagyományőrző együttes 1976-ban alakult, 1991 óta működik egyesületként. A csoport elnöke Streer Tamásné, a népművészet mestere. A csoport magját az 1976-ban együtt táncolók alkotják, de diákoktól a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható benne.
Az egyesület megalakulása óta szívvel lélekkel a bogyiszlói hagyományok gyűjtésén, megőrzésén, átörökítésén, és Bogyiszló hírnevének öregbítésén fáradozik, mind megyei, mind országos, mind nemzetközi viszonylatban. Küldetésük, hogy megőrizzék a település szokás-, viselet-, és énekhagyományát, és át is adják azt a fiatal korosztálynak minél szélesebb körben. Állandó felnőtt- és gyermektánc csoport működik az egyesület szárnyai alatt. Példamutató, hogy időt és energiát nem sajnálva idős falubelieket kerestek meg, házhoz mentek, illetve táncpróbákra hívták be őket azzal a céllal, hogy gyűjtsenek és tanuljanak tőlük.
A Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület fő tevékenységén kívül rendkívüli alappillére a településnek atekintetben is, hogy a Bogyiszlón megrendezésre kerülő bármely rendezvényen a szervezők egyik legerősebb támasza, segítségükre minden esetben lehet számítani, aktívan és önzetlenül vállalnak részt a programok lebonyolításában.
Az egyesület kiemelkedően sok díjjal és kitüntetéssel dicsekedhet, amelyek emelik mind a település, mind a megye tekintélyét: Arany minősítés, Nívódíj, Kiváló Együttes cím, Menettánc Különdíj. Az egyesület három táncosa kapta meg a Népművészet Mestere elismerést, és tízen Fülöp Ferenc díjas táncosok. Az egyesület a Muharay Elemér Népművészeti Szövetségnek is tagja, melynek valamennyi rendezvényén hosszú évek óta vesznek részt.
A csoport munkájában fontos szempont, hogy a gyerekek is tovább tudják vinni a hagyományokat, hogy ne csak színpadi produkciókat tanuljanak, hanem a néptánc életformájukká váljon. Viseletükben megmutatkozik a régi szellemi örökség tisztelete. Műsoraikban nagyon gyakran és szívesen viselik még ma is azokat a ruhákat, amelyeket nagyanyáik készítettek és hordtak: a négy-öt alsószoknyát, a felső rakott kasmír szoknyát bütykös harisnyával és letűzött röpikével, a fejükön pedig a kasmír kendőt.
A Tolna Megyei Értéktár 425 értéket számlál, a 65településen végeznek értékfeltáró munkát. Az elmúlt időszakban a Tolna Megyei Értéktár honlapja, a www.kincsestolnamegye.hu fejlesztésen esett át, melynek köszönhetően például az egyes értékekhez útvonaltervező funkció is kialakításra kerül, illetve védett felület segítségével a bizottsági tagok munkája is könnyebb lesz ezután.
Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat – Dr. Say István, a Tolna Megyei Értéktár Bizottság elnöke
